Magyarország felkészült az uniós elnökségre

Akárhová is tesszük a mércét, készen állunk a magyar uniós elnökség lebonyolítására – jelentette ki Kovács Zoltán kormánybiztos. Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter szerint elképzelhető, hogy pitiánerségből nem fog lezárulni az uniós választások utáni közigazgatási folyamat a magyar ciklus alatt. Győri Enikő EU-képviselő arról beszélt, hogy a magyar elnökség feladata a versenyképesség megerősítése lesz – írta a Magyar Nemzet.

A magyarok által behozott kérdések az uniós közbeszéd részévé váltak – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett Ludovika fesztiválon, a 2024-es magyar EU-elnökségről tartott panelbeszélgetésen. A Magyar Nemzet szerint úgy folytatta, hogy mivel a magyar elnökség ideje az uniós választások utánra esik, ez alatt fog kialakulni az új brüsszeli felállás. Október végére válik ismertté az Európai Bizottság összetétele, november 1-jén lép hivatalba a bizottság, majd december közepén választ elnököt az Európai Tanács két és fél évre – vázolta a miniszter a tervezett menetrendet.

Kiemelte, hogy Magyarországnak két napirendet kell futtatni: egy szakpolitikait és az intézményi megújulás napirendjét, ami politikailag kényesebb. Számunkra jó minta a 2014-es olasz elnökség, ahol minden menetrend szerint zajlott, illetve rossz minta a 2019-es finn elnökség, ahol megfeneklett minden pont, amit a finnek meg akartak valósítani.

Minél pragmatikusabb és rugalmasabb egy elnökség, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy sima lesz az intézményi megújulás, ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy pitiánerség miatt december 31-ig nem zárul le a közigazgatási folyamat

– hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Magyarország készen áll

Kovács Zoltán államtitkár, az uniós elnökség operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte: a rendezéshez az olyan korábbi hasonló nagy eseményeken szerzett tapasztalatokra támaszkodnak, mint például a vadászati kiállítás. Törekednek arra, hogy a magyarok a lehető legkevesebbet vegyék észre a szervezésből, mert ők nem látszani akarnak, hanem megteremteni a célkitűzések elérhetőségének a feltételeit.

Mint mondta, kiviszik Budapestről az elnökséget, mert ahhoz a várost „meg kellett volna ölni” még annak ellenére is, hogy többszörösére növekedett a szállodakapacitás. A fővárosi rendezvények zömét a Várkert Bazárban rendezik, de használni fogják a Bálnát is, formálisan 176 tétel szerepel a naptárban, ebből 16 miniszteriális szintű informális találkozó, ezenfelül pedig két csúcstalálkozó fog lezajlani. Mindezek megvalósítására három és fél-négy hónapot szánnak a meglévő hat hónap helyett – tudatta az államtitkár. A formális döntéshozatal helyszíne még mindig Brüsszel, ahol szintén megteremtették a zavartalan működés feltételeit.

A mércét akárhová is tesszük, készen állunk a lebonyolításra – jelentette ki a magyar elnökség lebonyolításáért felelős kormánybiztos. Megjegyezte,

technikai elnökségre készülnek, a kapcsolódó kulturális programokból most kevesebbet rendeznek,

mert 2011-ben sem adták meg azt a többletet, amit el szerettek volna érni. Nagy kulturális rendezvénysorozattal nem készülnek, de lesznek konferenciák és előadó-, illetve képzőművészeti események. Kovács Zoltán biztatónak nevezte, hogy az idei adatok szerint a 2024 rekordévnek tűnik az idegenforgalomban, ráadásul az elnökség a turisztikai főszezonban fog megvalósulni.

Mi lesz a magyar elnökség fő feladata?

Győri Enikő európai parlamenti képviselő hangsúlyozta:

a versenyképesség megerősítése lesz a magyar elnökség feladata, ugyanis érdekünk, hogy az európai gazdaság minél jobban húzzon, mert ha a német piac beteg, akkor mi sem tudunk száguldani.

A kohéziós- és agrárpolitika komoly támadás alatt van, egyértelmű szándékot látni a „kinyírására”, ami az ideologikus vezetés következménye – jelentette ki. Felidézte: hazánk a 2011-es magyar uniós elnökség alatt infrastrukturálisan sokkal rosszabb állapotban volt, mint ma. Akkor a gazdasági helyreállítást tartották a leglényegesebbnek, és meg akarták mutatni a magyarok közép-európaiságát, valamint azt, hogy nekünk fontosak a cigány honfitársaink. Ezenkívül megküzdhettünk a szomszédunk, Horvátország csatlakozásáért, amivel Európa érdekében is cselekedtünk – emlékeztetett az uniós képviselő.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK