Továbbra sincs eredménye az Északi Áramlat robbantásával kapcsolatos nyomozásnak

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján az uniós polgárok csaknem kétharmada aggasztónak találja, hogy több mint másfél év után még mindig nincs érdemi eredménye az Európai Unió kritikus infrastruktúrája ellen elkövetett, történelmi léptékű támadással kapcsolatos vizsgálatoknak.

A Századvég emlékeztet, hogy Svédország és Dánia idén februárban lezárta a nyomozást az Északi Áramlat gázvezeték ellen 2022 szeptemberében elkövetett szabotázsakcióval kapcsolatban. 

Mostanra egyedül Németország folytat hivatalos vizsgálatot, a kormánynak azonban – a német sajtó szerint – nem érdeke megnevezni a felelősöket. 

Friss fejlemény, hogy Kína nemzetközi nyomozást kezdeményezett, Larry C. Johnson, volt CIA-szakértő pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsán úgy fogalmazott, hogy a NATO-országok a „ne nézd, ne halld és ne mondd ki a rosszat” elvet követik az ügyben.

Az Északi Áramlat felrobbantása mind Németországnak, mind az Európai Uniónak súlyos gazdasági károkat okozott. 

Az, hogy tizenkilenc hónap után még mindig nem sikerült felelősségre vonni az elkövetőket, kedvezőtlen precedenst teremt, hiszen azt sugallja, hogy egy ilyen léptékű EU elleni akciót büntetlenül meg lehet úszni

- írták.

Az ügy tisztázatlansága ráadásul alkalmat teremt más országok számára, hogy a médián keresztül saját politikai érdekeik alapján formálják a közvéleményt. A Századvég Európa Projekt kutatásának eredményei alapján úgy tűnik, hogy az uniós polgárok többsége tisztában van ezekkel a kockázatokkal, és 63 százalékukat nyugtalanítja, hogy a nyomozásnak még mindig nincs eredménye.

Fotó: Századvég

A tagállamok közötti összehasonlítás alapján kizárólag Finnországban vannak többségben azok, akiket nem aggaszt a vizsgálatok elhúzódása. Az incidens ezzel szemben a leginkább a görögöket (75 százalék), a magyarokat (74 százalék) és a portugálokat (72 százalék) nyugtalanítja.

Fotó: Századvég

A Századvég kiemelte, hogy Németországban – ahol a nyomozás még tart – a vizsgálati eredmények hiányát 71 százalék tartotta aggasztónak, Dániában és Svédországban pedig – ahol a nyomozás a felelősök megnevezése nélkül lezárult – 65 és 58 százalék.