Az Action for Democray amerikai civil szervezet és a DatAdat-csoport egy olyan nemzetközi hálózat részei, ami nem csak a 2022-es magyarországi parlamenti választásokat próbálta befolyásolni, hanem a teljes közép-európai régióban beavatkozik a választásokba már 2019 óta – erről beszélt korábban Lánczi Tamás. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a szervezet legfrissebb vizsgálatának eredményei alapján elmondta:
ezek az érdekkörök már 2019-ben feltűntek Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányában,
azóta pedig megpróbálták befolyásolni a lengyelországi parlamenti választásokat, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a régió országait meggyőzzék az ukrajnai háború támogatásáról. Lánczi Tamás kiemelte: ennek a csoportnak a működését fokozott figyelemmel kell követni. A hivatal elnöke hangsúlyozta: ez a hálózat a saját gazdasági előnyszerzése céljából akar számára megfelelő kormányokat látni a régióban.
„A híres Mr. Soros? – Igen, ne is mondja” és „Senki sem ad annyit, mint George” – ezeket a mondatokat hangoztatták az Action for Democracy vezetői az egyik közösségi oldalon idén januárban megjelent, titokban rögzített felvételeken. A baloldalnak adományokat gyűjtő szervezet tagjai egymás után vallották be, hogy az NGO pénzei főként Soros Györgytől származtak. A pénzekkel az Action for Democracy a Márki-Zay Péter által indított Mindenki Magyarországa Mozgalmát támogatta, amiről a bukott miniszterelnök-jelölt szólta el magát. Ezután robbant ki a rendszerváltozás utáni legnagyobb hazai kampányfinanszírozási botrány. Márki-Zay Péter elismerte, hogy dollármilliókat kaptak Amerikából a 2022-es választás előtt és után is.
Az Állami Számvevőszék és a NAV ezen kijelentés után, illetve a titkosszolgálatok nyilvánosságra hozott jelentése után kezdett nyomozni. A felvételek és a tiltott kampányfinanszírozás gyanújának ügyében pedig a Szuverenitásvédelmi Hivatal is vizsgálatot indított.
A 2022-es országgyűlési választást külföldről befolyásoló hálózat ma is aktív és az ukrajnai háború eszkalációjáért dolgozik –
többek között ez derül ki Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) jelentéséből. A hivatal megállapította, hogy a DatAdat-csoport pedig már Karácsony Gergely 2019-es kampányában is jelen volt.
A hivatal megállapította, hogy
a felvételek hitelesek, nem manipuláltak és megerősítik a tényt, hogy az érintett nemzetközi hálózat a saját céljai érdekében avatkozott be a 2022-es magyar választásokba, megsértve ezzel hazánk nemzeti szuverenitását.
A vizsgálat feltárta, hogy a hálózat legkésőbb a 2019. évi önkormányzati választások során is működött, és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányában is feltűntek. A hálózat jelenleg is aktív, egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak.
Befolyásolási kísérleteik célja, hogy olyan politikai erőket juttassanak hatalomra, amelyek az érdekeiknek megfelelő döntéseket hoznák meg. A hálózat egyik fő donoraként megnevezik Soros Györgyöt. Az érdekcsoportokkal kapcsolatban az is bebizonyosodott, hogy céljuk az orosz-ukrán háború eszkalációja, amelyről a SZH közleményében úgy fogalmaz, hogy egyértelműen ellentétben áll hazánk érdekeivel. A hivatal a jelentésben szereplő információk nyomán arra figyelmezteti a magyar állami szerveket, hogy a bemutatott struktúrák és folyamatok továbbra is súlyosan veszélyeztetik a választási folyamatok tisztaságát és Magyarország szuverenitását.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán az Egyesült Államok politikai érdekből vezérelve minden létező katonai és hadviselési elvet megsért, ahogy korábban azt Koszovóban is megtette – erről beszélt Wesley K. Clark, az Egyesült Államok hadseregének nyugalmazott tábornoka, korábban a NATO európai főparancsnoka, az Action for Democracy tanácsadói testületének tagja az egyik kiszivárgott videófelvételen a Szuverenitásvédelmi Hivatal legfrissebb jelentése szerint.
Clark ekkor Simonyi András washingtoni magyar diplomatával beszélgetett. Simonyi a rendszerváltásig az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársa volt, később az első magyar NATO-nagykövet, majd washingtoni nagykövet. Clark és Simonyi beszélgetéséből kiderült:
jelentős szerepük volt az Egyesült Államok által élezendő háborús konfliktusok és üzleti lehetőségek összehangolásában. Érdekeik szerint Amerikának döntő győzelmet kell aratnia Oroszország felett, és szerintük a Biden-adminisztráció nem a szükséges módon avatkozott be az ukrajnai konfliktusba.
Az SZH jelentése szerint Simonyi a beszélgetés során egyértelművé tette, hogy ellenez minden Magyarországra irányuló befektetést, mivel állítása szerint rosszak a politikai körülmények.
Ezenkívül arról is beszélt, hogy reméli, hogy az EU és a NATO megbünteti hazánkat. Clarknak pedig javasolta, hogy vegye fel a kapcsolatot a brüsszeliekkel, akik meg fogják erősíteni a közép-európai térségről tett kijelentéseit.
A Simonyival folytatott beszélgetés során a korábbi amerikai tábornok egyértelműen kijelentette: az Egyesült Államok rendszeresen beavatkozott saját érdekeinek megfelelően az olaszországi és görögországi választásokba. A magyarországi beavatkozási kísérletet pedig magánszemélyek és NGO-k által kivitelezték.
Clark egy másik beszélgetésben azt is elmondta, hogy az Action for Democracy feladata az volt, hogy Magyarországon hajtsa végre az első kampányfinanszírozást, majd ezt követően Lengyelországban indítson projektet.
Az Action for Democracy amerikai tanácsadója azt sérelmezte a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban, hogy túlzottan népszerű a hazájában, mert képviseli annak érdekeit, így pedig nehezen lehet elmozdítani.
Az SZH jelentése szerint a kiszivárgott beszélgetéseken Eric Koch, az egyik vezető New York-i kommunikációs vállalat, a Downfield alapítója arra panaszkodott magyarországi kampányuk kapcsán, hogy rossz volt az időzítés. Az orosz–ukrán háború kitörése miatt a súlypont Amerikában áttevődött a háborúra, nekik pedig stratégiát kellett váltaniuk. Koch elsősorban Orbán Viktor amerikai reputációjának a lebontását javasolta, mivel a magyar miniszterelnök példaképnek számít az amerikai konzervatívok körében.
Koch elmondása szerint több szerkesztőt és médiumot keresett meg annak érdekében, hogy a Magyarországot, illetve a magyar kormányt lejárató rövid cikkek folyamatosan megjelenjenek olyan orgánumokban, mint a Yahoo, a CNN, a The New York Times és az NBC News.
A magyarországi kampányfinanszírozás kapcsán Koch kiemelte Soros Györgyöt, mint fő adakozót, majd Korányi Dávid szerepére is kitért. Az amerikai kommunikációs nagyágyú kiemelte Korányi és Karácsony Gergely jó személyes kapcsolatát is.
Az SZH jelentése emlékeztetett Korányi Dávid kijelentéseire is, amelyek a kiszivárogtatott felvételeken hangzottak el. Korányi az általa csatatérállamoknak nevezett országokban, mint például Magyarország, Lengyelország vagy Brazília, a civilek támogatását jelölte meg célnak, valamint a választók mozgósítását. A kiszivárgott beszélgetés időszakában
5,5 millió dollárt, azaz több mint kétmilliárd forintot juttattak Magyarországra kampányfinanszírozási céllal.
Ezt pedig úgy tehették meg, hogy az Egyesült Államokban regisztrált civil szervezetként mentesülnek a támogatások forrására vonatkozó jelentési kötelezettség alól. Korányi a szervezet politikai beágyazottságát illetően kiemelte a jó kapcsolatukat a Biden-adminisztrációval és Brüsszellel.
Hétfőn a Szuverenitásvédelmi Hivatal közzétette a Datadat 5 évvel ezelőtti ajánlatát. Egyértelműen tömeges észtországi adatkezelés és külföldi pénzügyi mozgások állnak a háttérben. Azt írták, hogy „a DatAdat által a Karácsony-kampány számára felkínált szolgáltatás az emberi méltóságot sértő, előítéletes kategorizálást alkalmazott a választók csoportosítása során, és a számukra eljuttatandó üzenetek meghatározásánál”.
A hivatal birtokába került információk alapján azt is ismertették, hogy a Bajnai Gordonhoz, és egykori titkosszolgálati miniszteréhez, Ficsor Ádámhoz köthető DatAdat már a 2019-es főpolgármester-jelölti kampány során több mint hatmillió ember adatait kínálta fel Karácsonyéknak. A felajánlott szolgáltatások kiterjedhettek közösségimédia-felületek, tízezer botfeliratkozó, valamint tömeges emailküldő és online petíciós rendszer üzemeltetésére. Mindez pedig lehetőséget teremtett dezinformációs kampányok lefolytatására – állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Hozzáfűzték, hogy mindezen új információk a tiltott külföldi kampányfinanszírozás, illetve a pénzmosás gyanúján felül a választók személyes adataival való visszaélés, valamint a tisztességes választásokhoz fűződő alkotmányos alapjogok sérelmét is felvetik, és további vizsgálatok elvégzését indokolják.
A DatAdat az öt évvel ezelőtt Karácsonyéknak adott ajánlatában a fentiekben is említett tömeges emailküldő és online petíciós rendszer üzemeltetése, 50 ezer adatbázisban szereplő személy kezelése, tömeges sms-küldési lehetőség, illetve állandó tanácsadó szolgáltatás is szerepelt. Árakat is tartalmazott az ajánlat, a legnagyobb tétel az informatikai és ügyfélkezelés, tanácsadás havonta 5600 euróba kerülhetett Karácsonyéknak.
A másik dokumentum egy elemzés, amely a „nem aktivizálódott potenciális Karácsony Gergely-támogatókat” veszi sorra különböző kategóriák alapján. A feltételezett politikai és világnézeti irányultságok alapján olyan kategóriákat állítottak fel Bajnaiék, mint a „szociális nacionalista”, vagy a „baloldlali kozmopolita”.
Az ajánlatból az is kiderül, hogy a szerződést a DatAdat OÜ, vagyis az észtországi cég jegyzi. Tehát a Bakony Rental Kft.-hez a Bajna-körhöz kapcsolható külföldi cégétől érkezett a pénz, és a Karácsonyék rendelkezésére bocsátott választói adatokat is egy észtországi vállalat kezelte.