Maruzsa Zoltán: A baloldal miatt nem kapták meg korábban a béremelést a tanárok

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral közölt interjút a novekedes.hu, amelyből kiderül: a 2024-es büdzsében csaknem 400 milliárd forinttal költ többet a kormányzat az oktatásra, ennek része a 32,2 százalékos béremelés is.

Az oktatás jelenlegi helyzetét is vizsgáló írás szerint kevesebb diák jut egy tanárra ma, mint 2010-ben, és a középfokú oktatásban egy tanár ma átlagosan 11,5 diákot tanít, míg a nemzetközi átlag ennél két diákkal több. A tanári diploma megszerzése után arányaiban most is annyian vállalnak pedagógusi munkát, mint korábban, és hasonló a helyzet a felmondásoknál is a tankerületi iskoláknál. A magyar köznevelés többi uniós országhoz viszonyított tanár-diák arányáról az államtitkár azt mondta:

2010-ben az alapfokú oktatásban 10,3 gyerek jutott egy pedagógusra, jelenleg 9,7. A legfrissebb elérhető OECD statisztikák szerint a középfokú oktatásban 11,5 tanuló jut Magyarországon egy pedagógusra, az OECD átlaga 13,4, Németországban 12,6: ezek az adatok ránk nézve kedvezőek.

Arról, hogy a tanári diploma megszerzése után hányan vállalnak közoktatási munkát, Maruzsa Zoltán kifejtette: a diplomát szerzők és vállalók aránya érdemben sem változik.

Sosem helyezkedett el mindenki a köznevelésben. Nem is könnyű mérni, mert aki például nyelvtanári diplomát szerez - és sok ilyen hallgató van -, ha nyelviskolában helyezkedik el, akkor bár nem a köznevelésben helyezkedik el, de végső soron mégis angolt vagy németet tanít. Aki a szakképzésben helyezkedik el, az ugyancsak nem része a mi köznevelési statisztikáinknak.

Hozzátette:

Pedagógus szakképzettséggel sokféle munkahelyen lehet érvényesülni.

Az államtitkár reagált a PSZ és a PDSZ azon állítására is, miszerint egyre több tanár távozik a státusztörvény bevezetése nyomán.

A tankerületi fenntartású iskolákban 1.215 pedagógus jelezte, hogy nem kíván az új jogviszony hatálya alá kerülni, más fenntartóknál is akadtak kilépők. A KSH decemberi gyorsjelentése szerint összességében mintegy 1.500 fővel csökkenhetett a létszám, amit a 140.000 fős teljes állományhoz kell viszonyítani. A kilépők helyére természetesen folyamatos a felvétel, a létszám újra emelkedik. Azt is figyelembe kell venni, hogy az általános iskolások száma például 3.000 fővel csökkent, ez is befolyásolja a szükséges létszámot.

A kormánynak köszönhetően érkeznek az emelt bérek

A szükséges rendeletmódosítások megszülettek, február 1-ig minden pedagógus megkapja a kinevezés módosítását. A januári béreket minden fenntartó a jogszabályok szerinti ütemezésben fizeti ki, késlekedésre nincs ok.

- mondta Maruzsa Zoltán a 32,2 százalékos béremelésről, melynek kapcsán hangsúlyozta:

A tanárok már rég megkaphatták volna a fizetésemelésüket, ha a magyar baloldal európai parlamenti képviselői nem akadályozták volna a Magyarországnak járó uniós források kifizetését.

Az oktatás oktatási rendszer digitalizációja is folytatódik, erre is több forrást szán a kormány.

A Kormány célja, hogy a magyar köznevelésben az ötödiktől a 12. évfolyamig minden tanuló hordozható számítógépet kapjon és használjon. 2022 tavaszán 55.000 pedagógus és 65.000 tanuló, 2023 őszén 140.000 tanuló kapott számítógépet, 2024 tavaszán hasonló nagyságrendben tervezünk eszközöket kiosztani.

A 2024-es költségvetésben csaknem 400 milliárd forinttal több forrást irányoztak elő az oktatásra, ennek nagyobb részét béremelésre fordítják.

A legnagyobb többletet a köznevelésben és a szakképzésben is a tavalyi béremelések jelentik

- mondta az államtitkár. Hozzátette:

Ez a többlet tovább emelkedik azzal, hogy a most megvalósuló 32,2%-os átlagos illetményemelés további 340 Mrd Ft kiadást jelent a köznevelésben.

A pályakezdő tanárok száma is emelkedhet, az ő bérük a jövőben nem lehet kevesebb 528 ezer forintnál.

Az előző években köznevelésben és szakképzésben együttesen évi 2-3.000 főre tervezhettünk, ez biztosan emelkedni fog, de arra is számítok, hogy olyanok térnek vissza a pályára, akik már tanítottak, de időközben más pályát választottak.

A baloldal és a Soros-hálózat kampányakciókra használta fel a tanárokat és a diákokat a sztrájkok során

A béremelések ellenére lehet számítani tüntetésekre és sztrájkokra Maruzsa Zoltán szerint, noha ebben a tanárok és a közoktatásban dolgozók aktivitásra egyre csökken ebben.

A sztrájkok kezdetén, két éve 17%-os aktivitást regisztráltunk, tehát a kollégák döntő többsége sosem sztrájkolt. Ez az aktivitás folyamatosan csökkent, tavaly tavasszal az utolsó sztrájknapokon már csak nagyjából kétezer fő csatlakozott a szakszervezetek felhívásához. A szakszervezetek novemberben azzal kerestek meg, hogy január 31-re ismét sztrájkszervezésbe fognak, de ez most elmaradni látszik.

A szakszervezetek tagsága, támogatottsága is csökken.

A PDSZ taglétszáma mindig is alacsony volt, a PSZ azonban egy évtizede még 26.000 fős tagsággal büszkélkedhetett, mára ez a harmadára esett vissza

- emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, a minisztérium nem vezet nyilvántartást a sztrájkok miatt elmaradt órák pótlásáról, ám - ahogy fogalmazott - nem jellemző az elmaradt órák bepótlása, ami a tanulók vesztesége.

Éppen ezen veszteség minimalizálása érdekében módosítottunk a törvényen, és írtuk elő, hogy elégséges szolgáltatásként legalább a tanórák felét meg kell tartani sztrájk idején is

- mondta Maruzsa Zoltán.

Sajnos az teljesen egyértelmű, hogy a baloldal és a Soros-hálózat kampányakciókra használta fel a tanárokat és a diákokat, miközben éppen ők azok, akik a brüsszeli áskálódásukkal a Magyarországnak járó uniós források kifizetését akadályozták

- tette hozzá.