Gazdasági bővülés várható 2024-ben

Bő választékkal és árakciókkal készülnek a legnagyobb magyarországi boltláncok a húsvétra (illusztráció)

Fotó: Shutterstock

2023-ban a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene kismértékben, 0,7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a következő években visszafogott bővülés következhet. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2024-ben 2,7, 2025-ben 3,4 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye. Az idei és a következő évünket leginkább lassú kilábalási folyamat jellemezheti.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzése szerint a globális folyamatokat tekintve az olaj világpiaci árának csökkenése, illetve várható további mérséklődése a külső és belső inflációs nyomás enyhülését idézheti elő. A korábbinál kedvezőtlenebb német növekedési kilátások a magyar exportteljesítmény csökkenésében éreztethetik hatásukat a következő időszakban. 

Aggodalomra adhatnak okot az olyan geopolitikai feszültségek, mint az orosz–ukrán háború vagy a gázai konfliktus.

A pénzromlás üteme 2023-ban 17,1 százalék volt, mely leginkább a magas maginflációnak köszönhető. Az előrejelzési horizonton a pénzromlás üteme folyamatosan mérséklődhet a külső inflációs nyomás csökkenésének, a termelői árak várható mérséklődésének és a 2022-es magas bázisnak köszönhetően. Idén az évközi dinamikákban várható némi megtorpanás, vagy akár emelkedés is (év/év összevetésben), azonban így is a korábbihoz képest alacsonyabb, 4,4 százalékos infláció lehetséges. 2025-ben a fogyasztói ár-index visszatérhet a célsávba: számításaik szerint 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme.

A Magyar Nemzeti Bank – a dezinflációs folyamat erősödésével együtt – 2023 elején az irányadó kamat csökkentésébe kezdett, amely szeptemberben érte el az alapkamat szintjét. Azt írják az elemzésben, hogy

idén a monetáris politika további lazítására számítunk, az infláció legkorábban 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba.

Az idei évre visszafogott, 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, melyet jövőre 4,4 százalékos bővülés követhet. Leginkább a lassan magára találó belső kereslet hajthatja a bővülést 2024-ben és 2025-ben is. Az infláció lassú mérséklődésével és a reálbérek növekedésével párhuzamosan a fogyasztás fokozatos emelkedése várható. A fogyasztás idén 2,6, jövőre 4,0 százalékkal emelkedhet. 

A beruházásokat főként a lazuló kamatkondíciók, az EU-s források érkezése és az üzleti bizalom erősödése segítheti. 2024-ben (az előző évi –14,4 százalék után) 9,6 százalékkal emelkedhet a beruházások volumene. 2025-ben 4,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások.

A nettó export 2024-ben még nem, de 2025-től kezdődően már segítheti a gazdasági növekedést Magyarországon. A hazai export alakulása erősen függ a német gazdaság teljesítményétől, amellyel kapcsolatos év eleji negatív hírek lefelé mutató kockázatot hordoznak. Az export idén 5,9, jövőre 7,7 százalékkal nőhet. Az import, melyet leginkább a fogyasztás és az exportnövekedés támogat 2024-ben 7,6, majd 2025-ben 7,5 százalékkal emelkedhet.

Az elmúlt év a munkaerőpiacon is változásokat hozott

2023-ban a korábbi trend folytatásaként tovább bővült a foglalkoztatás, azonban vele párhuzamosan – a korábbi, csökkenő tendenciát felváltva – a munkanélküliség is enyhén emelkedni kezdett. 2023-ban megemelkedtek a háztartások terhei, ami mögött főképp az általános árszínvonal növekedése áll. Ez a folyamat arra sarkallt több korábban inaktív háztartást, hogy ismét belépjenek a munkaerőpiacra. A tavalyi év adatai alapján a belépők közel fele rövid időn belül munkába tudott állni, míg másik felük lassabban talál munkát. Előrejelzésük szerint az elmúlt évben megfigyelt változások az idei évben is kitartanak, folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is, becslésük szerint utóbbi eléri majd a 4,4 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 3,2 százalékra.

Számításaik szerint az eredményszemléletű ESA-hiány 2023 végén a GDP 6,3 százalékát érte el, ugyanakkor ezt az értéket még befolyásolhatja az év végén érkezett uniós források elszámolása is. Az elmúlt év végén a kormányzati előrejelzés szerint a GDP-arányos bruttó államadósság 73,4 százalékra csökkent. 2024-ben az államháztartás ESA-hiánya a még hivatalosan nem megjelent kormányzati terveknek megfelelően, a GDP 4,5 százalékán teljesülhet, de már most is láthatóak érdemi negatív kockázatok a költségvetési hiánycél elérése kapcsán. Várakozásaik szerint az államadósság az év végére tovább csökken, a GDP 72,4 százalékára.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK