Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lobbiszervezetek nyilvántartásában szerepel az Ökotárs Alapítvány, amely LMP-közeli, környezetvédő, jogvédő szervezetként került a köztudatba néhány éve. Olyan politikusok kezdték itt a pályájukat, mint például a Karácsony Gergely bizalmasának számító, Temesvári Szilvia egykori LMP-s, mára Párbeszédes politikus - derül ki a Tűzfalcsoport cikkéből.
A szervezet a kezdetektől a Soros-féle Open Society Foundations zsoldjában áll, és ezt az Európai Uniós regisztrációjukban is bevallották.
Az évi 2 millió eurós, azaz mai árfolyamon számítva 765 millió forintos összbevételéből 155 ezer dollárt közvetlenül az Open Society fizetett, de az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium is pénzeli a magyar alapítványt, valamint az amerikai Külügyminisztérium alapítványa, az United States Agency for International Development (USAID) is beszállt a papíron környezetvédelmi szervezet finanszírozásába. Ezen felül
az NGO legnagyobb támogatója több mint 1 millió euróval az Európai Unió.
A Tűzfalcsoport szerint ha tovább vizsgáljuk a magyar szervezeteket az EU lobbilistáján, megtaláljuk a Mérték Médiaelemző Műhely Kft-t is. A cég neve onnan lehet ismerős, hogy részesei az Európai Unió által támogatott HDMO (Hungarian Digital Media Observatory) projektnek, amelynek a Lakmusz, illetve az Open Society által szintén támogatott Political Capital is tagja. Hogy mennyire volt sikeres a magyar tényellenőrző projekt, az nehéz kérdés – teszik hozzá.
Mindenesetre lobbistaként szerepelnek az EU nyilvántartásában, így nekik is be kellett vallaniuk a bevételi forrásaikat. Ebből pedig az derült ki, hogy a korábbi cikkükben említett, National Endowment for Democracy nevű, amerikai külügyhöz – a rossznyelvek szerint az amerikai titkosszolgálathoz – köthető szervezet, az EU Horizon programja és a Soros-család féle Open Society Foundations együtt adják össze a Mérték Médiaelemző finanszírozását.
Jelen van Brüsszelben a Magyar Helsinki Bizottság is, amelyről már korábbi cikkükben is megírták, hogy magát jogvédőnek tartja, és a jogállamisági kérdéseket, a menekültek ügyét tűzte zászlajára.
Ez a szervezet évi 1,7 millió euróból, 650 millió forintból gazdálkodik. Ebből 243 ezer eurót az Open Society Foundations, 300 ezret a szintén Soros-szövetséges OAK Foundation, 300 ezret pedig az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága adott Pardavi Márta szervezetének.
Ami még érdekes, hogy a Helsinki Bizottság bevallottan három uniós biztossal is folytatott – hivatalos – találkozókat az elmúlt években. Mindegyik találkozó témája arról árulkodik, hogy belpolitikai ügyeket érintettek, és jó eséllyel nem maguknak lobbizni, sokkal inkább panaszkodni mentek az uniós biztosoknak.
Jelen van az Európai Unióban a Társaság a Szabadságjogokért nevű magyar jogvédő szervezet is. A hasonló témákkal foglalatoskodó NGO magát úgy mutatja be, hogy
azért dolgozunk, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben. Ennek érdekében nyomon követjük a jogalkotást és jogfejlesztő tevékenységet végzünk, stratégiailag fontos perekben képviseletet nyújtunk és évi több mint kétezer ügyben jogsegélyt nyújtunk, képzéseket tartunk és média kampányokkal mozgósítjuk a nyilvánosságot.
Egész szép summából, évi 1,2 millió euróból, azaz 459 millió forintból gazdálkodik a TASZ, amelyből az Open Society Foundations is 150 ezer eurót fizet.
Képviselettel rendelkezik Brüsszelben a K-Monitor nevű oknyomozó gyűjtőoldal is, amely úgy ír magáról, mint „a K-Monitor non-profit szervezetként támogatja az intézményeket, újságírókat és magánszemélyeket a korrupció elleni küzdelemben."
A K-Monitor ezt olyan találkozókon keresztül gyakorolta ezt az elmúlt években, Valdis Dombrovskis biztos kabinettagján keresztül. A K-Monitor oldal 260 ezer euróból, majdnem 100 millió forintból gazdálkodott csak a 2021-es évben, amelyből 43 ezret a Soros alapítvány, 57 ezret pedig a fentebb már említett, és az ellenzéket bőszen támogató NED finanszírozott.
De a magyar szereplők közül még olyanok szerepelnek a listán, mint például a Klubrádió, vagy épp a Bige László-féle Nitrogénművek Zrt.
A fenti szervezetek találkozóiból is jól látszik, hogy szó sincs arról, hogy saját maguk számára pénzt, vagy lehetőséget mentek volna lobbizni. Miért is tennék, hiszen látható, hogy minden bőven a rendelkezésükre áll. A céljuk sokkal inkább politikai lehetett: gyengíteni a magyar kormányt. Méghozzá külföldi pénzből. Ami felvet aggályokat a szuverenitással kapcsolatban – írja a Tűzfalcsoport.
