A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon sérelmezte, hogy napjainkban az Európa Unión belül a legfontosabb kérdésekben is ideológiai alapú, átpolitizált vita zajlik, az energiaellátás ügyében is, noha ezen a téren végképp a racionális, fizikai szempontoknak kellene dominálniuk.
Mivel sajtótájékoztatókkal, ideológiákkal, politikai nyilatkozatokkal sem fűteni, sem hűteni nem lehet (.), így az energiaügyeket sújtó ideológiai viták gyakorlatilag az európai országok, köztük Magyarország energiaellátásának biztonságát is veszélyeztetik
- figyelmeztetett. A miniszter azt mondta, hogy "Ez olyan egyszerű, mint az egyszeregy. Csak mivel az atomerőmű építése, működtetése igen bonyolult dolog, ezért könnyen építhető fel köré olyan buborék, ami elriasztja az embereket". Ennek kapcsán pedig kifejtette, hogy Paksnak a reaktorok csaknem ötven éve a szerves részét képezik, és a helyiek pontosan tudják, hogy ezek jól és biztonságosan üzemelnek. Ahogy az Origo is beszámolt róla, a paksi bővítés sikere a magyar gazdaság versenyképességének hosszú távú garanciája.
Az erőmű bővítéséről szólva azt mondta, hogy az orosz féllel technológiai és finanszírozási szempontból is kifejezetten előnyös szerződést kötöttek, a munka pedig jól halad, fontos mérföldköveket értek el az utóbbi időben, így a következő évtized elején meg is kezdhetik majd az új blokkok a termelést, és ezáltal hazánk függetleníteni tudja majd magát a nemzetközi energiapiacok viszontagságaitól. Tudatta, hogy Pakson ezzel párhuzamosan olyan infrastrukturális és közösségi fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek nyomán a város egyértelműen előrelépésként élheti majd meg az erőműbővítést. Sok új munkahely jön majd létre, így útépítések, újfelújítások, vasúti fejlesztések, közösségi beruházások is lesznek egyebek mellett - tájékoztatott.
Nekünk az atomerőmű-építés során a kiszámíthatóság és a stabilitás nagyon fontos a helyiek részéről. Tehát ha ugyanezzel a polgármesterrel, ugyanezzel a városvezető koalícióval tudnánk tovább dolgozni, az nagyon sokat segítene
- emelte ki.
Szijjártó Péter ezután arról is beszámolt, hogy Európában továbbra is gyakorlatilag hetente felmerül a kérdés, miként lehetne végre "lenyomni a magyarok meg a közép-európaiak torkán" az orosz nukleáris ipar szankciók alá helyezését.
Ez a nemzetbiztonsági és a nemzetgazdasági érdekeinket alapvetően sújtó intézkedés lenne. Világossá tettük, hogy semmi ilyenben nem leszünk partnerek. Világossá tettük, hogy ha az Oroszországgal való nukleáris együttműködésre vonatkozó szankciók kerülnének asztalra, azonnal megvétóznánk azokat
- húzta alá. Kijelentette, hogy ez ügyben a nyomás azóta enyhült némiképp Brüsszelben, amióta a magyar kormány rávilágított, hogy tavaly Oroszország vált az Egyesült Államok első számú uránbeszállítójává.
Tehát ha az orosz urán jó az amerikaiaknak, akkor mi miért is ne működhetnénk együtt Oroszországgal a nukleáris energia terén?
- tette fel a kérdést. Illetve a paksi bővítés nemzetközi jellegére is kitért, emlékeztetve rá, hogy az orosz fővállalkozó mellett amerikai, német, francia, svájci és osztrák cégek is dolgoznak a projekten. A miniszter rámutatott, hogy a nukleáris fűtőanyag ellátásában eddig nem volt zavar tapasztalható, így nincs is napirenden a beszállító cseréje. A miniszter megkérdőjelezte, hogy miért vágnánk bele valami ismeretlenbe egy eddig jól működő partnerség helyett? Értik, hogy két órányi repülőútra innen, Brüsszelben, az elefántcsonttoronyban ki lehet találni jól hangzó, ideológiailag jónak tűnő szabályozásokat, de a probléma lába egyszer csak leér a földre.
Itt emberek élnek, itt van egy város, van egy ország, abban is élnek emberek, s ezeknek az embereknek vannak érdekeik, biztonság, energiaellátás, és ezeket mi nem vagyunk hajlandók feladni
- tette hozzá.