Akkor összesen 81 embert sikerült börtönbe juttatni, most már 663-an ülnek pedofil-bűncselekmény miatt a börtönökben. Az akkori szabályok nem védték kellőképpen a gyermekeket, túlságosan az elkövetők pártján voltak, a mostani jogszabályok viszont az áldozatok pártján állnak, és az elkövetőket ezért tudják a bíróságok hosszú időre börtönbe juttatni
– emelte ki a politikus a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Rétvári Bence emlékeztetett, hogy a pedofília elleni hangsúlyos fellépés egyik bástyája a 2012-ben bevezetett új Btk., amely az Európai Unió legszigorúbb büntető törvénykönyve.
A minősített esetek körét bővítettük, hogy akik ilyet követnek el, azok súlyosabb büntetést kapjanak. Emellett önálló tényállásként jelent meg a törvénycsomagban a gyermekpornográfia, illetve számos bűncselekmény esetében kitoltuk az elévülés határidejét
– tette hozzá Rétvári Bence, majd megerősítette, hogy a bíróságok azon személyek ellen is különösen erős szankciókat alkalmazhatnak, akik a nevelésükre, gondozásukra bízott, nekik kiszolgáltatott gyermekek sérelmére követnek el bűncselekményeket.
A pedofilok szabadulás utáni életével és a gyermekekkel szembeni visszaélések megismétlődésének megelőzésével kapcsolatban a miniszterhelyettes elmondta: az ilyen bűncselekményekért elítélteket eltiltják a gyermekekkel kapcsolatos munkaköröktől, illetve létrehoztak egy nyilvántartást, hogyha bármilyen szülőnek gyanúja merül fel valakivel kapcsolatban, azt ellenőrizheti.
A mindenki számára, az ügyfélkapun keresztül elérhető, ingyenes szolgáltatást már több mint tízezer alkalommal vették igénybe
– tette hozzá az államtitkár.
A szociális és gyermekvédelmi kiadásokra fordított idei összeg a négyszerese a 2010-esnek, míg a gyermekvédelmi intézmények működtetésére több mint háromszorosát fordítjuk, mint a Gyurcsány-kormány tette, vagyis összesen 1300 milliárd forint jut ezekre a feladatokra
– ezt már a Belügyminisztérium sajtóosztálya közölte a Magyar Nemzet kérdésére. Mint felidézték: a Gyurcsány-kormány egykori ámokfutása a gyermekvédelmi intézményeket sem kímélte:
a gyermekvédelmi intézmények forrásait tíz százalékkal csökkentették, 13 milliárd forintot vontak el tőlük.
A gyermekvédelmi rendszerbe sok ok miatt kerülhet egy gyermek szülők elvesztése vagy alkalmatlansága, anyagi ellehetetlenülés, de a legfontosabb cél, hogy csak végső esetben kelljen valakit kiemelni a családból. Így a foglalkoztatás és a családtámogatások növelése közvetetten is hozzájárul a veszélyeztetett gyermekek védelméhez.
Az EU országai közül 2010 óta hazánkban csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység. A minisztérium arra is emlékeztetett, hogy a most gyermekvédelemről beszélő baloldal az elmúlt években soha nem támogatta a gyermekek védelmét. Nem támogatták sem a gyermekvédelmi források növelését, sem a gyermekvédelmi törvényt, ahogyan a gyermekvédelmi népszavazásból sem kértek.
Nem támogatták a pedofilellenes törvényt és a gyermekek elleni bűncselekményekre kiemelten sújtó büntető törvénykönyvet sem. Érdektelenek voltak a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítését illetően, és nem támogatták a pedofil-nyilvántartás létrehozatalát sem, összegezték, megjegyezve, hogy Brüsszel is hasonlóképp áll a gyermekeink védelméhez: jelenleg 12 milliárd forint gyermekvédelemre tervezett forrást tart vissza Magyarországtól.
Börtönben marad a volt igazgató
Nem bocsátották feltételes szabadságra a bicskei gyermekotthon korábbi pedofil igazgatóját – adta hírül közleményében a Fővárosi Törvényszék. Leszögezték: a végzést mindenki tudomásul vette, így az végleges. Mint arról Origo is beszámolt korábban, V. János huszonhat éven keresztül volt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola igazgatója. A Demszky Gábor vezette főváros 1990-től 2010-ig, húsz éven át tartotta folyamatosan a gyermekotthon élén, amelynek ebben az időszakban a fenntartója volt. Az igazgató által elkövetett szexuális visszaélések idején két fiatal fiú ezek kezdetekor még nem múlt el 12 éves, három kamaszfiú sértettel 14 éves kora előtt lépett szexuális kapcsolatba. Ezenfelül a férfi több, 18 év alatti fiúval szemben is súlyosan szeméremsértő magatartást tanúsított, egyikükkel rendszeresen szexuális cselekményt végzett. Az ügyben a Győri Ítélőtábla másodfokú döntésével a folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak és annak kísérlete bűntettet folytatólagosan elkövetett szexuális visszaélés és annak kísérlete bűntettre változtatta, egyebekben helybenhagyta az első fokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék 2018-ban hozott határozatát. Így V. Jánost végül 2019-ben nyolc év börtönre ítélték jogerősen folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt. Az ítélet szerint a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon lett volna feltételesen szabadságra bocsátható.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK