Magyar nyelv és irodalommal megkezdődtek az érettségi vizsgák

2024-ben vizsgáznak először azok a középiskolások, akik már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján tanultak, és a megújult érettségi vizsgarendszer szerint érettségiznek. Az előzetes várakozások szerint a magyar nyelv és irodalomnál a lexikális, míg a matematikánál a gyakorlati tudás kerül előtérbe. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat ezzel kapcsolatban.

Pénteken már megtartották a nemzetiségi vizsgákat

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten horvát nyelv és irodalomból 2 vizsgahelyszínen 8, német nyelv és irodalomból 4 vizsgahelyszínen 208, román nyelv és irodalomból 1 vizsgahelyszínen 47, szerb nyelv és irodalomból 1 vizsgahelyszínen 86, míg szlovák nyelv és irodalomból 2 vizsgahelyszínen 19 vizsgázó tettek írásbeli érettségi vizsgát. Emelt szinten horvát nyelv és irodalomból 2 vizsgahelyszínen 46, német nyelv és irodalomból 6 vizsgahelyszínen 199, szerb nyelv és irodalomból 1 vizsgahelyszínen 3, míg szlovák nyelv és irodalomból 2 vizsgahelyszínen 11 vizsgázó érettségiztek az előzetes adatok alapján.

Mit kell tudni a vizsgákról?

A vizsgákat május 3. és július 3. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre - jelezte az Oktatási Hivatal. Az írásbeli vizsgák május 27-ig tartanak. Az első héten a vizsgák kivétel nélkül pontban 9:00-kor kezdődnek.

Az első kötelező tantárgyból, vagyis magyarból hétfőn középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról. 

• Kedden matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an vizsgáznak.
• Szerdán történelemből középszinten 68 802-en, emelt szinten 7679-en érettségiznek.
• Csütörtökön angolból középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en;
• Pénteken pedig német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.

Az érettségi dolgozatokat központilag kidolgozott útmutatók alapján javítják és értékelik.

 Vizsgázni induló diákok. Fotó: Csudai Sándor -  Origo

Mikor lesznek a szóbeli vizsgák?

A vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek. Közölték azt is, hogy a vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik.

Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61 százaléka). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8 százaléka).

"Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33 százaléka), aminek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni" - tudatta a hivatal. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3 százaléka), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212 - áll a közleményben.

Ma vizsgáznak magyar nyelv és irodalomból. Fotó: Fotó: Csudai Sándor -  Origo

Mik az újítások az idei érettségin?

2024-ben vizsgáznak először azok a középiskolások, akik már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv alapján tanultak, és a megújult érettségi vizsgarendszer szerint érettségiznek. Ennek megfelelően átalakult a magyar érettségi: a több részből álló írásbeliben már nem szerepel az érvelés/gyakorlati szövegalkotás nevű feladat, helyette egy 20 pontot érő irodalmi kérdéssort kapnak a vizsgázók. A diákoknak összehasonlító elemzést sem kell írniuk, helyette választhatnak témakifejtő esszét. Megváltozik a helyesírási hibák pontozása is.

Idén a matematika érettségibe bekerülnek a pénzügyi ismeretek. Az új középszintű matematika kérettséginek az a célja, hogy a diákok gondolkodjanak, és képesek legyenek szöveges matematikai problémákat értelmezni. A középszintű matematika érettségin 2024-től kikerül néhány függvény grafikonjának ábrázolása: nem kell tudni ábrázolni például a trigonometrikus és logaritmusfüggvényeket; az algebrában is jelentősen változnak az érettségi követelmények: nem kell számítani algebrai törtekre és az algebrai törteket tartalmazó egyenletekre, illetve abszolút értékes egyenleteket sem kell megoldani; ezen kívül a vektorok skaláris szorzata, és ehhez kapcsolódóan bizonyos koordinátageometriai ismeretek is kimaradnak.

A történelem érettségi esetén is lesznek változások. A középszintű érettségibe bekerültek olyan témakörök, amiket korábban emelt szinten kértek számon a vizsgázóktól: például az Aranybulla, a demográfiai változások 1945 után, az amerikai függetlenségi háború. Vannak témák, amelyek középszintből kerültek át emelt szintre: ilyen például Julius Caesar politikája vagy az egyházszakadás. Más témák pedig az állampolgári ismeretek tantárgyhoz kerültek át: ilyen például a munkajog és a pénzügyi ismeretek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK