A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az újabb büntetőintézkedések véglegesítés előtt állnak, aminek egyetlen oka, hogy a közösség elmondhassa azt, hogy tett valamit a háború kitörésének második évfordulójához közeledve.
"Ha jól értem, akkor ez a célja ennek a döntésnek, ami önmagában is lesújtó képet fest Brüsszelről. Én azt gondolom, egy ilyen kirakatcsomagnak az égegyadta világon semmi értelme nincsen" - szögezte le.
Majd kiemelte, hogy az elmúlt hetekben a kormány kigyomlálta a csomagból azokat az intézkedéseket, amelyek adott esetben sértették volna a nemzeti érdekeket.
"Így tehát alapvető magyar gazdasági érdeket a konkrét lépések nem érintenek a szankciós listában, a probléma viszont ennél sokkal nagyobb: egy teljesen kudarcot vallott stratégiát visz tovább az Európai Unió, ami nem közelebb visz minket a békéhez, hanem távolabb" - fogalmazott.
Illetve nonszensznek nevezte, hogy a felszólalások egy jó részében már a tizennegyedik csomagról volt szó, és kiemelte, hogy ha lesz ilyen előterjesztés, akkor a magyar érdekeket sértő intézkedéseket abból is ki fogják szedetni.
Ezek a szankciós csomagok az európai versenyképességet rontották, más világgazdasági szereplőkét pedig javították. Dupla kudarc, dupla hátrány és dupla hiba. Úgyhogy jó lenne, ha a következtetéseket végre le tudnák vonni a kollégák itt, Brüsszelben
- mondta.
Szijjártó Péter ennek kapcsán sérelmezte, hogy még mindig háborús pszichózis uralkodik az EU-ban, és a nagy többség nem hajlandó változtatni az eddigi kudarcos stratégián, miközben mára teljesen világos, hogy a csatatéren nincs megoldás, s minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás.
"Láthatjuk azt is, hogy Ukrajnában egyre fiatalabb embereket soroznak be, így azt hiszem, hogy jogosan adódik a kérdés, hogy ki fogja túlélni ezt a háborút, ki fog részt venni Ukrajna újjáépítésében" - közölte, tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetve.
Hangsúlyozta, hogy ismét elutasította, hogy hazánk részt vegyen a fegyverszállításban. Aláhúzta, hogy ötmilliárd euróval egészítenék ki az Európai Békekeretet, hogy újabb hadieszközöket finanszírozzanak.
"Mi világossá tettük, hogy semmilyen olyan közös akcióban nem vagyunk hajlandóak részt venni, amely fegyverszállításra irányul, s csakis abban az esetben nem blokkoljuk egy ilyen döntés meghozatalát, ha sikerül elérni, hogy ez ránk semmifajta kötelezettséget nem jelent, pénzügyit sem, egyetlenegy fillért sem" - jelentette ki.
"A tárgyalások jelenleg úgy állnak, hogy a konstruktív tartózkodás szabályain változtatás következik. Ez a változtatás azt fogja jelenteni, hogy ennek az ötmilliárd eurónak a ránk eső részéből sem halált okozó, sem halált nem okozó eszközöket nem kell finanszíroznunk" - tette hozzá.
Majd közölte, hogy ehelyett Magyarország határozhatja majd meg, hogy milyen célra fordítsák az általa befizetett összeget, például a migráció elleni küzdelemre vagy a nyugat-balkáni stabilitás erősítésére.
A miniszter elmondta, hogy a többieket nem akarják meggátolni abban, hogy olyan döntést hozzanak, amilyet szeretnének, de a kormány továbbra is úgy látja, hogy a fegyverszállítás csak meghosszabbítja a háborút és a szenvedést.
Végül pedig arra is kitért, hogy rövidesen napirendre fog kerülni az ukrán termékek vámmentességével és beengedésével kapcsolatos jogszabály június utáni meghosszabbításának kérdése is.
Emlékeztetett, hogy a kormány importtilalmat rendelt el huszonhárom - alapvetően élelmiszeripari - árura vonatkozóan, és figyelmeztetett, hogy ezt hosszabbítás esetén is fenn fogják tartani egyoldalúan a gazdák védelme érdekében.