Nincs ebben semmi, felőlem simán lehet emögött a Soros. Ez nem az én dolgom, hanem az Action for Democracyé (A4D)”
– jelentette ki Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnöke a Mandiner azon kérdésére, miként értékeli, hogy kiderült: szinte teljes egészében Soros Györgytől származnak a baloldal kampányára külföldről érkezett milliárdok.
A fő donor kiléte a következőképpen vált a tőzsdespekulánsra szűkíthetővé: az A4D-nek a Mandiner birtokába került 2022-es pénzügyi beszámolója szerint egyetlen magánszemélytől származott a szervezet 4 milliárdos büdzséjének 90 százaléka, emellett az X-en található MagaBabe nevű profilon megosztott beszélgetéseken az A4D vezetői maguk beszéltek arról, hogy Sorostól érkezett a guruló dollárok oroszlánrésze.
A lap megkereste az Action for Democracyt is a leleplező erejű pénzügyi beszámolójuk kapcsán, ám a szervezet nem cáfolta, hogy a spekuláns a pénzek fő forrása.
Bár Márki-Zay szerint a MagaBabe-en közölt felvételeken elhangzottak nem bizonyító erejűek, mégis úgy fogalmazott, hogy
egyébként abszolút nem lennék meglepve, ha a kinti (az amerikai adományokat összeadó) magyarok között Soros György is ott van.
Mikor az MMM elnökét azzal szembesítették: megdőlt az a korábbi kijelentése, hogy amerikai magyar civilek tömegei kis összegű adományaiból állt össze a mozgalmához befolyt mintegy 1,8 milliárd forint, Márki-Zay azt felelte, hogy a mikroadományokról szóló magyarázatát az A4D ügyvezetője, Korányi Dávid közléseire alapozta.
Arra a kérdésre, miként értékeli, hogy az A4D pénzügyi beszámolója alapján Korányi hazudott, az MMM-elnök úgy felelt: ha ez bebizonyosodik, azt szomorúan bár, de tudomásul fogja venni.
Noha a guruló dollárok botrányának kipattanását követően az Action for Democracy több ezer mikroadományozóról beszélt, Márki-Zay elmondása szerint egy mindössze 600 nevet és adományt felsoroló lista volt a legnagyobb donorlétszám, amelyet az A4D be tudott mutatni neki egy képernyőfotó formájában. Ugyancsak figyelemreméltó, ahogy Hódmezővásárhely polgármestere bagatellizálta a tőzsdespekulánsnak az ellenzék kampányfinanszírozásában betöltött központi szerepét: Soros az 1990-es években nem nyomorult 4 milliárd forinttal támogatta Kelet-Európát, hanem 500 millió dollárt (nagyjából 150 milliárd forintot) küldött évente.
A kampányfinanszírozási botrány kipattanása után a lehetséges nemzetbiztonsági kockázatok feltárására vizsgálat indult. A 2022-es országgyűlési képviselőválasztás külföldi befolyásolásának körülményeit feltáró titkosszolgálati jelentés megállapította: az Action for Democracyn keresztül mintegy 3 milliárd forint érkezett Magyarországra, s a pénzekkel a hat pártot tömörítő, közös listán induló baloldal választási kampányát segítették.
A pénzek szétosztásában fontos szerepe volt a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, amelyhez 1,8 milliárd forintot utaltak. Közel egymilliárd forintnyi guruló dollár folyt be a DK közeli Ezalényeg.hu kiadójához, az Oraculum 2020. Kft.-hez, a Bajnai Gordon-féle DatAdat cégcsoport pedig közel 150 millió forintban részesült.
Ugyanakkor a magyarországi baloldalhoz juttatott pénzek csak az egyik módja volt annak, ahogy az Action for Democracy alakítani igyekezett hazánk belpolitikai folyamatait. A már említett, X-en nyilvánosságra hozott beszélgetéseken az A4D prominenseinek beszámolóiból az is kiderült, hogy a szervezet szerteágazó politikai lobbierővel rendelkezik az amerikai kormányzatnál és Brüsszelben is.
Ezeket az összeköttetéseiket egyebek mellett a Magyarországgal szembeni nyomásgyakorlásra használták fel. Hazánk kedvezőtlen színben történő feltüntetéséhez egy sor nemzetközi fősodratú médiumot is manipuláltak.