Húsz év után ismét kínai államfő Magyarországon

Elképesztő fejlődésen ment keresztül Kína azóta, hogy a 2010-es kormányváltás után Orbán Viktor meghirdette a keleti nyitás politikáját. A szerdán Budapestre érkező Hszi Csin-ping államfő látogatásának súlyát is pont ez jelenti: Kína ma már a világgazdaság egyértelmű nagyhatalma, már rég nem az az ország, amelyet bő egy évtizede megismertünk. Nagy kérdés, hogy Európa meddig megy el a jövőben a saját piacai védelmében.

Túlzás nélkül történelminek nevezhető látogatásra érkezik szerdán Budapestre a kínai elnök, Hszi Csin-ping. Kínai államfő utoljára húsz éve járt Magyarországon. Bár idehaza kormányok jöttek-mentek, a hivatalos kormányzati szintű orientáció minden politikai változást túlélt. Ami azért is lényeges, mert az elmúlt bő évtizedben – mióta az Orbán-kormány rögtön a 2010-es kormányváltás után meghirdette a keleti nyitás politikáját, mondván „nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” – a távol-keleti ország hihetetlen fejlődésen ment keresztül.

Ha csak a keleti nyitás meghirdetésének évét nézzük, Kína megháromszorozta a GDP-jét, az akkori 6 ezermilliárd dolláról 2022-re 18 ezermilliárdra duzzadt, amivel egy főre vetítve még mindig jócskán elmarad a fejlett nyugati országoktól és Amerikától, de más téren sokkal látványosabb a kínai előretörés - írja a Világgazdaság. 2013 óta ugyanis világ vezető exportőre, és a világ második legnagyobb gazdasága, amely mára megkerülhetetlen szereplője lett a világban zajló folyamatoknak.

A mostani esemény súlyát is pont ez jelenti: Kína ma már nem pusztán egy feltörekvő ország pár összeszerelő üzemmel, ahol éhbérért dolgoztatnak milliókat, hanem a világgazdaság vezető hatalma, amely a folyamatban lévő technológiaváltás egyik úttörőjének számít.

Hogy Kína már korántsem az az ország, amely esetleg a 2010-es évek elején volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy évek óta többet költ innovációra és kutatás-fejlesztésre, mint Európa. Ezek után pedig nincs mit meglepődni azon, hogy az autóiparban sokkal olcsóbban és jobb minőségben tud előállítani elektromos autót, mint jó néhány európai gyártó. Ami bizonyítéka annak is, hogy a kontinens versenyképessége egyre katasztrofálisabb.

Hszi Csin-ping kínai államfő
Fotó: Pedro PARDO / AFP

Egy gazdasági háború kellős közepén látogat Magyarországra a kínai államfő

Magyarország Kínának két szempontból is fontos lehet: egyrészt hazánk az Európai Unió tagja, így a hazánkkal való kapcsolatépítés egy uniós országgal való kapcsolatépítés, út az európai piacok felé – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit alapkezelő vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy másrészről ez egybevág a kormányzat külgazdasági irányelvével, mely szerint Magyarország arra törekszik, hogy minél több országgal tartson fel kapcsolatot a világ minden tájáról, ennek pedig része a Kínával való együttműködés is.

A magyar gazdaságpolitika tehát szívesen működik együtt Kínával, így Kína is szívesen működik együtt Magyarországgal

– tette hozzá az elemző, aki arra is rámutatott, hogy a kínai államfő éppen akkor látogat Európába, amikor egy konfliktus van kibontakozóban Kína és a EU között. 

A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint ez abból fakad, hogy egyes európai országok – és talán azokon belül is az egyes gazdasági szereplők – érdekei nagyon eltérők Kína kapcsán. Vannak olyan országok, amelyek az együttműködést preferálják, míg mások inkább a veszélyt látják a kínai termékekkel folytatott versenyben, amit a kínai elektromos autók előretörése terén látunk.

Ez utóbbi esetében Kínát azzal vádolják, hogy az autók az állami támogatások miatt tudnak olcsók lenni, erre hivatkozva próbálják kiszorítani őket az európai piacról, hiszen ez piactorzító gyakorlat, és megnehezíti az európai autógyártók túlélését. Az Európai Unió vezetése azt is nehezményezi, hogy Kína nem biztosít megfelelő hozzáférést a saját piacához az európai vállalkozásoknak, így a két fél közötti kapcsolat nem kiegyenlített. 

És ott van valahol félúton Németország, amely szemmel láthatóan egyszerre próbálja megvédeni a piacát és fenntartani a kapcsolatokat Kínával. Olaf Scholz kínai látogatása is azt erősítette meg, hogy Németország el akarja kerülni a keményebb fellépést. Ettől függetlenül a Kína elleni büntetővámok bevezetése már az asztalon.

Regős szerint azt, hogy mennyire hoz majd büntetővámokat vagy gazdasági háborút a mostani konfliktus, egyelőre nehéz megjósolni, mindenesetre úgy tűnik, hogy Európa kész felvenni a kesztyűt a piacának védelmében, ami inkább a gazdasági háborút vetíti előre.

A háború egyik eszköze lehet a védővám, ami akár erősítheti is Magyarország szerepét az elemző szerint: az itt gyártott termékek már a közös piacon vannak, ezeket már nehezebb kiszorítani. Bár azt is megjegyezte, a konfliktus egyben kockázat is hazánk számára, ha olyan szabályozás alakul ki, akkor megnehezítheti a Kínával való közös projektek végrehajtását.

A keleti nyitás sikeresebb lehet annál, mint amit a számok mutatnak

A külkereskedelmi forgalomban exportoldalon nem látszik érdemi elmozdulás a keleti nyitás meghirdetése óta, a kivitelünk 58 százalékkal nőtt, miközben az importunk pedig 112 százalékkal 2010 és 2023 között, emiatt hazánk 3,5 milliárd eurós deficitje több mint kétszeresére, 7,73 milliárd euróra emelkedett ez idő alatt.

Azonban ez önmagában még nem jelent semmit, ezekben az adatokban csak a közvetlen kereskedelem jelenik meg, a reexporttal történő vételt vagy eladást nem tartalmazzák. A világgazdaság működése ennél jóval komplexebb, a termékek több országot érintő termelési láncokon keresztül jutnak el általában a fogyasztókhoz. Sokkal fontosabb kérdés, hogy a magyar vállalatok mennyire tudtak bekapcsolódni ezen láncokba a Keleten rejlő lehetőségeket kihasználva.

Regős a keleti nyitás eddigi legnagyobb eredményének az elmúlt pár évben Magyarországra érkező kínai működőtőke-beruházásokat tartja, amelyek ráadásul javarészt a folyamatban lévő technológiaváltáshoz, azaz elektromos átálláshoz kapcsolódnak, ilyen a CATL vagy a BYD fejlesztése, ezek önmagukban több ezermilliárdot jelentenek, ami már a GDP-ben is kimutatható tétel. És még nem is említettük a Sunwodát vagy az Eve Powert, amelyek a világ legnagyobb akkumulátorgyártó cégei, és Európában nálunk építik fel első üzemeiket.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak az elektromos autózáshoz nem kapcsolódó példák is: kínai tulajdonban van a BorsodChem, de jelentős hazánkban a Huawei tevékenysége is. Tavaly ráadásul a kínai befektetők voltak a legaktívabbak hazánkban a HIPA tájékoztatása szerint: a 13 milliárd eurónyi befektetésből 7,6 milliárd eurónyi kapcsolódott kínai befektetőkhöz.

Újabb beruházások jöhetnek Magyarországra

Azzal kapcsolatban, hogy milyen megállapodás vagy bejelentés lesz a mostani találkozón – ha lesz ilyen –, csak találgatni lehet. „Nem lenne nagy meglepetés – és erről voltak is előzetes pletykák – egy újabb kínai beruházás bejelentése, de az előzetes információk alapján megállapodást írhatnak alá a paksi bővítésben való kínai szerepvállalásról is” – mondja Regős. 

Előzetesen arról is voltak pletykák, hogy esetleg Pécsre érkezik egy kínai autógyártó vállalat, emiatt a kínai és magyar állami vezetők a Baranya vármegyei székhelyre is ellátogatnak, ezt azonban fake newsnak nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Egyelőre tehát csak az a biztos, hogy a két fél 16 megállapodást írhat alá.