A lap emlékeztetett arra, hogy mindig is voltak státusszimbólumok – ilyen a cigaretta vagy a Donald rágó –, amelyek birtoklása a különlegesség érzését adta, és mindig is voltak szervezetek, amelyek a fiatalok identitáskeresését használták ki, így a kisdobosok és az úttörők, a rajongói klubok vagy épp a Hitlerjugend.
A régi időkben is pont ugyanazt használták ki: a fiatal korcsoport az éretlen személyiségéből fakadóan manipulálható, befolyásolható, irányítható. Régen egy eszmét kellett szolgálni, ma termékeket kell vásárolni
– foglalta össze a jelenség miértjét a Pszichológus13 Tanácsadó Központ vezetője.
Katona Katalin a Magyar Nemzetnek részletezte, az influenszerek terméket értékesítenek, és ezen a ponton érdemes szemügyre venni, hogy kik követik őket.
Szinte kizárólag fiatalok, sőt gyerekek, akiknek az identitásuk és emiatt az ítélőképességük is még fejletlen. Ők nagyon is a valahova tartozás érzését várják az influenszerek iránti rajongástól, az általuk forgalmazott termékek megvásárlásától.
Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy ez egy nagyon egyoldalú kapcsolat, szaknyelven paraszociális kapcsolatnak nevezik a jelenséget. Bővebben kifejtve,
egy nem kölcsönösségen alapuló, egyoldalú érzelmi kötődés egy felhasználó részéről egy médiaszemélyiség felé, akit csak az online téren keresztül ismerhet a rajongó. Magyarul ez egy kapcsolat illúzióját adja.
Közben az influenszerek komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy minél közvetlenebbnek éreztessék ezt az egyoldalú kapcsolatot, például bepillantást engednek az életükbe. Hozzátette, a bökkenő azonban az, hogy
a valahova tartozás, az exkluzivitás, a VIP-tagság élményét – vagy inkább annak az illúzióját – igazából az általuk forgalmazott termék megvásárlásával vagy az eszméikkel való azonosulással lehet elérni.
A központ vezetője azonban figyelmeztetett, az influenszerek fő célja az anyagi haszonszerzés, a saját jólétük növelése, miközben teljes autonómiát élveznek, nem kell megfelelniük elvárásoknak. "A hírveréssel, a vásárlásokkal, a megosztásokkal pedig indirekten is normalizáljuk azt, hogy a gátlástalan viselkedésnek helye van a társadalomban. Nem igazán kérdezi meg senki, hogy hol húzódik a felelősségük mondjuk az értékek képviseletében vagy akár egy ilyen tömegpszichózis esetén előforduló sérülés kezelésében" – fejtegette az okleveles pszichológus.
Kiemelte,
ezt a manipulatív viselkedést egy ügyes húzással átnevezik menőségnek.
Továbbá szavai szerint komoly veszélyt jelent, hogy a fiatalok azt tanulják meg a felfuttatott influenszerek példáján, hogy a hétköznapi munka értéktelen, ugyanis azt a jólétet, amiről ezek a bemutatók szólnak, valójában csak a társadalom egy igen szűk rétege élvezheti.
A fiatalok emiatt tehetetlenséget élhetnek meg, hogy ők ezt nem tudják megteremteni. Értéktelennek érezhetik magukat, amiért nem birtokolhatják ezeket a javakat. De ne bagatellizáljuk el azt sem, hogy azt a következtetést vonják le: a feljogosítottság, mások kihasználása, a gátlástalan viselkedés az érvényesülés egyetlen módja. Már csak azért is, mert senki nem mondja, hogy ez így nincs rendben.
Pontosan ezért a családnak, a kortárs közösségeket ismerős pedagógusoknak, edzőknek hatalmas feladata van. Hiszen az elmagányosodás, az elidegenedés létező jelenség, ne becsüljük alá ennek a jelentőségét – szögezte le Katona Katalin.
Példának hozott egy 2015-ös felmérést, amely szerint egy átlagos magyar családban a szülő napi hét perc minőségi időt tölt a gyerekével, miközben a szülő felelőssége felkészíteni a gyermeket a kritikus gondolkodásra. A szülői gondoskodás kiemelt jelentőségű ma olyan téren, hogy a gyerekére kíváncsi legyen, vegye komolyan a kérdéseit, bizonytalanságait.
A szülőknek azt javasolta a központ vezetője, hogy hallgassák meg a gyerekeket, hogy miért tartják érdekesnek az adott influenszert, segítsenek nekik támpontot találni a valóság és a manipulatív tartalmak között, magyarázzák el a pénz értékét, a munka fontosságát, az egymás felé mutatott empatikus viselkedés létjogosultságát, és hogy mitől is lesz igazán értékes ember valaki.