A Dobó laktanya ezen része már többször cserélt gazdát az elmúlt évtizedekben, végül 2021-ben került HYDRÓPLASZTIKA KFT. tulajdonába. A debreceni cég a volt laktanya területén 4db összesen 100 lakásos társasházak kialakítását tervezte. Mivel a laktanya Budapest ivóvízbázisán található, ezért a Kerületi Építési Szabályzat szerint sokkal szigorúbb építési szabályok vonatkoznak rá. Egy az Origo birtokába jutott dokumentum arról is tanúskodik, hogy ezen szabályok miatt nem volt lehetséges az eredeti terv, azaz hogy lebontsák a laktanya épületeit, és a helyükre új házakat húzzanak fel. A vállalkozó ezért a felújítás és átalakítás mellett döntött.
A kivitelezés azért mégsem olyan egyszerű, mert a szabályok szerint 100 lakáshoz 120 parkolóhelyet kell kialakítania szabályosan az építőnek. Azonban az ívóvízbázison, ahol a társasház épülne, ez szinte kizárt. Ugyanis csak a már meglévő, szilárd burkolaton lehet azokat kialakítani, újat nem lehet létrehozni, mélygarázsról pedig szó sem lehet. A kivitelező cég az önkormányzatnak készített tervében azt állítja, hogy a régi, működő laktanya használatához kapcsolódó parkolók helyén és az épületek közötti szilárd közlekedési területen alakítják ki az új parkolókat. Csak ezzel egy probléma van, hogy ezek a szilárd burkolatú helyek, amelyek elegendőek lennének 120 darab parkoló megépítésére, soha nem is léteztek.
Az Origónak nyilatkozó szakértő felhívta a figyelmünket arra, hogy már a műholdfelvételről is jól kivehető, hogy szinte kizárólag zöldfelület van az épületek között, csak néhány parkoló állt a laktanya rendelkezésére.
A probléma, hogy ezzel az építkezéssel veszélybe sodorhatják a főváros ivóvízkészletét, ami talán mégis csak túl nagy ár, egy jól sikerült Trippon-biznisz miatt.
Déri-Trippon-páros áldását adta a környezetszennyezésre
Újpest baloldali városvezetése gond nélkül áldását adta a veszélyes projektre idén februárban, és kiadták az beruházáshoz szükséges településképi véleményt is márciusban, hiába fejezte ki aggályát a fideszes ellenzék. Az süket fülekre talált.
Kérdésként fogalmazódhat meg az emberben: Vajon miért lehetett ennyire fontos ennek a veszélyes építkezésnek a jóváhagyása? Miért éri meg a Trippon-Déri-párosnak ekkora kockázatot vállalni? Hogy van az, hogy íjász csarnok nem épülhetett az erdő szélén, de 220 és 100 lakásos társasházak, nagyvállalkozói kérésre épülhetnek? Hiába, ezt hívják Újpesten Trippon-mateknak: neki plusz, az újpestieknek mínusz…