A digitális technológiák alkalmazása lehet a körforgásos gazdaságra való átállás fő mozgatórugója

Az eddig elsősorban a fenntarthatóság és a klímavédelem kontextusában értelmezett körforgásos gazdaság egyre inkább beépül a nemzetgazdaságok és a vállalkozások hatékonysági és versenyképességi megfontolásai közé, ami által kritikus jelentőségű tényezővé válik, hogy az érintett szereplők milyen mértékben alkalmazzák a digitális megoldásokat – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2023. év végén végzett kutatásból.

A körforgásos gazdaság célja a termelői tevékenységek és a fogyasztás természeti környezetet terhelő hatásainak mérséklése, valamint a termékekből újrafelhasználható és -hasznosítható alapanyagok erőforrás-hatékony körforgásban való tartása. 

A digitalizáció terjedésével egyre szélesebb körben osztott meggyőződés, hogy a külső tényezők (pl. nyersanyaghiány, szabályozói beavatkozások) mellett a digitális technológiák bevezetése, alkalmazása támogathatja leginkább a körforgásos gazdaságra való átállást.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. kutatása során azt vizsgálta, hogy a körforgásos gazdaság értékláncának egyes elemei kapcsán melyek a globálisan leginkább elterjedt digitális jó gyakorlatok, valamint, hogy ezek hazai alkalmazása hogyan befolyásolhatja egyes ágazatok körforgásos működésre történő átállását.

Ágazati kihívások

A körforgásos gazdaság szempontjából a leginkább érintett ágazatok az építőipar, a textilipar, az élelmiszeripar, de az elektronikai eszközök újrafelhasználása és a szelektív hulladékgazdálkodás kapcsán is kiemelt figyelmet érdemelnek a digitalizációs megoldások. 

A leggyakoribb rövid távú körforgásos építőipari cél a hulladéknak tekintett bontási anyagok újrahasznosítása, noha az ágazat számos egyéb kihívással (pl. alacsony intenzitású információcsere, lassú digitalizációs átállás) is szembesül a körforgásos gazdasági megoldásokkal kapcsolatban.

Ebben az ágazatban már önmagában az információáramlás kiterjesztése, fokozása (pl. ágazati bontásihulladék-platformok létrejötte) is jelentősen csökkentheti az ellátási láncból kikerülő bontási hulladék mennyiségét, a hatékony, robotizált válogatási megoldások pedig többek között a bontási hulladék újrahasznosításában jelenthetnek áttörést.

Az élelmiszeriparban a körforgásos szemlélet és a digitalizációs fejlesztések fókuszában az élelmiszerpazarlás csökkentése áll. Ennek egyik hatékony eszköze lehet az élelmiszerkereslet és -kínálat hatékonyabb összehangolását támogató IoT-, illetve mesterséges intelligencia (MI) alapú digitális megoldások fejlesztése.

A textil- és ruhaipari ágazat globálisan az egyik legnagyobb szennyezőnek tekinthető, nemcsak a kiemelkedő mértékű vízfogyasztása és a mérgező vegyi anyagok használata, hanem a textilhulladék növekvő mennyisége miatt is. 

A digitális technológiák alkalmazása lehet a körforgásos gazdaságra való átállás fő mozgatórugója. A kép illusztráció!
Fotó: KeepCoding / Unsplash 

A probléma csökkentésének egyik módja a lineárisan működő textil- és ruhaipari értéklánc körforgásos elvekre való átültetése lenne, amely visszafogottabb fogyasztást, tartósabb használatot, a használtcikk kereskedelem fellendítését és a kiselejtezett ruhák nyersanyagként történő felhasználását feltételezné. 

A pozitív változások elindításához ebben az ágazatban is a termékek nyomon követhetőségének általánossá tétele az első lépés. Digitális azonosítókkal az egyes termékek végigkövethetők a teljes értékláncon, miközben rögzíthetők az állapotinformációk az elsődleges termeléstől egészen a végső felhasználásig, valamint a jövőbeni ártalmatlanításig vagy újrafelhasználásig.

A fogyasztói elektronikai termékek piacán a világon évente mintegy 10,5 millió tonna hulladék (e-hulladék) keletkezik. A körforgásos gazdaság körébe tartozó megoldások ebben az iparágban is jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezetterhelés csökkentéséhez. Ilyen támogató folyamat lenne például az elektronikai termékek élettartamának meghosszabbítása, a

tervezett avulás csökkentése, a javíthatóság biztosítása és a megelőző karbantartás általános gyakorlattá tétele, vagy az elektronikus hulladék újrahasznosítási infrastruktúrájának automatizálása és javítása

a képfelismerési technológiák, továbbá a robotika kombinációjával.

A kutatás eredményei alapján az intelligens hulladékgyűjtés és -válogatás egyre kiforrottabb digitális technológiákon alapul. 

Ezek általában már gyorsabbak és pontosabbak, mint az emberi munkaerő. Széles körű elterjedésüket a technológia árának csökkenése, az élőmunka drágulása, a másodnyersanyagok iránti kereslet növekedése hozhatja el. Ezen a területen az optikai érzékelők és a mesterséges intelligencia kombinálásán alapuló megoldások játsszák a vezető szerepet.

Digitális technológiák a körforgásos gazdaságban

Technológiai közelítésben a körforgásos gazdaság digitális alapinfrastruktúrájának az IoT- és a felhőalapú megoldások tekinthetők. Az IoT-eszközök képesek valós idejű állapotváltozás-érzékelésére, valamint interneten keresztül kapcsolatba tudnak lépni egymással, illetve a rendszer irányítójával/felhasználójával. 

Az IoT-alapú adatgyűjtés megkerülhetetlen kiegészítői a felhőalapú technológiai megoldások, amelyek megbízható adattárolást és a szolgáltatásminőséget garantáló dinamikus informatikai környezetet biztosítanak.

A különböző digitális megoldások használatának természetesen alapfeltétele a megbízható mobilhálózat rendelkezésre állása is, ugyanakkor az IoT-eszközök gyakran kifejezetten csekély adatforgalmat generálnak, így bevezetésükhöz nem feltétlenül szükséges robosztus hálózati infrastruktúra.

Az IoT-technológia potenciálja további digitális megoldásokkal kombinálva bomlik ki teljeskörűen. Az IoT-eszközök által generált adatokra teljes körforgásos gazdasági adat-ökoszisztéma, illetve innovatív megoldások sokasága épülhet (mesterséges intelligencia, big data, blockchain, Ipar 4.0, digitális ikrek, prediktív karbantartás stb.).

A digitális technológiák alkalmazása többek között elősegíti

• a termékek előállításához szükséges nyersanyagok/erőforrások felhasználásának mérséklését a termelés optimalizálásával és a selejtarány csökkentésével,
• a termékek élettartamának növelését,
• a használt termékek újrafelhasználását,
• a maradék anyagok és a hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítását, illetve új célokra történő felhasználását,
• a termékek teljes életcikluson átívelő nyomon követését, a terméktulajdonságok monitorozását,
• a megosztásos (ún. sharing economy) üzleti modellek terjedését,
• a termék, mint szolgáltatás (ún. product as a service, PaaS) megoldások megjelenését.

Emellett, a digitális megoldások a körforgásos gazdaság kiterjesztését akadályozó olyan tényezőket is segítenek lebontani, mint például a

• tökéletlen vagy aszimmetrikus információáramlás az értéklánc szereplői között a termékek helyzetével, állapotával, tulajdonságaival kapcsolatban,
• vevők és beszállítók felkutatásával, valamint a kommunikációval összefüggő magas tranzakciós költségek,
• negatív fogyasztói externáliák, magas fogyasztói kockázatkerülés a használt, illetve újrahasznosított termékekkel kapcsolatban.

Összességében a digitalizáció biztosíthatja az eszközöket és az infrastruktúrát az erőforrás-áramlás optimalizálásához, a hatékonyabb együttműködéshez és az új üzleti modellek elterjedéséhez a körforgásos gazdaság területén; a teljes értékláncban felszabadítva az innováció, a hatékonyság és a fenntarthatóság lehetőségeit.

Módszertan

A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani elemeket alkalmazták:

1.  Másodlagos források

A helyzetelemzéshez, a terület bemutatásához, a hazai és nemzetközi trendek, valamint a vizsgált iparágban alkalmazott digitalizációs megoldások azonosításához:

• hazai és nemzetközi stratégiák, jogszabályok, releváns fejlesztéspolitikai dokumentumok feldolgozása,
• nemzetközi és hazai másodlagos források (esettanulmányok, szakkönyvek, folyóiratok, konferencia kiadványok, statisztikai publikációk, vállalati, pályázati és nemzetközi adatbázisok [OECD, Eurostat stb.], egyéb adatbázisok és kutatások) adatainak elemzése.

2. Mélyinterjúk

A körforgásos gazdaság értékláncelemeihez kapcsolódóan a vizsgált terület szakértői körében, továbbá a kutatás témájához kapcsolódó, digitális technológiai megoldásokat kínáló IKT-vállalkozások vezetőivel szakmai mélyinterjúkat készítettek, amelyek tapasztalatait szintén felhasználták a tanulmány elkészítéséhez.