A Tűzfalcsoport írása szerint annak, hogy egyes bírósági szervek vezetőit nem érintette, forrásaik szerint az lehet az oka, hogy egyik közeli hozzátartozója a Brüsszel által többször támadott Országos Bírósági Hivatal egyik vezetője. Ugyanő lehet, aki bíróként részt vett a devizahiteleseket gyakorlatilag a jogalkotás tekintetében is teljesen ellehetetlenítő bírósági jogegységi határozat meghozatalában.
A portál szerint Magyar ugyanakkor azt rendre elfelejti hozzátenni konkrét terveihez, hogy egyiket sem ő találta ki, a Diákhitel központ egykori vezetője egyszerűen lopott áruval házal. Ahogy arról már beszámoltak, 2013 márciusában az MSZP kezdeményezésére a Demokratikus Koalíció, és mások mellet a Bajnai Gordon és Juhász Péter vezette Együtt 2014 Választói Mozgalom, folytattak a "jogállamiság és a demokrácia helyreállításáról".
Ennek nyomán a tárgyalások eredményét záróközleményben foglalták össze, a Tűzfalcsoportnak azonban birtokába jutott egy dokumentum, amely még a zárt ajtók mögött zajló egyeztetések során készült. Ebből kiderül, hogy
az utódpárt és akkori szövetségesei a köztársasági elnököt megfosztanák törvénykezdeményezési és országos népszavazás kezdeményezési jogától, megvonnák ugyanis a köztársasági elnöknek azt a jogát is, hogy feloszlassa az Országgyűlést abban az esetben, ha az nem tudja az adott évre vonatkozó költségvetést elfogadni a tárgyév március 31-i napjáig.
A dokumentumból kiderül továbbá, hogy meg akarnák szüntetni a „kormányozhatóságnak a minősített többség követelményéhez kötött (sarkalatos) tárgykörök meghatározásával felállított korlátait”. Ez azt jelenti, hogy nem bíztak abban, hogy nekik sikerülne az Országgyűlésben kétharmados többséget szerezniük, ezért egyéb trükköket kívántak bevetni.
Szerintük egyébként indokolatlan sarkalatos jogszabályba foglalni többek között:
Jakab Péter, korábbi Jobbik elnök kijelentette, „ha csak egyszerű többségünk lesz, akkor addig faragjuk a jogot, míg igazság nem lesz belőle.” Gyurcsány Ferenc pedig arról filozofált, ő hisz abban, "hogy ezt az Alaptörvényt trükkökkel meg lehet változtatni. Abban hiszek, hogy elő lehet állítani egy olyan helyzetet, ahol elég erős népakarat van ahhoz, hogy vagy megszakítjuk a történelmi-politikai időt egy pillanatra, vagy megszerezzük a kétharmadot."
Fleck Zoltán, a baloldal egyik főjogásza ugyanakkor még tovább ment, és arról beszélt, hogy "nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről.” Ami az Európai Ügyészséghez csatlakozást illeti, 2018-ban Hadházy Ákos egy később csúfosan megbukott aláírási kampányt indított, amelyet a Momentum, az MSZP-Párbeszéd és a DK támogatott.
Magyar Péter ötletei tehát finoman szólva nem újak, és a legkevésbé sem az övéi.
Ráadásul idővel a baloldali és liberális szakmai körökben is többnyire éles kritikát kaptak. A kétharmad "félretétele" Hack Péter azt fejtegette, hogy ez polgárháborús viszonyokat teremtene, Schiffer András szerint ez veszélyes precedenst jelentene. Az ATV műsorában pedig legutóbb Nagy Attila Tibor politológus kritizálta erősen Magyar Péter kétharmad lebontására vonatkozó "terveit", amelyeket a baloldali sajtóban is csalódásként, elszalasztott lehetőségként értékelt március 15-i beszédében adott elő.
A politológus szerint hiányzik a jogalap, gyakorlatilag Magyar Péter teljes elképzelése kivitelezhetetlen.
"Jogász, ügyvéd is volt. Neki aztán tényleg illene tudnia ezt" - mutatott rá Nagy Attila Tibor.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK