A Tisza párt alapítója Magyar Péter bűnöző anyósának a bűntársa volt: hazudott Magyar Péter arról, miért ezt a pártot választotta

Sájer Mária

"Több párttal is tárgyaltunk, és próbáltunk olyat keresni, amelyiknek az előélete és a programja beleillik a Talpra Magyarok! közösségének programjába” – mondta Magyar Péter a RTL Híradónak arról, hogy miért pont az egri székhelyű Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) színeiben indulna el a június 9-i EP- és önkormányzati választáson. Arról beszélt, hogy a párt neve is szerepet játszott a döntésében. Magyar szerint a tisztelet és szabadság nagyon hiányzik a mai közéletből, a párt rövidített neve, Tisza pedig „pozitív és örömteli konnotációval bír a magyar kultúrában és történelemben." - ezt írta a baloldali propagandalap, a Telex, 2024 április 10-én, amikor Magyar Péter bejelentette, hogy a Tisza Pártot "választotta". Most azonban kiderült, Magyar Péter irgalmatlanul nagyot hazudott. Természetesen nem a párt neve miatt választotta, nem a többi közhely miatt, amit a Telex oly boldogan írt le, hanem egészen másért "választotta" a Tisza Pártot, mivel pontosan ismerte őket. Az összekötőkapocs ugyanis a piramisjátékért 4 évig börtönben ült anyós. Sájer Máriának ugyanis ugyanebben a piramisjátékban bűntársa volt a Tisza Párt alapítója.

De elevenítsük fel még egyszer Magyar Péter, a bűnöző anyós és a bűntárs pártalapító ügyét. 

Több évtizedes távlatban is példa nélkül áll az a piramisjáték-botrány, amelynek haszonélvezői között van Magyar Péter anyósa, Sájer Mária és pártjának alapítója, Deák Boldizsár. Amikor Magyarnak villámgyorsan elő kellett állnia egy párttal, akkor anyósa „segítette ki”, ajánlotta a nem éppen tiszta múltú Tisza Pártot. A kamupárt fedőszervezetként is funkcionálhatott a 7 milliárd forintot eltüntető csalássorozatban.

Magyar Péter pártja telis-tele van az elmúlt évtizedek legnagyobb és legtöbb embert megkárosító piramisjáték-botrányának résztvevőivel, haszonélvezőivel. Nem csak Magyar anyósa, Sájer Mária érintett a 7 milliádos csalássorozatban, de mint kiderült, az anyós által – nyilván nem véletlenül – Magyarnak felajánlott Tisza Párt vezetője, Deák Boldizsár is.

A „párt” fedőszervként (a pénz eltüntetésének céljával) funkcionálhatott a bűncselekményhez, amely egy kisvárosnyi –nem kevesebb, mint 1200 embert károsított meg. Volt olyan áldozat, aki öngyilkos lett.

A károsultak több ezer(!) oldalnyi perirat birtokában keresik máig az igazságot és a pénzüket.

Sájer Mária nemcsak egy súlyos bűncselekménnyel terhelt párot, de egy egykori kommunista ügynököt, kisemberek szemérmetlen kifosztóját, a „pártalapító” Deák Boldizsárt is lányának barátja, Magyar Péter bizalmába ajánlhatta.

Fotó: Metropol

Négy évet ült fegyházban Magyar anyósa

Magyar Péter kvázi családtagja (barátnőjének, a tüntetésekre magával hurcolt Vogel Evelinnek az édesanyja) Sájer Mária, akit feltételes szabadlábra bocsátás lehetősége nélkül ítéltek 4 év fegyházra gazdasági bűncselekményért – piramisjátékért. Ő az a bűnöző, aki közvetlen kapcsolatba hozza Magyart a 7 milliárdos csalási botránnyal. 

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Századvég youtube-csatornáján, a Kontextuson futó műsorában ezzel kapcsolatban megjegyezte: 

a piramisjáték a gazdasági bűnözésnek is a legalja, és 4 évet ilyesmiért alapvetően senkire nem szoktak kiszabni – főleg nem fegyházbüntetésben. 

Kérdőjelek tehát e tekintetben is vannak bőven – nevezetesen hogy valójában mit követhetett el Magyar Péter anyósa, amiért ilyen súlyos büntetést kapott? 

Vogel Evelin, a fegyházból szabadult Sájer Mária lánya Magyar Pétert „nyilvánosságra lépésének” kezdetétől kíséri, gyakran látni őket kéz a kézben. 

Ugyancsak a kezdetektől látható Magyar nyilvános szereplésein az elítélt bűnöző Sájer Mária, aki kabinetfőnöke, pénzügyi vezetője lett. 

Az asszony egy olyan, a bíróság által jogerősen pénzügyi maffiának, bűnszövetkezetnek nyilvánított szervezet vezető tagjaként tevékenykedett, amely végül 7 milliárd forintot tüntetett el a hatóságok és a meglopott emberek elől. 

A folyton morális előadásokat tartó Magyart valamiért nem zavarja, hogy egy gazdasági bűnöző igazgatja a pénzügyeit. Sőt, még védelmébe is vette:  azt állította, hogy tisztességes munkával keresi a kenyerét. Persze nehezen érthető, hogy ha ennyire el akarták dugni a nem közszereplő Sájer Máriát, annak a Tiszában betöltött szerepét, gazdasági vezetői funkcióját és azt, hogy börtönviselt bűnelkövető – nos, 

akkor miért jelenik meg Magyar nyilvános rendezvényein, és miért „lógnak” egymáson folyton?

De hiába a jó kapcsolat, Sájer valójában tudatosan „sózta” rá magyarra a bűnözőkkel terhelt kamupártot. Mindent tudott a szervezetről, hiszen a bírósági ítélet szerint a legnagyobb összeget, több mint 400 millió forintot ő maga csalt ki az áldozatoktól. Ennek a pénznek is nyoma veszett, a mai napig hiába keresik a hatóságok és hiába várják az áldozatok.

Magyar Péter mellett ott van barátnője, Vogel Evelin, és annak anyja, a fegyházból nemrégiben kiszabadult Sájer Mária Judit.
Fotó: Metropol

Magyar Péter pedig nyilván megörült a készen kapott pártnak és talán még jobban örült volna egy pártkasszának is – nem biztos, hogy nem kapja meg... 

Így tudja miből finanszírozni a politikai akciókat, az országjárást és a rendezvények súlyos százmilliókra rúgó költségeit. Főleg, amíg nem jön nagy mennyiségben az ismert baloldali utakon az amerikai pénz.

A bűnszervezet ténykedése nyomán eltűnt 7 milliárdot pedig a mai napig keresik a hatóságok. Erős a gyanú, hogy 

a Tisza Párt eleve azért jött létre, hogy politikai szervezet mögé rejthessék az ellopott pénzt.

 

Deák Boldizsár Kádár spiclije lehetett

De térjünk vissza Deák Boldizsárra, akit tulajdonképpen „csomagban” kapott Magyar Péter a Tisza Párttal. 

Deák, a párt alapítója egy volt kommunista ügynök, aki kulcsszerepet töltött be az emberektől kicsalt pénz megszerzésében, és évek óta személyes jó ismerőse Sájer Máriának. 

A férfi érvénytelen jelzálogszerződésekkel segített az áldozatok megtévesztésében, hamis fedezet látszatát keltve. A piramisjátékban egyetlen ingatlanon havi két-két és félmillió forintot keresett.

Jól fialtak az ingatlanfedezetek: a piramisjáték után Deák az inkák ősi városába, a perui Machu Picchu-ba látogatott
Fotó: Metropol

Annak ellenére, hogy a bűnszervezet vezetőinek nagy részét jogerősen súlyos fegyházbüntetéssel sújtották, a rendelkezésre álló adatok, nyomozati, bírósági iratok szerint azok 7 milliárd forintot egyszerűen elrejtettek, az 1200(!) károsult alig 10 százalékát kapta vissza az összesen 8 milliárd forintnyi kicsalt pénznek. A becsapott emberek egyike elkeseredettségében öngyilkos lett.

A károsultak ma magánnyomozókkal próbálnak a nyomára bukkanni az ellopott millióknak, hiszen családi házuk, lakásuk veszett oda. Így figyeltek fel a bűnbanda kiszabadult tagjainak – köztük Deák Boldizsár – fényűző életmódjára és a Tisza Pártra. 

Új büntetőeljárást is akarnak indítani és el kívánják érni, hogy a Tisza Párt pénzügyi hátterét is átvilágítsák.

1983-ig lehetett aktív ügynök Deák

Deák az embereknek nem csak anyagi, de nagy valószínűséggel egyéb tönkretételével is foglalatoskodott életében. Kiderült ugyanis róla, hogy kommunista ügynök volt. Deákot azután szervezhette be a Kádár-rezsim állambiztonsági szolgálata, hogy elkapták több betöréses lopás – más források szerint bolti lopás – miatt. Deák – akinek egyes hírek szerint a spicliskedésért cserébe nem kellett börtönbe vonulnia a betörések miatt –  „Sólyom” fedőnéven jelenthetett ismerőseiről, egyik, kézzel írott beszámolója is előkerült nemrég. 

Áprilisban Máthé Áron történész a Huszárvágás című blogján írt arról, hogy előkerítette „Sólyom” munkadossziéját, amelyet 1973.10.27-én nyitottak meg, és 1983.12.28-án zárták le. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának összefoglalója szerint 

a titkos megbízottat a Heves megyei Rendőrfőkapitányság III/II. Osztálya foglalkoztatta, elsősorban az amnesztiával Nyugatról hazatért személyek, valamint az idegenforgalom ellenőrzése és a kutatás területén.

Jelentéseiben beszámolt külföldi kapcsolatairól, külföldi útjairól (NSZK, Hollandia, USA, Jugoszlávia többek között), a Technolux KTSZ alkalmazottairól, egri ismerőseiről, gazdasági és pénzügyi bűncselekményekről, jogellenesen külföldön maradt személyekről – írta Máthé a bejegyzésében, amelyben „Sólyom” egyik jelentését is ismerteti. 

A történész szerint a dokumentumok összesen 256 oldalt tesznek ki. Máthé Áron a dossziék értékelése kapcsán megjegyzi, hogy számos arra utaló jel van, hogy „Sólyom” valóban Deák Boldizsár.

 

Végrehajtások, kényszertörlések kísérik tevékenységét

Deák Boldizsárhoz mintegy másfél tucatnyi cég kötődik az Opten adatbázisa szerint, ezek legtöbbje ellen végrehajtás indult, kényszertörlés vagy felszámolás alatt állnak. 

Deák a nyilvánosan elérhető adatok szerint 2021 óta el van tiltva a cégvezetéstől. 

Egyik vállalkozásával éppen a legszegényebbeken nyerészkedett, olyan „kaszinót” működtetett, amelyben főleg „félkarú rablók”, azaz játékgépek voltak. A virágzó biznisznek az vetett véget, amikor 2012-ben a kormány szabályozta az ilyen gépek működtetését.