A civil „csomagolás" (nem kormányzati szervezeteknek, NGO-knak és a „független médiának" juttatott pénzek) csak álca, a 2022-es magyarországi választásokba is az ellenzék javára beavatkozó Action for Democracy (A4D) célja térségünktől egészen az amerikai földrészig a választások befolyásolása, mégpedig a liberális oldal érdekében.
„Nem félünk kritizálni autoriter vezetőket és tendenciákat, mint Bolsonaro (Brazíliában), Orbán Magyarországon vagy Kaczynski Lengyelországban... Támogatunk civil szervezeteket..." – mondja Korányi Dávid, az A4D ügyvezetője az alábbi videófelvételen, amelyet a X mikroblogplatformon (a volt Twitteren) hoztak nemrég nyilvánosságra.
Mire a beszélgetőpartner visszakérdez:
Ők az ellenzéket támogatják. Ez az elképzelés?
Nos, ezt soha nem fogjuk mondani. Nem mondjuk ezt, nem reklámozzuk, de ezek a szervezetek (...) végül is megalapozottan sejthető, hogy az ellenzék kezére játszanak
– feleli erre Korányi, akinek szavai a videón 0:11 és 0:59 között hallhatóak.
A 43 éves Korányi Dávid a kétezres években Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselő munkatársa Brüsszelben, majd Bajnai Gordon miniszterelnök (2009-10) külpolitikai főtanácsadója volt. Ezután a Johns Hopkins Egyetem washingtoni politikatudományi karára ejtőernyőzték, ahol széles körű amerikai kapcsolatokra tett szert. 2022-ben már a New York-i Times Square-en az A4D alapítójaként bontott zászlót, pár héttel a magyarországi országgyűlési választások előtt. 2019 után Karácsony Gergely budapesti főpolgármester megbízásából a főváros nemzetközi kapcsolatait szervezte a Városházán.
Az A4D saját honlapján is
„kulcsfontosságú csatatérállamokként" szerepel a Korányi által említett országok közül hazánk mellett Brazília és Lengyelország is,
mint olyanok, ahol a választásokat akarták befolyásolni a globális erők érdekeinek megfelelően. Mégpedig – mint azt eddig is sejteni lehetett, de most maguk mondták ki – Soros György magyar származású amerikai spekuláns jelentős támogatásával. Most pedig már a júniusi európai parlamenti választásokra mozgósítva írtak ki jelenleg is aktuális pályázatot.
1. Lengyelországban. A tavaly őszi lengyel parlamenti választásokon hiába végzett az élen a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság, végül nem tudott kormányt alakítani. Így a Brüsszel-párti – sőt az Európai Tanács, illetve az Európai Néppárt volt elnökeként egyenesen onnan visszatért – Donald Tusk lett a miniszterelnök. Az A4D a Tusk centrista-liberális Polgári Platformja, illetve annak szövetségeseit is számítva a Polgári Koalíció mögötti háttérszervezeteket támogatta és mozgósította.
Lengyelország az EU meghatározó tagállama. A tét a nemzetközi érdekcsoportok számára is világos, nem is bíznak semmit a véletlenre. Az A4D jelen van a lengyel kampányban. Az ellenzéki holdudvart támogatják, mint például a Női Sztrájk feminista szervezetet, amely élen járt az abortuszpárti mozgósításban. Washingtonból minden támogatást meg tudnak adni: pénzt, (szivárvány)színes lufikat és kitűzőket, tüntetésszervezési ismereteket – írta a Magyar Nemzet.
2. Brazíliában. Az amerikai földrészen ez volt az A4D „csatatérállama", miután a jobboldali Jair Bolsonaro elnöksége (2019-23) veszélyes precedenst teremtett számukra az illiberális demokrácia térhódításában a fejlődő világ egyik legfontosabb országában. Az A4D portugál nyelvű felhívásban is riogatott – természetesen „a demokrácia védelmében". Bolsonaro a 2022-es elnökválasztáson alulmaradt a baloldali Lula da Silvával szemben.
1. Magyarországon. A 2022-es választásokon a Fidesz-KDNP-pártszövetség egymás után negyedszer szerzett kétharmados többséget.
Az A4D az ellenzéki holdudvart támogatta, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt pedig többször említette a szervezet tanácsadó testületének tagjait,
így Kati Martont, Wesley Clarkot és Evelyn Farkast, mint akik dolgoztak nekik. Velük a Magyar Nemzet külön cikksorozatban foglalkozott. Az A4D jelenleg is támogat ellenzéki hangvételű magyarországi sajtótermékeket.
2. Szlovákiában. Az A4D a liberális holdudvarhoz tartozó szervezeteket támogatott itt is. Ugyanakkor a liberális Progresszív Szlovákia elveszítette a tavalyi választásokat. Felvidéki forrásokból a Mediaworks úgy tudja, számos magyar nemzetiségű szavazó a Progresszív Szlovákiának kedvező felmérések miatt voksolt végül a győztes szlovák pártra, a Smerre, ami azt is eredményezte, hogy a Magyar Szövetség nem jutott be a pozsonyi parlamentbe.