Szijjártó Péter: Megállapodás született a magyar-szlovén-szerb regionális áramtőzsde létrehozásáról

Aláírásra került a megállapodás, amelynek értelmében az év második felében megkezdheti működését Magyarország, Szlovénia és Szerbia közös áramtőzsdéje, ami nagyban fokozhatja az ellátásbiztonságot minden fél számára - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

 A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a BlueSky Project aláírását követően Veljko Kovacevic szerb energiaügyi államtitkárral és Bojan Kumer szlovén energiaügyi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján köszönetet mondott a feleknek az utóbbi hónapokban, években végzett hosszú, sokszor a siker reményével nem kecsegtető munkájukért, hogy végül létrejöhessen a közös regionális áramtőzsde.

Beszédében remek hírnek nevezte a mai megállapodást, amelynek értelmében az év második felében megkezdi működését a szlovén-szerb-magyar villamosenergia-tőzsde.

"Ez egyrészt az ellátásbiztonságot fogja javítani, gyorssá, akadálymentessé téve az áram kereskedelmét országaink között, s természetesen mivel nagyobb piacról és nagyobb mennyiségekről lesz szó, az árak is kedvezőbbek lesznek" - jelentette ki.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az 5. Budapest LNG Summit konferencián 2024. április 9-én. 
MTI/Lakatos Péter

"Ez a szervezett regionális villamosenergia-tőzsde jelentős mértékben növeli az ellátásbiztonságunkat, megteremti a lehetőségét, hogy a közép-európai térség élen járjon, példát mutasson az egész európai energiaintegráció szempontjából" - hangsúlyozta."És ne felejtsük, itt európai uniós tagországok és egy európai uniós tagjelölt ország együttműködéséről van szó, így tettünk még egy lépést abba az irányba, hogy a nyugat-balkáni térség energiaintegrációját az Európai Unióba megvalósítsuk" - tette hozzá. Üdvözölte, hogy a német-francia energiatőzsde-vállalat is ezen kezdeményezés mellé állt, és biztosítja a működés korszerűségét a rendszerüzemeltetők számára. 

Szijjártó Péter aláhúzta, hogy Magyarország nem rendelkezik sem tengerparttal, sem jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyekkel, így hazánk áramellátása leghatékonyabban nukleáris energia által biztosítható, a kormány ezért is döntött a kapacitások bővítéséről. Tájékoztatása szerint a paksi erőmű fejlesztésével a következő évtized elejére a jelenlegi 2000-ről 4400 megawattra fog nőni ez a kapacitás, a beruházás pedig jól halad, fontos mérföldköveket sikerült elérni az utóbbi időben.

"Emellett naperőművi kapacitásaink az elmúlt öt évben megnyolcszorozódtak, mára 5600 megawattot tudnak" - emelte ki. "Ez azt jelenti, hogy minden eddiginél nagyobb hálózatfejlesztési igények jelennek meg itt Magyarországon, ezért különös jelentősége lesz a villamosenergiai határkeresztező kapacitások fejlesztésének és különös jelentősége lesz a regionális együttműködésnek" - fűzte hozzá. A miniszter rámutatott, hogy napjainkban, a veszélyek korában a világ több pontján is veszélybe került az energiaellátás az elmúlt időszakban, részben az infrastruktúra hiánya és részben az energiakérdések átpolitizálása, átideologizálása miatt.

MTI/Lakatos Péter

A veszélyek és a válságok, amelyek minket körül vesznek, jelentős mértékben megnövelik a kölcsönös tiszteletre alapuló, határokon átnyúló energetikai együttműködés jelentőségét - vélekedett.

A miniszter nemzet- és gazdaságbiztonsági kérdésnek nevezte a stabil energiaellátást. "Nem tudunk és nem is akarunk szigetszerűen működni, ezért kölcsönös függőségben vagyunk a partnereinkkel, és pontosan tudjuk, hogy ha egy ország energiaellátása bajba kerül, akkor az súlyos bajokat tud okozni más országok esetében is" - mondta.

"A célunk, hogy minél integráltabb, minél szorosabb együttműködést lehetővé tevő energiarendszerek jöjjenek létre a régióban. És különösen igaz ez a villamos energiára, hiszen 2030-ra itt Közép-Európában várhatóan 50 százalékkal fog növekedni a kereslet. Magyarországon a folyamatos beruházási rekordok miatt is egyre nagyobb mennyiségű villamos energiára lesz szükségünk" - figyelmeztetett.

Szijjártó Péter az ország vezető szerepét méltatta a globális autóipari forradalomban, leszögezve, hogy a nagy német járműgyártók és a keleti beszállítók, a betelepülő akkumulátorgyárak munkahelyek tízezreit teremtik meg és segítenek a növekedés fenntartásában, ugyanakkor jelentősen megnövelik a villamos energia iránti keresletet is.