A vita előtt nevetségesen nagyszájú Magyar Péter és Gyurcsányné a vitán gyáván elbukott

Deutsch Tamás minden vitapontban határozottan és konzekvensen képviselte álláspontját, míg Dobrev Klára és Márki-Zay Péter megnyilvánulásai leginkább a kormány kritizálásából álltak. Donáth Anna nem igazán követte a megadott témákat, így az álláspontja sem volt minden kérdés kapcsán megismerhető. Magyar Péter érvei pedig „szürkék” voltak, különösen a demokrácia és jogállamiság kérdésében, semmilyen nóvum vagy erős (és tényekkel alátámasztható) állítás nem hangzott el tőle - így összegezte a csütörtök esti európai parlamenti listavezetői vitát ifj. Lomnici Zoltán.

A csütörtök esti vitaműsorban mind a tizenegy párt vagy pártszövetség képviselője jelen volt. Három témában ütköztették össze véleményüket: az európai unió védelme és biztonsága, menekültügy és migráció, a harmadik megszólalási körben a listák képviselői választhattak, hogy a mezőgazdaságról vagy a jogállamiságról kívánják kifejteni véleményüket - mondta ifj. Lomnici Zoltán az Origónak. A Századvég Alapítvány tudományos igazgatója rámutatott arra is, hogy a résztvevők a Nemzeti Választási Bizottság által sorsolt sorrendben szólaltak meg, mely sorrendben majd a szavazólapokon is szerepelnek. Bár Donáth Anna nem írta alá a vita szabályait elfogadó, a közmédia által megfogalmazott nyilatkozatot, Dobrev Klára és Magyar Péter pedig azt mondták, hogy arról és annyit fognak beszélni, amiről és amennyit ők akarnak, végül a vita rendben, alapvetően a szabályokat betartva zajlott, amit a műsorvezetők meg is köszöntek a résztvevőknek. 

Magyar Péter nem józan békepárti

Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez a vita is megerősítette, hogy a tévében a stílus nagyon sokat számít.

Egy jó vitázó a vitapartnereivel is metakommunikál, de alapvetően a nézőknek beszél, ezért időről időre előrefelé, a kamera felé is néz, ahogy egy amerikai szakértő mondta: „a néző nappalijába” – a csütörtöki vitán például Deutsch Tamás végig figyelemmel tartotta a vitázó feleket, ugyanakkor időként előre is tekintett a tévéközönség felé.

Az első benyomás az lehetett, hogy Deutsch elszántnak és magabiztosnak tűnt; míg például Magyar Péteren vagy még inkább Dobrev Klárán az látszott, hogy nem is akar ott lenni. A korábban több kutató által 40 százalék környékére mért Fidesz 48 százalékra erősödött vissza, és a csütörtöki vita lehetett az első szimbolikus alkalom a kampányban, hogy egy felkészült és elszánt jelölt immár „a nyílt vízen” tudta megmutatni magát, összemérve más jelöltekkel, és érvekkel rámutatni az ellenfelei gyengeségére - tette hozzá. 

Deutsch azt is megmutatta, hogy a jó vitapartner nemcsak a saját politikai érveit képes előadni, hanem az ellenfelei érveire frappánsan reagálva, a másik fél állítását vagy narratíváját cáfolni tudja. 

Miközben sokan úgy harangozták be a sajtóban az esti vitát, hogy az nem teremt majd igazán lehetőséget az érdemi vitázásra, valójában nem ez történt: a köztévé vitája egy kiváló lehetőséget nyújtott (volna) az összes jelölt, listavezető számára, hogy meghallgassa ellenfelei, vitapartnerei beszédét, és így azonosítani tudja azok gyengeségeit, hibáit vagy hiányosságait az előadott mondanivaló logikájában, érveiben vagy hitelességében. 

Az Európa biztonsága és védelme témakörben különösen éles nézeteltérések bontakoztak ki a résztvevők között. A leginkább szembetűnő, hogy Deutsch Tamás véleménye erősen kontrasztált a baloldali politikusok változó és sokszor ellentmondásos érvelésével. Deutsch Tamás erős és határozott érvekkel támasztotta alá álláspontját.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ukrajnai háború komoly emberi és gazdasági áldozatokkal jár, és emlékeztetett arra, hogy a dollárbaloldal minden háborúpárti előterjesztést megszavazott az Európai Parlamentben (EP). Ezáltal határozottan rámutatott arra, hogy a baloldali politikusok retorikája és cselekedetei közötti ellentmondások nyilvánvalóak: „Hogyan fordulhatott elő, hogy a dollárbaloldal valamennyi EP-képviselője megszavazott minden háborúpárti előterjesztést?” Deutsch szerint a baloldali politikusok saját érdekükben a háborúpárti Soros-hálózat finanszírozását is elfogadják, ami komoly veszélyt jelent hazánk és Európa biztonságára – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán. 

Magyar Péter hozzászólásai kevésbé voltak markánsak a vita során. Felhívta a figyelmet a magyar honvédség szerinte „katasztrofális” állapotára, és elmondta, hogy minden józan magyar ember békepárti. Ezek szerint magát nem sorolja a józan emberek közé, hiszen néhány hete egy lengyel lapnak azt nyilatkozta, hogy az oroszoknak ki kell vonulniuk a Krím félszigetről. Ez pedig a háború elhúzódását és eszkalációját jelentené, az amerikai külügyi vezetés álláspontja 2023 óta éppen ezért az, hogy nem támogatják a Krím félsziget visszaadását Ukrajnának – szemben Magyarral, aki ennek ellenére is - hívta fel a figyelmet az elemző. 

11 EP-listavezető vitázott

Semmilyen javaslata nincs a baloldalnak

A második vitapontban, amely a migráció és menekültügy kérdéskörét tárgyalta, szintén jelentős különbségek mutatkoztak meg a résztvevők között. Az álláspontok jól tükrözik a pártok különböző megközelítéseit és érvrendszereit. Deutsch Tamás határozott érvei e téma kapcsán is egyértelműek voltak. A magyar EP-képviselő hangsúlyozta, hogy az illegális migráció szervezetten zajlik, amit a Soros-birodalom támogat, és amelyet a baloldal próbál megvalósítani: „Az illegális migráció szervezése a Soros-terv szerint zajlik, amit a baloldal alázatosan végrehajt.” Deutsch élesen kritizálta a migrációs paktumot, amely szerinte kötelező erővel telepítene be migránsokat Magyarországra, és ennek következtében migránsgettók alakulhatnak ki. Ez a kijelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a Fidesz határozottan elutasítja az illegális migrációt, és ezt az álláspontot következetesen képviseli. 

Dobrev Klára és Márki-Zay Péter érvei e témát illetően is leginkább a kormány – alaptalan –kritikájára fókuszáltak, ráadásul nem is a kijelölt témát járták körül, ugyanakkor megoldási javaslattal semmilyen problémára nem szolgáltak. Gyurcsányné szerint a kormány alacsonyan tartja a béreket, a valóság ezzel szemben, hogy ma magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-érában az átlagbér. 

Márki-Zay Péter azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem védte meg az országot az inflációtól és az illegális migránsoktól. Ez sem igaz, egyrészt, az inflációt sikerült letörni, a kitűzött céldátum előtt egy számjegyűre csökkenteni, jelenleg pedig 3,7 százalék az infláció. Donáth Anna kifejtette, hogy nincs a magyar emberek tíz legfontosabb problémája között a migráció, ezzel megpróbálva elbagatellizálni azt. E kijelentése is Deutsch Tamás állítását támasztja alá, miszerint a baloldal próbálja megvalósítani az illegális migráció szervezett tervét - mondta Lomnici Zoltán. 

Konzisztens álláspont

Az utolsó vitakörben a mezőgazdaság és a jogállamiság kérdései kerültek előtérbe, a politikusok zöme mindkét témakörre igyekezett kitérni. Deutsch Tamás itt is határozott álláspontot képviselt. Ismételten kiemelte, hogy Brüsszel és a „guruló dollárokkal jól kitömött magyar baloldal” politikai zsarolással próbálja megbuktatni a békepárti és szuverenista magyar kormányt. Hangsúlyozta, hogy a jogállamisági eljárások politikai eszközök, és érvelése szerint ezek az eljárások nem a jogállam helyreállítását szolgálják, hanem politikai nyomásgyakorlás eszközei. 

Ez az álláspontja konzisztens a korábbi vitapontokban kifejtett nézeteivel, miszerint a kormány szuverenitása és a nemzeti érdekek védelme kulcsfontosságú. 

Dobrev Klára ezúttal is erős kritikával illette az Orbán-kormányt. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor rendszerét teljesen le kell váltani, és nem kötnek koalíciót sem „orbános”, sem „Orbán nélküli” Fidesszel. Az európai mezőgazdasági és jogállami témákat illetően nem igazán nyilatkozott érdemben. Donáth Anna szerint az EU-nak rá kell kényszerítenie a kormányt a jogállam helyreállítására. A képviselő szorgalmazza a Deutsch által „nettó politikai zsaroló eszközként” aposztrofált eljárásokat, szerinte ugyanis az uniós pénzek kifizetését jogállamisági garanciákhoz kell kötni - hangsúlyozta az elemző. 

Sértegetés a középpontban

Több olyan „erős” állítás elhangzott a baloldal részéről, amelyek egyébként nem is képezték a vita tervezett tárgyát. Donáth Anna büszke arra, hogy most nincs olimpia Magyarországon. Több mint valószínű, hogy ezzel a kijelentésével – utalva a Momentum bűnös genezisére – nem szerzett magának új szavazókat a képviselő, aki egy magyar csatornán egy magyar vitában „by the way” kifejezéssel operál, ezzel is mutatva globalista beállítottságát. Donáth felhozta az – adott helyzetben teljesen irreleváns – kegyelmi ügyet, valamint számon kérte az egyik műsorvezetőt is, elfeledve a szerepeket. Márki-Zay Péter elmondta, hogy csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez. Ezen érve komoly alkotmányossági és szuverenitási aggályokat is felvet, továbbá nem kapcsolódott egyik vitatémához sem. 

Általánosságban elmondható, hogy a vitát az ellenzék részéről a nemzeti értékekből, illetve érdekekből kiinduló gondolatok helyett a személyeskedés és az alaptalan vádaskodás, a külföldi érdekeknek való kényszeres megfelelésre való törekvés, a komolytalankodás Európa utóbbi évtizedeinek legnehezebb időszakában, végül, de nem utolsó sorban a közmédia nézőinek, vagyis a magyar választópolgároknak a sértegetése jellemezte.

Míg a kormánypártok központi üzenete a béke mihamarabbi megteremtésének feltétlen szükségessége volt, addig ez a kívánalom a baloldal részéről nyomokban sem volt fellelhető. Dobrev Klára - Gyurcsány Ferenc politikai örökségének előre tolt helyőrségeként - az egész európai kontinenst sújtó háborús borzalom közepette a nemzet egységét reprezentáló köztársasági elnöki intézmény szándékos gyengítésével igyekezett destabilizálni a magyar államot. Az egyesült baloldal korábbi kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter ugyanazt a vitriolos, leszerepelt politikai kommunikációt folytatta, amely felett a magyar választópolgárok 2022-ben már világos ítéletet mondtak. Míg Donáth Anna, a Momentum elnöke büszkén vállalta magyarok százezrei előtt - azt a nemzeti oldal által régóta hangoztatott kritikát -, hogy pártja a magyar érdekekkel szemben tevékenykedik az Európai Unió intézményeiben, egyúttal jelezve, hogy a jövőben is ezt a politikát kívánják folytatni - mondta Lomnici Zoltán.

Az is sokat elárul továbbá, hogy a lassan 10 éve működő Momentum - a Magyarországnak járó források visszatartása mellett - továbbra is a hazánkat az olimpia szervezésének jogától megfosztó akcióját tartja a legnagyobb politikai teljesítményének. A Brüsszel által támogatott bevándorlás ügyéhez - ismerve a magyar választópolgárok világos és egyértelmű akaratát a kérdésben - láthatóan már próbálnak óvatosabban közelíteni a baloldal különböző entitásai, de világosan látszik, hogy emögött kizárólag kemény politikai stratégiai megfontolások húzódnak meg, és továbbra sincs meg a valós ellenzéki akarat az ellenőrizetlen migráció tényleges elutasítására. 

Egymás kritizálása is visszatérő elem volt a baloldali pártok részéről, ami újabb bizonyítéka annak, hogy a baloldal továbbra is képtelen megszabadulni belső harcaitól, a Tisza Párt megjelenése pedig elsősorban az ellenzéki térfélen okoz fejtörést.

Ami az ellenzék új politikai szereplőjét illeti, Magyar Péter most először mutathatta meg, hogy mire képes az őt feltétel nélkül kiszolgáló és támogató baloldali nyilvánosság dimenzióján kívül. A Tisza Párt - politikai tapasztalattal nem rendelkező - alelnökének láthatóan kényelmetlen volt ez az új szerep. Mondandója tökéletesen belesimult a baloldal gondolattalan és visszatérően hangoztatott mantráiba, miközben a béke megteremtésének szükségességéről szinte szót sem ejtett. 

A Magyarországot érintő sorskérdésekre semmilyen érdemi válasszal nem tudott szolgálni, ahogyan az is bebizonyosodott, hogy - a politikai lózungok hangoztatásán túl -, semmilyen vízióval nem rendelkezik hazánk jövőjét illetően. 

 

Mélyen hallgatott erről a dollárbaloldal

Lomnici Zoltán szerint arról is érdemes szót ejteni, hogy miközben a kormánypártok részéről elhangzott a kritika a baloldal külföldi finanszírozásával, és az ennek alapján történő, külföldi érdekek mentén folytatott politikával összefüggésben, addig ezt a tényt az ellenzéki pártok - akik közül többen aktív szereplői voltak a rendszerváltás utáni legnagyobb külföldi befolyásolási kísérletnek - nemcsak hogy nem vitatták, hanem még csak ki sem álltak amellett, hogy a jövőben ettől eltérő politikát kívánnak folytatni. 

Összességében elmondható, hogy Deutsch Tamás minden vitapontban határozottan és konzekvensen képviselte álláspontját, míg Dobrev Klára és Márki-Zay Péter megnyilvánulásai leginkább a kormány kritizálásából álltak. Donáth Anna nem igazán követte a megadott témákat, így az álláspontja sem volt minden kérdés kapcsán megismerhető. Magyar Péter érvei pedig „szürkék” voltak, különösen a demokrácia és jogállamiság kérdésében, semmilyen nóvum vagy erős (és tényekkel alátámasztható) állítás nem hangzott el tőle. 

Magyarnak nem sikerült kiemelkednie a résztvevők közül, szereplése még a többi baloldali politikushoz képest is gyengének tűnt. Magyar a vita kezdetén elmondta, hogy Gyurcsány Ferencet és Orbán Viktort akarta kihívni, de ők nem jöttek. Tekintve, hogy egyikük sem EP-listavezető, furcsa is lett volna a jelenlétük, így ez a mondat is csak politikai hergelésként értékelhető. A baloldal képtelen a megújulásra: az azonnali tűzszünet és a tárgyalásos megoldás mentén létrejövő béke üzenete továbbra sem kepézi politikájuk részét, működésüket továbbra is a balliberális brüsszeli elit és a globális pénzügyi tőke érdekeinek feltétlen kiszolgálása határozza meg (beleértve többek között a bevándorlás támogatását), a folytatólagos külföldi finanszírozás tényét pedig nem tudták, illetve nem is akarták megnyugtatóan tisztázni, az attól való esetleges jövőbeli elhatárolódásra nem mutattak jeleket – zárta az elemző.