Ezért támadják a szuverenitásvédelmi törvényt a sorospárti szervezetek

Az országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a nemzeti szuverenitás védelméről szóló 2023. évi LXXXVIII. törvényt– Soros magyarországi NGO-inak nagy bánatára és felháborodására. A hiábavaló tiltakozást már 2023. november 22-én, a törvényjavaslat benyújtásának másnapján megkezdték: a Magyar Helsinki Bizottság honlapján jelent meg az a több sorospárti szervezet által is támogatott nyílt levél, mely szerint „a kormány önkényvédelmi törvénye el fog bukni" – írja a Tűzfalcsoport.

Az kiabál, akinek a háza ég – tartja a mondás, éppen ezért nem meglepő, hogy pont a nyílt társadalom hálózatához tartozó szereplők kezdték el rögtön kritizálni azt a törvényt, amelynek célja Magyarország szuverenitásának védelme. Erre márpedig a tavaly napvilágra került guruló dollárok botrány miatt is szükség van, nem csupán az évtizedek óta zajló külföldi befolyásolási kísérletek miatt. - áll a Tűzfalcsoport cikkében.

A Soros-birodalom szeretne diktálni Magyarországon Forrás: Alex Soros X (Twitter)

„Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal" – szól a törvény bevezetője. Szintén itt szerepel az a megállapítás, hogy „sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel". Márpedig tudvalevő tény, hogy számos olyan szervezet létezik hazánkban, melyeket nem a magyar adófizetők tartanak el, hanem globális alapítványok finanszírozásából működnek. Az ilyenekről nem kell feltételezni sem, hogy külföldi érdekeket szolgálnak: mindez köztudomású tény.

Ez lehet az oka annak, hogy a Helsinki más NGO-k mellett teljesen kifakadt, és azzal riogat, hogy a törvény által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal válogatás nélkül, bárkit és bármit ellenőrizhet majd. Ez nyilvánvaló hangulatkeltés, hiszen a hivatal feladatait és jogállását megalapozó törvény 3.§ szerint azokban az esetekben vizsgálódik majd a szerv, ha sérülhet Magyarország szuverenitása, valamint feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére; illetve, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak. Tehát, aki nem támadja hazánk szuverenitását, vagy nem akarja külföldi pénzből befolyásolni a választásokat, annak nincs félnivalója, ennyire egyszerű.

A sorospárti NGO-k állításával ellentétben nem pontatlan a törvényszöveg megfogalmazása.

A Helsinki honlapján található bejegyzésben úgy próbálják magukat sajnáltatni, hogy szerintük a törvény „alkalmas arra, hogy elriassza azokat a bátor polgárokat a közéleti részvételtől, akik a közösségük érdekében dolgoznak". Miközben a jogszabály – ahogyan azt a fentiekben is ismertettük – egyáltalán nem ezzel a céllal született, sőt: azokat védi, akik tisztességesen szeretnének részt venni a magyar közéletben.

Ezáltal is látható, hogy akik ellenzik a törvényt, magukat és rossz szándékaikat leplezik le.

Az egész felháborodásukat tetézi, hogy a szintén Soroshoz köthető (az aHang az Online Progressive Engagement Network - OPEN nevű nemzetközi sorosista ernyőszervezet tagja) és az ellenzéki oldalon többször beavatkozó aHang internetes felületén keresztül indítottak petíciót és gyűjtenek aláírásokat a magyar emberek által megválasztott Országgyűlés által már elfogadott törvény ellen. Véleményünk szerint már ez a szuverenitás megsértésének tekinthető, de lehet, hogy túl szigorúak vagyunk a sorosista szervezetekkel szemben. Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó aHang az egyik lebonyolítója volt a 2019-es önkormányzati választásokat megelőző ellenzéki előválasztásnak is. A petícióhoz kapcsolódó civil szervezetek között a megszokott csatlakozókon – Transparency International, EKINT, TASZ, Labrisz stb. – túl ott vannak a tanártüntetéseket is szervező ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.

Vajon ez lesz a következő téma, amellyel az ellenzék és a nyílt társadalom hálózatához tartozó szervezetek a zászlójukra tűznek a választási kampányban? Tekintettel arra, hogy egyszerre lesz idén európai parlamenti és önkormányzati választás, könnyen elképzelhető, hogy átfogó és külföldre is kommunikálható ügyet keresnek. A Helsinki és társai azonban nagyot tévednek, mikor azt írják, hogy a törvény el fog bukni – amennyiben a magyar szuverenitást megsértik, ők fogják kárát látni, végre valahára. Ezt könnyen elkerülhetik: mindössze annyit kell tenniük, hogy tartózkodnak a magyarral szemben a külföldi érdekek képviseletétől. Ez mindenkinek előnyére várna – Sorosékon kívül.

Mindeközben már készülnek a jövő évi választásokra

A 2023. november 21-én benyújtott és azóta elfogadott törvénycsomagban szerepel a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásának szándéka is, amelynek részben az lesz a dolga, hogy megtalálja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi pénzből próbálják meg befolyásolni a magyar választói akaratot. Éppen ezért tartanak tőle a külföldről finanszírozott NGO-k. Hogy miért? Íme egy példa.

A TASZ, a Nyílt Társadalom Alapítványok rendszerének egyik fontosabb magyarországi zászlóshajója már meg is kezdte a felkészülést a 2024. június 9-én egyszerre megtartásra kerülő két választásra. 2023. november 3-án tették közzé a felhívást honlapjukon, hogy ismét útnak indítják választási jogi programjukat, ezen belül is a műhelyeket.

Ezeken az eseményeken a választás és a kampány jogi szabályozásáról, a szavazatszámlálásról, a választási visszaélések elleni fellépésről és a polgárok számára rendelkezésre álló, a közéletben történő részvételt elősegítő eszközökről hallhatnak az érdeklődők, interaktív módon, szakértő jogászoktól

– írják az ismertetőben.

A TASZ szakértőit hívni lehet közösségekbe, hogy érdeklődőknek, aktivistáknak, vagy választáson indulást fontolgatóknak tartsanak előadást. „Jelölteknek és jelölő szervezeteknek is nyitva állnak az események a TASZ és a politikai pártok oldalon leírtakkal összhangban" – szögezi le a felhívás. Ez a szabályzat azonban nem olyan szigorú, mint ahogyan azt igyekeznek lefesteni. Például, rögtön az első pontja így szól: „A TASZ nem kötelezi el magát egyetlen jelölt vagy jelölő szervezet mellett sem semmilyen választáson, amelynek célja valamely közmegbízatás megszerzése (népképviseleti szervben betöltött mandátum vagy kormányzati szervben betöltött pozíció). Ez nem zárja ki, hogy következetes, kizárólag a TASZ céljaival összhangban álló szakmai szempontok alapján értékeljünk jelölteket, jelölőszervezeteket, illetve programjukat." Az értékelés pedig természetesen lehet pozitív is – de ha negatív lenne, már az is egy értékválasztás, tehát elköteleződés egy párt mellett. A TASZ megfogalmazása csupán szómágia és ködösítés.

Ezt támasztja alá a nyolcadik pont is, mely szerint a TASZ „kizárólag a szervezet vagy egyes programjai által kitűzött stratégiai célok elérése érdekében nyújthat jogi segítséget, képviseletet pártok tagjainak, népképviseleti és kormányzati szervekben közmegbízatást betöltő személyeknek, jelölteknek, jelölő szervezeteknek". Senkit nem érdekel, hogy vannak meghatározott helyzetek, mert ettől függetlenül nyújthatnak és nyújtanak is jogsegélyt politikai pártoknak, illetve azok tagjainak. Nyilvánvalóan megválogatják, hogy kinek, és ha tippelni kell, nem a Fidesz-KDNP képviselőinek fognak.

Nem először hirdetik meg a választási műhelyeiket: 2019-ben az önkormányzati választások után dicsekedtek el azzal, mennyiféle tevékenységet végeztek a felkészülés alatt. A választásról szóló jelentésük vezetői összefoglalójában leírják, hogyan működik a választási jogi programjuk. A beszámolóban azt írják:

A 2019. évi két választására létrejött program 2018 szeptemberében indult. Akkor kezdtük el szervezni azt a tizennyolc képzést, amelyen közel három- száz olyan aktív választópolgár vett részt, akik szerettek volna a saját településeiken azért tenni, hogy a választás tiszta és jogszerű legyen. E civilek közül végül az önkormányzati választáson többen jelöltté vagy – szervezetileg – jelölő szervezetté váltak.

Vajon most is az a céljuk, hogy a 2024. június 9-i önkormányzati választásra kiképezzék a számukra megfelelő jelölteket?

De nemcsak az önkormányzati vagy az európai parlamenti, hanem az országgyűlési választások idején is aktív a TASZ (természetesen más sorosista szervezetekkel egyetemben). A 2022. április 3-ai választásokról beszámolót is készítettek. És a helyzet az, hogy teljesen mindegy, mi szerepel benne, mert már a második oldalon ott van a lényeg: „A jelentés magánadományozók és az Open Society Policy Center ("OSPC") támogatásával készült."

Tekintettel arra, hogy a TASZ honlapján a kiemelt partnerek és támogatók között első helyen szerepel a Nyílt Társadalom Alapítvány, nem kérdés, hogy kinek az érdekében szervezik a választási jogi műhelyeket. A 2022-es országgyűlési választás kapcsán kirobbant dollárbaloldal botrány annyira összetett, hogy bizton állítható, hogy nem derült még fény minden turpisságra, amit a baloldali összefogás pártjai elkövettek. De még mielőtt sikerülne felgöngyölíteni az ügyet, a hálózat máris elkezdte a felkészülést a következő választásra.