Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát - szerepel a nemzeti konzultáció 11., egyben utolsó kérdésében. Az elmúlt időszakban különböző külföldi szervezetek milliárdos összegekkel támogattak magyar politikai szereplőket és hozzájuk kapcsolódó aktivistacsoportokat. Így akarják kikényszeríteni, hogy Magyarország változtassa meg álláspontját a meghatározó kérdésekben. Sokak szerint ez nem más, mint politikai korrupció – összegzik a konzultáció 11. pontjában azt a botránysorozatot, amelyre a múlt évben derült fény, amikor nyilvánosságra került, hogy mintegy négymilliárd forintnak megfelelő dollárral támogatták – elsősorban a tengeren túlról – a hazai baloldal kampányát. Erre a kérdésre az alábbi válaszokat lehet adni:
De miért is ez a nemzeti konzultáció 11. kérdése? Most elmondjuk!
Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit". Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt".
Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt. Márki-Zay Péter nem sokkal később nyilvánosságra hozta mozgalmának teljes elszámolását a beérkezett adományokról.
Bár ebből nem derül ki, hogy pontosan kiktől érkeztek a néhol elképesztő összegek, az biztos: az Action for Democracyn keresztül nyolc, összesen 1,86 milliárd forintnak megfelelő USA-dolláros „makroadomány" duzzasztotta az MMM számláját.
Mindeközben – és azóta is – a Márki-Zay mögött álló ellenzéki pártok gyakorlatilag úgy tettek, mintha ott sem lettek volna a kampányban. A baloldal vezére, Gyurcsány Ferenc ekkor azt állította a Hír TV-nek, hogy nincsen tudomása a Márki-Zay Péter mozgalmának utalt külföldi kampánytámogatásokról, így azokat pártja sem használta. A bukott miniszterelnök hangoztatta, hogy a DK el tud számolni a kampánypénzekkel az Állami Számvevőszéknek.
Még az ügy kirobbanása után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok tavaly szeptemberi kihelyezett frakcióülése után tartott sajtótájékoztatón közölte: kezdeményezik, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tekintse át a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyét. A nemzetbiztonsági bizottság számára készült, nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderült, hogy még annál is nagyobb összegek kerültek a dollárbaloldal kampányszervezeteinek számláira, mint amiről eddig tudni lehetett.
Tavaly november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban idén január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.
Kiderült, hogy a Korányi-féle Action for Democracy által folyósított összeg nagyjából 160 millió forinttal magasabb az eddig nyilvános utalások szaldójánál. Az ezen amerikai szervezettől kapott végösszeg tehát 3,174 milliárd forint, amelynek 58 százalékát Márki-Zay Péter Mindenki Magyarország Mozgalma kapta meg, amely saját bevallása szerint a pénz egy részét 2023 elején is költötte.
Az is kiolvasható a parlamenti bizottság számára készült második részjelentésből, hogy egy másik fontos baloldali kampányszervezet, az Oraculum 2020 Kft., az EzaLényeg nevű portál működtetője az Action for Democracy által utalt 1,082 milliárd forint mellett egy másik forrásból hasonló nagyságrendű bevételre tett szert az előválasztási és a választási kampány idején. Ez az öt utalás 2021 szeptembere és 2022 február vége között összesen 887 millió forintot jelentett, amely egy svájci alapítvány kasszájából érkezett a szintén Bajnai köreibe tartozó vállalkozáshoz.
Idén júniusban aztán újabb elemekkel bővült a botrány: a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban. A jelentés szerint „összesen 917 695 euró és 3900 angol font készpénzbefizetés valósult meg a számlán a vizsgált időszakban". A félmilliárd forintot Perjés készpénzben fizette be 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között a mozgalom számlájára, több részletben, összesen tizenkilenc alkalommal. Öt tranzakció ráadásul az ötvenmillió forintot is meghaladta.
Ami szintén nagyon fontos, hogy a dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.
Az ügyben egy hónappal a titkosszolgálati jelentés nyilvánosságra kerülése után, Tényi István feljelentése alapján, júliusban költségvetési csalás gyanújával rendelt el büntetőeljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Később az adóhatóság pénzmosás miatt is vizsgálódni kezdett. A pontot az i-re a mozgalom számlavezető bankja tette fel azzal, hogy hamis magánokirat felhasználása gyanújával az OTP is feljelentést tett. Karácsony pénzügyeket intéző embere, Perjés Gábor ugyanis többször is olyan jegyzőkönyveket adott át az OTP-nek, amelyek adománygyűjtő ládák felnyitásáról szóltak. A hitelintézet a sajtóban megjelent hírek után belső ellenőrzési vizsgálatot rendelt el, majd ennek végén súlyos megállapításokat tett.
Ennek lényege szerint a banknak benyújtott jegyzőkönyvek hamisak, az adománygyűjtő ládák története pedig hazugság, ugyanis a – döntő többségükben 50 és 100 eurós címletű – bankjegyek valójában inkább csomagokban érkezhettek. A hatóság a feljelentés tartalmát a már megindult eljárásban vizsgálja.
Nyilván nem függetlenül az OTP feljelentésétől a NAV fontos, a bűncselekmény okirat-hamisítás gyanúját erősítő bizonyítékokat foglalt le Karácsony jogi főtanácsadója, Tordai Csaba ügyvédi irodájában. A Gyurcsány Ferenc egykori államtitkárától és bizalmasától a legújabb információk szerint aláírás-hitelesítő dokumentumokat vittek el az adónyomozók. Ezek olyan iratok, amelyek az adományozók létét voltak hivatottak igazolni. A tíz jegyzőkönyvön az MSZP két munkatársának a neve szerepelt. A dokumentumok aláírása Tordai Csaba belvárosi ügyvédi irodájában történt. A szocialista párt egy jegyzőkönyv aláírását ismerte el, a többin így nem is szerepelhetne a munkatársainak neve, azaz az adománygyűjtő ládák tíz okiratából kilencet meghamisíthattak.
Szuverenitásunk megőrzése a legfontosabb feladattá vált - minderről Tuzson Bence beszélt a szuverenitásvédelmi törvény november 28-i vitájában. Az igazságügyi miniszter szerint a 2022-es választásokon bebizonyosodott, hogy nemzetközi erők be akarnak avatkozni a választásokba. A szuverenitás védelme napi szintű feladattá vált - tette hozzá. Tuzson arról is beszélt, hogy egy európai birodalmat akarnak létrehozni, ami veszélybe sodorja az alkotmányos önazonosságunkat, és mindezt nem hagyhatjuk.
Évek óta vannak kísérletek arra, hogy külföldi személyek és szervezetek befolyást szerezzenek Magyarországon.
Tuzson rámutatott arra is, hogy nemzetbiztonsági vizsgálatok támasztják alá a külföldi beavatkozási kísérleteket.
A kormány feladata annak megakadályozása, hogy külföldről pénzzel változtassák meg a magyar emberek akaratát, és ezt szolgálják a benyújtott törvényjavaslatok is.
A szuverenitás védelme a most elfogadott törvénnyel alkotmányos védelmet kap – mondta Tuzson Bence.
A fideszes és KDNP-s képviselők által benyújtott, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató, autonóm államigazgatási szervként hozta létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Vezetője Lánczi Tamás lesz.
A szervezet feladata, hogy feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet érdekében végzett érdekképviseleti, dezinformációs, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket - ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik -, valamint azon szervezeteket, amelyek külföldről támogatott tevékenysége a választások, illetve a választói akarat befolyásolására, vagy ilyen tevékenységek támogatására irányul.
