Csaltak Gyurcsányék, most hisztériáznak

Gyurcsány sem beszél a hídpénzbotrányról

A korábbi tapasztalatok alapján vélelmezhető, hogy áldozati pózban tetszelegve, a kormányt hibáztatva fogják előadni a baloldali sajtónak, hogy nincs jogállam, és a kormány politikai alapon, „koncepciós perek keretében” üldözi őket – miközben a valóság az, hogy Magyarország szuverenitását árusítva, külföldi pénzből, külföldi érdekek mentén kampányolt a dollárbaloldal – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az ÁSZ legújabb jelentése kapcsán a baloldal várható viselkedéséről. A Századvég tanácsadója az interjúban azt is kijelentette: az elkövetkező hetekben derül ki, hogy a baloldali pártok hajlandóak-e megfizetni a kiszabott büntetést.

A külföldről hazánkba guruló dollárokat a baloldali pártok a saját kampányaikra használták fel – derül ki az ÁSZ nyilvánossá vált részjelentéséből, amelyben a 2022-es országgyűlési választások kampányának pénzügyi hátterét tárja fel a szervezet. Ez mit jelent tulajdonképpen: mondhatjuk, hogy a baloldali pártok tiltott kampányfinanszírozást valósítottak meg?

Az Állami Számvevőszék kedden közzétette a 2022-es országgyűlési választási kampány pénzügyi hátteréről szóló részjelentését, amely alapján a válasz egyértelműen igen a kérdésre. A baloldal (az összefogásban részt vevő hat párt és civil szervezetek) közel négymilliárd forintnyi külföldi forrást használtak fel, amiből több mint 1,8 milliárd forintot kapott a Márki-Zay Péterhez köthető Mindenki Magyarországa Mozgalom. A rendelkezésre álló információk szerint - mivel a hatpárti koalíció közös miniszterelnök-jelöltje a 2022. évi országgyűlési választásokon a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke volt - az MMM kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége összefügghet a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésével és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásával. Ezt támasztja alá, hogy például részt vett a közös listán induló baloldali pártok választási együttműködését operatív módon szervező közös ellenzéki kampánytanács tevékenységében, de ezt erősíti számos ismert kampányrendezvény, így a 2022. március 15-i nagygyűlés eddig megismert pénzügyi háttere is.

Az ÁSZ megállapítása szerint, az MMM a hatpárti összefogás választási kampányához kapcsolható szolgáltatásokat finanszírozott legalább 261,26 millió Ft összegben. Utóbbit megerősítik a baloldali összefogás közös miniszterelnök-jelöltjének a választásokat követően tett sajtónyilatkozatai: „Az összes pénz bement egy nagy zsákba, egy számlára, és abból mentek a kifizetések…” […] „Volt egy MMM-es számla, ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta. Természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk, voltak kiadványok, amiket támogattunk, gépjárművek és a többi” […] „Az egyik legfontosabb feladatom volt nekem is már tavaly októbertől kezdve, hogy tudjuk finanszírozni az ellenzék kampányát, hogy tudjunk óriásplakátokat venni, hogy tudjunk Facebook-hirdetéseket, YouTube-hirdetéseket venni. És igen, ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, ahhoz kellett egy nem pártos, párhuzamos civil kampány is, amit az MMM folytatott, az MMM finanszírozott, magyar nagy adományozók és külföldi magyar adományozók segítségével.”

Ami a jogszabályi hátteret illeti, pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (3) bekezdése értelmében 

a párt vagyoni hozzájárulást más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől nem fogadhat el, és ugyanez vonatkozik a névtelen adományokra is. Egy párt kizárólag a Párttörvényben meghatározott forrásokból gazdálkodhat, ellenkező esetben tiltott párttámogatás valósul meg, ami veszélyezteti a választások tisztaságát.

A vizsgált ügyben az bír továbbá kiemelt jelentőséggel, ha az MMM aktív részvételével bármely általa teljesített, illetve finanszírozott kampánykiadás a baloldali összefogás közös kampánykiadásává vált, amelyet így nem lehet elválasztani az egyes pártok hivatalos kampánykiadásaitól. Az MMM kampánytevékenységét a baloldali hatpárti összefogás érdekében álló, az abban résztvevő pártok által legalább hallgatólagosan is elfogadott, és ily módon tilalmazott támogatásnak kell tekinteni a fenti feltételek megvalósulása esetén.

Arról már a Magyar Nemzet ír, hogy az ÁSZ komoly büntetést szabott ki: a baloldali pártok összesen 261 millió forintot kénytelenek befizetni a tiltott támogatás nyomán. Meddig és milyen formában kell ezt a büntetést befizetni?

A sajtóhírekben megjelentekhez képest az ellenőrzés eredményeképpen az ÁSZ – hatósági jogkör híján – bírságot, büntetést nem szab ki, mérlegelési jogköre nincs, az általa megállapított tiltott támogatás összegéhez a vonatkozó jogszabályok rendelik hozzá – az ÁSZ által a részjelentésben rögzített – jogkövetkezményt.

A Párttörvény 4. § (4) bekezdése szerint az a párt, amely a már említett (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.

Az ellenzéki összefogásban részt vevő pártok egyenként 43,543 millió Ft összeget kötelesek az Állami Számvevőszék külön felhívására – annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – a központi költségvetésnek önként befizetni, illetőleg az ellenőrzött szervezetek központi költségvetésből juttatott támogatását is ezen összeggel kell csökkenteni.  Ez az összeg nem tartalmazza az egyes pártok esetében egyedileg megállapított további tiltott párttámogatás jogkövetkezményeit.

Nem egyedi eset, hogy a pártoknak különböző adományok miatt tetemes összeget kell befizetniük az államkasszába, azonban az, hogy ekkora összegről legyen szó, ráadásul külföldi pártfinanszírozás miatt, korántsem tekinthető általánosnak. 2010-ben Németországban a Die Linke pártnak közel 300 ezer eurós bírságot kellett fizetnie, az elszámoltathatósági jelentés súlyos hibája, hiányosságai miatt, miután nem megfelelően jelentett be egy adományt. Itt olyan pénzről volt szó, amely a két elődpárt, a Die Linke/PDS és a Munka és Szociális Igazság Párt – Választási Alternatíva (WASG) közötti, Rajna-vidék-Pfalz tartományi választási együttműködés előtt áramlott a két fél között (a WASG-nak ezt az összeget pártadományként kellett volna közzétennie a jelentésében).

Ha nem fizetné ki a baloldal ezt az összeget, akkor jogilag hogyan lehetne őket szankcionálni? Magukat a pártokat lehetne, mint jogi személyeket, vagy akár a pártok vezető tisztségviselőit is?

A Párttörvény vonatkozó rendelkezése értelmében ebben a kérdésben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, amely szerint a civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A civil szervezet alapítója, tagja – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. Tehát a pártok tagjait és tisztségviselőit nem lehet kötelezni a büntetés megfizetésére. A pártvezetők azonban a folyamatban levő, a Nemzeti Adó és Vámhivatal által folytatott büntetőeljárás lezárultáig biztosan nem dőlhetnek hátra.

A baloldali pártok és civil szervezetek mintegy 4 milliárd forintnyi külföldi forrást használtak fel. Ebből az összegből több mint 1,8 milliárd forint jutott a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomnak (MMM). Az MMM költéseit nemcsak az ÁSZ, hanem az adóhatóság is vizsgálja. Milyen hatáskörrel járhat el az ügyben a NAV?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény érintett rendelkezései alapján a hatóságok vizsgálhatják például a pénzmozgásokat, az azok megtörténtét bizonyító dokumentumokat, körülményeket. A NAV lefoglalhat dokumentumokat, készpénzt vagy bármilyen tárgyi eszközt, ami bizonyítékként szolgálhat az eljárás során. Emellett a NAV a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény által hatáskörébe utalt bűncselekmények vonatkozásában nyomozó hatósági jogkört gyakorol, így ezen törvény szerint végzi a bűncselekmények felderítését, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzését.

A baloldal pártjai elképesztő pénzeket fizettek ki SMS-kampányokra és automatizált telefonhívásokra, valamint a közösségi médiában megjelenő hirdetésekre és adatbázis-építésre. Minderre 860 millió forint ment el. Lehet tudni valamit arról, hogy mit csinálhattak a magyar választópolgárok adataival?

Mivel az egyik kapcsolódó főszereplő tevékenysége határokon átnyúló ívet mutat, érdemes az uniós jogi hátteret áttekinteni elsősorban. A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló Európai Parlament és a Tanács rendelete, az ún. GDPR rendelkezik. A GDPR 1. cikk (2) bekezdése szerint ez a rendelet a természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, és különösen a személyes adatok védelméhez való jogukat védi. Bármilyen adatbázis-építést is végeztek a pártok, meg kell felelniük a GDPR előírásainak.

A GDPR 2. cikk (1) bekezdése értelmében e rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. A GDPR 3. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy e rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak az Unióban tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók tevékenységeivel összefüggésben végzett kezelésére, függetlenül attól, hogy az adatkezelés az Unió területén történik vagy nem.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek a GDPR 5. cikk (1)-(2) bekezdése szerint a

• jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság,
• célhoz kötöttség,
• adattakarékosság,
• pontosság,
• korlátozott tárolhatóság,
• integritás és bizalmas jelleg,
• elszámoltathatóság.

Amennyiben az adatkezelő nem tartja tiszteletben ezen elveket, cselekménye pénzbírságot vonhat maga után, amely, GDPR 83. cikk (5) bekezdésének a) pontja értelmében legfeljebb 20 millió euró, illetve vállalatok esetében a teljes éves forgalom legfeljebb 4 százaléka lehet. A baloldalhoz került külföldi pénzek az Egyesült Államokból érkeztek.

Amennyiben az összefogásban részt vevő pártok Amerikába továbbítottak adatokat, úgy – mivel az USA a GDPR szerint harmadik országnak minősül – jogsértést követtek el, ugyanis a harmadik országba történő adattovábbítást a GDPR 44. cikke általános jelleggel tiltja.

A magyarországi választópolgárok adatait külföldre – például Ausztriába és Észtországba – viheti ki a baloldal, utóbbi államban nem ellenőrzik kellőképpen a megszerzett személyes adatok legális felhasználását. A Datapraxis OÜ nevű észtországi fiókvállalatukon keresztül a cégben ugyancsak érdekeltnek számító, tengerentúli demokraták vezető körök embereihez is eljuthatnak a magyar választók adataival, így nem túlzás azt mondani, hogy

lényegében a nemzetközi baloldal rendelkezhet a választók adatai felett. 

Fontos fejlemény, hogy február elején elkészült a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése a 2022. március 29-i tömeges kampány-sms-küldéssel összefüggésben megvalósult adatkezelés kapcsán.

A NAIH a jelentésében jogsértést állapított meg, ugyanakkor mind a külföldi sms-küldő cégek, mind pedig a baloldal által megbízott lebonyolítók kapcsán további eljárásokat folytat, vagyis a következő időszakban még ezek a vizsgálatok is folyamatban vannak.

Milyen fejleményekre számíthatunk a következő hetekben?

Az elkövetkező hetekben derül ki, hogy a baloldali pártok hajlandóak-e megfizetni a kiszabott büntetést. Ha nem, adók módjára akkor is behajtják a Magyar Államkincstár részéről. A kérdés, hogyan fogják mindezt kommunikálni az érintettek: 

a korábbi tapasztalatok alapján vélelmezhető, hogy áldozati pózban tetszelegve, a kormányt hibáztatva fogják előadni a baloldali sajtónak, hogy nincs jogállam, és a kormány politikai alapon, „koncepciós perek keretében” üldözi őket – miközben a valóság az, hogy Magyarország szuverenitását árusítva, külföldi pénzből, külföldi érdekek mentén kampányoltak.

Március elejéig megkaphatják az értesítést az ellenőrzött szervezetek a további szükséges lépések megtétele (így az ÁSZ-pénzbüntetés) kapcsán. A NAV részéről jelenleg folyamatban vannak a vizsgálati eljárások, melyek célja annak is az eldöntése, hogy az összegek vonatkozásában valóban történtek-e tranzakciók, teljesítések, azaz gazdasági események, illetve ezek a pénzügyi lépések a rendelkezésre bocsátott dokumentumokkal összhangban történtek-e. 

Az ügy korántsem zárult tehát le az ÁSZ jelentésével, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb és legszerteágazóbb kampányfinanszírozási botrányában.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK