Magyar Péter-ügy: Milyen ember képes kínozni, zsarolni, lehallgatni a saját feleségét?

Valakiről a beleegyezése nélkül hangfelvételt készíteni jogellenes, ennek alapvetően polgári jogi szankciói vannak, bizonyos esetekben azonban az ügy büntetőjogi relevanciával bírhat – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter titokban készített hangfelvételt Varga Judittal való házassága során. A Századvég tanácsadója azt is kijelentette: a kapcsolati erőszak az egyik legaljasabb formája a gyengébbek elnyomásának, ennek fényében is megdöbbentő, hogy a magukat nőjogi, emberjogi civil szervezeteknek nevező NGO-k hallgatnak, sőt inkább lapítanak. Talán a leglényegesebb kérdés: van-e bármilyen jogi relevanciája a hangfelvételnek, úgy, hogy maga Varga Judit mondja el, hogy miközben a felvétel készült, ő komoly pszichés nyomásnak volt kitéve, és bántalmazta őt Magyar Péter?

Magyar Péter kedden nyilvánosságra hozott egy olyan hangfelvételt, amely a Varga Judittal kötött házassága során egy magánéleti beszélgetés tartalmát mutatja be. Milyen jogi következményei lehetnek annak, hogy Magyar a volt felesége tudta és beleegyezése nélkül készített, majd hozott nyilvánosságra egy magánéletbeli hangfelvételt?

Valakiről a beleegyezése nélkül hangfelvételt készíteni jogellenes, ennek alapvetően polgári jogi szankciói vannak, bizonyos esetekben azonban az ügy büntetőjogi relevanciával bírhat.

A Polgári Törvénykönyv 2:48. § (1) bekezdése deklarálja, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez alól kivételt képez a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel, melyek esetében fő szabályként nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához. A Ptk. 2:43. § g) pontja értelmében a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. A közéleti szereplők személyiségi jogának védelme kapcsán az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) a 3145/2018. (V. 7.) AB határozatban tágabb tűréshatárt állapított meg. Ennek megfelelően, a Ptk. 2:44. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A Ptk. 2:44. § (2) és (3) bekezdése az alábbi pontosításokat teszi:

▪ (2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.

Magyar Péter nemcsak a volt feleségét, hanem gyermekei anyját, és a három fiát is bántja
Fotó: Facebook

▪ (3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat. A BDT2017.3760. számú elvi bírósági döntés értelmében a rejtett kamerával készült felvétel felhasználása sértheti a közéleti szereplő képmáshoz és hangfelvételhez való jogát. A rejtett kamerás felvétel esetén az érintett nyilvánvalóan nincs abban a helyzetben, hogy a képmás-, illetve hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához a Ptk. 2:48. § (1) bekezdésében megkívánt hozzájárulást bármilyen formában megadja. Emellett a rejtett kamerás felvétel visszaélésszerű készítése jogsértő lehet, ha a közérdeklődésre számot tartó ügyhöz kapcsolódó bejelentés a videófelvétel közzététele nélkül is teljesíthető. Figyelembe kell venni azt is, hogy a rejtett kamerás felvétel esetén a felvétellel érintett személy nem önszántából lép a nyilvánosság elé, és nem számolhat azzal, hogy amit mond, vagy tesz, az nyilvános kritika tárgya lehet. Ennek az AB 3145/2018. (V. 7.) számú határozatára tekintettel van jelentősége, melyben a taláros testület kimondta, hogy „a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése ugyanis kizárólag azokban az esetekben igazolható, amelyekben a résztvevők a saját döntésük alapján váltak a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá, vállalva ezzel is az érintett közösség nyilvánossága előtti értékeléseket és bírálatokat is. A közügyek vitatása körében ezért az őket érintő, vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.” Ehhez a döntéshez kapcsolódik a Kúria Pfv. 20.067/2018/6. számú határozata, melyben kimondták, hogy az adott esetben közéleti szereplésről nem lehet beszélni, hiszen a felvételen szereplő személyről rejtett kamerás felvételt készítettek. Ilyen módon készített felvétel közérdeklődésre számot tartó okra, közéleti vitára hivatkozással automatikusan minden további mérlegelés nélkül nem használható fel. A bírói gyakorlat alapján - analógiát alkalmazva - a rejtett kamerás felvétel visszaélésszerű készítése jogsértő lehet, ha a közérdeklődésre számot tartó ügyhöz kapcsolódó bejelentés a videófelvétel közzététele nélkül is teljesíthető. 

Varga Judittól tudható, hogy ezzel a hangfelvétellel zsarolta őt Magyar Péter. A jog mit enged meg: lehet ilyen esetben, tehát zsarolás esetén, majd most a volt feleség akarata ellenére közzétett felvétel miatt bármilyen jogi lépést tenni, például perelni?

A zsarolás tényállásának megvalósulása esetén a Btk. 367. § (1) bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Érdemes megemlíteni a minősített esetek közül azt, amikor a zsarolást az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel követik el. Ebben az esetben a Btk. 367. § (2) bekezdése értelmében a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A sajtóban megjelent hírek és Varga Judit által közzétett Facebook-bejegyzése alapján felvetődik a kapcsolati erőszak gyanúja, ami azonban – a Btk. 212/A. § (4) bekezdése értelmében – csak magánindítványra büntethető. A kapcsolati erőszakot a Btk. 212/A. § (1) bek. a) pontja szerint megvalósítja, aki gyermekének szülője, továbbá az elkövetéskor vagy korábban vele közös háztartásban vagy egy lakásban élő hozzátartozója, volt házastársa, volt élettársa, gondnoka, gondnokoltja, gyámja vagy gyámoltja sérelmére rendszeresen az emberi méltóságot súlyosan sértő, megalázó és erőszakos magatartást tanúsít. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Emellett a közzétett felvétel miatt Varga Judit, a korábban említettek szerint, személyiségi jogi pert indíthat, valamint – amennyiben a felvételt manipulálták, és az elkövetés a Btk. 226/B. § szerinti célzattal valósult meg – büntetőkeresetet nyújthat be a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala miatt.

Felelhet a tettéért Magyar Péter a hatóságok előtt? Felléphet a jogi eszközeivel Varga Judit, hogy megvédje magát volt férjétől, aki egyébként 16 éven át kínozta őt?

Általánosságban elmondható, hogy  bármilyen felvétel manipulálása azzal a céllal, hogy másnak ártson – legyen az természetes-, vagy jogi személy, akár politikai párt vagy közösség – már önmagában a jó erkölcsbe ütközik, és jogi értelemben rosszhiszeműséget feltételez. A manipuláció jogi következménye annak a függvénye, hogy mit és milyen célzattal követ el a felvételt manipuláló személy (a továbbiakban: elkövető). Amennyiben az elkövető elkészít egy hangfelvételt saját maga részére, és azt minden ártó szándék nélkül módosítja, a fentebb felsorolt polgári jogi szankciókat vonja maga után. 

Ha az elkövető szándéka becsület csorbítására irányul, vagy a manipulált felvétellel büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, fegyelmi eljárás, vagy a fentiektől különböző, más hatósági eljárás megindítása történik, az már büntetőjogi szankciókkal járhat. 

A Btk. 226/A. § rendelkezik a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítésének vétségéről, mely szerint, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 226/B. § (1) bekezdése rendelkezik a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozataláról, mely szerint, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzáférhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A 226/A. és B. § kapcsán fontos az AB 13/2013. (IV. 18.) számú határozatának indokolása, mely szerint „A véleményszabadság már nem nyújthat védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán- vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy jogsérelem okozása […]. Ezen kívül nem védelmezi a közéleti vitában kifejtett véleményt sem, ha az abban megfogalmazottak az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sértik, így az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében öltenek testet.”

Magyar Péter a Messiás szerepében tetszeleg
Fotó: Fotó: Teknős Miklós - Magyar Nemzet

Amennyiben a hamis felvételt hatósági eljárásban bizonyítékként használják fel, hamis vád vagy hamis tanúzás valósulhat meg, amelyek – komplex jogi tárgyukra tekintettel – a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítéséhez, és nyilvánosságra hozatalához kapcsolódó bűncselekményt konszumálják. Felmerülhet például a hamis vád, amely szerint aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Amennyiben ezek a „bizonyítékok” manipulált hangfelvételek, úgy felvetődik a Btk. 271. § szerint a hatóság félrevezetésének vétsége, amely alapján aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn –, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 

Megjegyzendő, hogy a hatóság félrevezetésének vétségét valósítja meg az elkövető akkor is, ha el sem követett bűncselekmény elkövetését jelenti be a hatóságnak. 

Ez a magatartása az igazságszolgáltatás érdekeit sérti, mert olyan terület felé irányítja a hatóság munkáját, ahol nem követtek el bűncselekményt. Ami a sértettek helyzetét illeti, bizonyos bűncselekmények pedig magánvádas eljárásban kerülnek elbírálásra. Ez azt jelenti, hogy a feljelentést, a magánindítvánnyal együtt közvetlenül a bíróságnál kell megtenni, és a vádat nem az ügyész, hanem a sértett képviseli. 

Senki nem tudta, mit kellett átélnie Varga Juditnak a házasságában
Fotó: Facebook

A természetes személy áldozatnak minősül akkor, ha a cselekmény közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el. 

Említésre érdemes továbbá a személyvédelem eszköze, amely a törvényeken és jogszabályokon alapuló, felkészült szakemberek által végzett szolgáltatás jellegű tevékenység, és amely természetes személy, vagy személyek életének, testi épségének, emberi méltóságának megóvására, és rendes, megszokott életvitele zavartalanságának biztosítására irányul.

Talán a leglényegesebb kérdés: van-e bármilyen jogi relevanciája a hangfelvételnek, úgy, hogy maga Varga Judit mondja el, hogy miközben a felvétel készült, ő komoly pszichés nyomásnak volt kitéve, és bántalmazta őt Magyar Péter?

A CIKK A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!