Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédének fő üzenete az volt: színt kell vallani, hogy a háborút vagy a békét választjuk-e
– a nemzeti oldal a prosperitás, a rend és a nyugalom pártján áll, a viszálykodás, a szenvedés és a hanyatlás helyett.
A kormányfőt idézve az alkotmányjogász kiemelte a hasonlóságot a békemenet és aközött, amikor 1848 márciusában a tömeg átvonult Pestről Budára.
A miniszterelnök szavaiból kitűnik, hogy
a 48-as polgári forradalom eszméi ma is aktuálisak, az szellemi muníció a jövő magyar generációinak számára is.
„Nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Valójában ezen múlik minden" – idézte Orbán Viktort.
Míg 2018-ban a kormányfő arról beszélt: „mi, magyarok képesek vagyunk megérteni az egyébként rendkívül bonyolult és összetett helyzetünket és ha kell, akkor egy akarattal tudunk dönteni a saját sorsunkról és képesek vagyunk egy nemzetként mozdulni”, addig hat esztendővel később – az idei nemzeti ünnepen – mintha csak folytatta volna az előző gondolatsort – hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. „Nem tűrjük el, hogy tönkretegyék a gazdákat, kisemmizzék a középosztályt, földre vigyék az európai vállalatokat, elsinkófálják a nemzetek jogait, adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, és ráadásul háborúba vigyék egész Európát.”
A Századvég szakértője szerint a magyar kormányfő személye és jelenléte napjainkban – amit a veszélyek korának nevezett – kulcskérdés.
Orbán Viktor – hozzáállása és elszántsága révén –, mint az már az elmúlt években is bebizonyosodott, alkalmas a legfontosabb, a magyarságot érintő nemzetközi kihívásokra válaszokat adni, és képes a nemzetek közötti, vagy a társadalmon belüli feszültségek oldására is - mondta.
„De mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyerekeinket sem. Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy, és olyan világos, mint a nap, mert Magyarország szabad és szuverén ország. És az is marad” – a miniszterelnök ezen gondolatának előképe 2015-ben hangzott el Tusványoson – idézte fel Lomnici Zoltán.
A kormányfő akkor arra figyelmeztetett, hogy az aktuális bevándorlási hullám okozta nyomás csak a kezdet. Egyrészt rámutatott, hogy a tét Európa és az európai értékek megmaradása, másrészt nemzeti érdekeink az európai keresztény kultúrkör fontossága mellett is hitet tett.
Az alkotmányjogász szerint ez a gondolat ma „különös színt kap”, hiszen hazánkat két irányból éri migrációs nyomás, és várhatóan a balkáni útvonalon is csak egyre súlyosbodni fog a helyzet, amint a háború és a gazdasági válságok hatásai elérik Afrikát és a Közel-Keletet.
Orbán Viktor „harcba hívta” a magyarokat azzal a kijelentéssel, hogy „el kell foglalnunk Brüsszelt” – világított rá az alkotmányjogász, aki úgy látja: a külső elvárásoknak megfelelni igyekvő baloldali politikával szemben
„egy hazafias miniszterelnök kormányának irányításával térdre kényszerítettük a rossz hagyományt tovább éltető, megalkuvó szellemet”.
Orbán Viktor gondolatai közül kiemelte azt is: a közelgő uniós választások kapcsán mindenki számára egyértelmű kell, hogy legyen a voksolás súlya és jelentősége. Fontosnak tartotta megerősíteni: a kormányfő beszédében többször is kitért a gyermekekre,
mint ahogy az elmúlt hetekben is egyértelművé tette, hogy a gyermekvédelem kapcsán a szigort a vasszigor fogja felváltani.
A kormányfő beszédében is egyértelművé tette, hogy a magyarok többsége nem hajlandó elfogadni egy olyan Magyarországot, ahol a jövőben fosztogató, erőszakos migránsbandák, terroristák, korrupt megalkuvó politikusok és bürokraták idegen segítőikkel lerombolhatják a magyaroknak oly fontos nemzeti és családi értékeinket – zárta gondolatait ifj. Lomnici Zoltán.