Orbán Balázs, a Miniszterelnök politikai igazgatója a Századvég konferenciájának záróelőadásában elmondta, hogy a Századvéggel kapcsolatban sokszor elmondják, hogy Magyarország legrégebbi think thankje, de eredetileg ez nem politikai elemző központot jelentett, hanem a hadászat területéről származik a szó. Egy olyan páncélozott termet jelentett, ahol kitalálták a katonák a haditervet. Leszögezte:
csatát és háborút akkor lehet nyerni, ha a fejekben rend van. Ez a politikai csatáknál is így van, ez a választásoknál pedig most különösen aktuális.
A világról az embereknek eleve vannak elképzelései, és éppen ezért fontos, hogy a kutatás összeállítói kellő tudással állították-e össze a kérdéseket. Az Eurobarométert idézte, amelyben az szerepel, hogy az EP munkáját pozitívan értékelik az emberek, és a válaszadók szerint a jogállamisággal kellene többet foglalkozni. Orbán Balázs meglátása szerint tehát nem mindegy, ki állítja össze a kérdéseket, és hogyan közelít meg egy problémát, témát. A politika igazgató leszögezte:
a brüsszeli politikai elitnek fontos ez a felmérés, de ehhez képest a Századvég a megfelelő kérdéseket tette fel, ezért ez egy kuriózum. Az emberek valódi véleményét mutatja be, ezért egyedülálló szemben a Barométerrel.
Orbán Balázs szerint a jó kérdések fontosak, mert akkor lehet tisztán látni a folyamatokat, a megoldandó kérdéseket és problémákat. Meggyőződése szerint antropológiai okok húzódnak a két felmérés különbségei között. Az igazgató Platónt idézte, aki az Államférfiban elmesél egy mítoszt, milyen eszmék szerint működik a világ. Platón szerint a leírt két világ teljesen máshogyan működik. Az egyik szerint a emberek nem képesek önállóan élni, gondolkodni, még a gondolataik is Kronosz fejéből pattannak ki. A másik világban viszont az emberek magukról gondoskodnak, és önálló gondolataik vannak. Platón arra használja ezt a mítoszt, hogy bemutassa, hogyan kell Zeusz és Kronosz korában kormányozni. Zeusz korában a vezetők dolga a gondoskodás, és a dolgok úgy történnek, ahogyan az emberek szeretnék. Az ilyen fajta politika nem csak végrehajtás, mert fontos az, hogy a döntéshozó figyelembe vegye az emberek akaratát. Orbán Balázs szerint ezt a leosztást tetten lehet érni a különböző kormányzási formákban. A mai kor EU-jában ez a szuverenista kontra globalista törésvonal mentén írható le.
Az emberek ma érzik, hogy nem az ő érdekükben történnek a dolgok, tehát nem őket képviselik. Az európai emberek több hatalmat akarnak a nemzetüknek, hiszen itt tud megvalósulni az akaratuk, és valós ellenőrzésük van a politika felett. Brüsszel birkanyájként akarja terelni Európát, ehhez képest az emberek ezt nem akarják.
Az igazgató szerint a politika gyakorlat, éppen ezért a kérdés, melyik vezetési modell tud sikeres lenni. Ennek eldöntéséhez számot kell vetni, hogyan és mit tett a két csoport. Mi, magyarok 20 évvel ezelőtt csatlakoztunk az Unióhoz, és a föderalisták átvették a hatalmat Brüsszelben, mára a szuverenistáknak óriási kihívás visszavenni az irányítást.
A 20 évvel ezelőtti csatlakozás sikertörténet, sok pozitív dolog történt ennek hatására. A siker jár a keleti országoknak, és az Unió régi szuverenista vezetőinek is. Mára a magyarok kiismerték az Unió működését, és képesek vagyunk vállalni a harcokat. Európával egyetemben visszakaptuk a régi dilemmákat: egyre több lett a kioktatás, bele akarnak szólni az életmódunkba, mondván, hogy ezzel felzárkózunk Európához. Orbán Balázs szerint
amióta föderalisták vezetik Európát, leszakadtunk a világ vezető térségeitől, miközben Kínában és Amerikába is 2-4 százalék körül lesz a gazdasági növekedés.
Az igazgató szerint nem vitás, hogy hazánk és Európa sorsa elválaszthatatlan, de éppen ezért meg kell menteni magunkat, de mégis hogyan?
Az igazgató szerint a hanyatlás oka az, hogy a föderalista elit félreértette a feladatát, és elkezdett blokkosodni. Hanyatlik a gazdaság, és ez Európára nézve vészjósló.
A nyersanyagokból hiányt szenvedő Európa nem engedhetné meg, hogy tovább gyengítse magát, ezért új szerepfelfogásra van szükség. Ez a konnektivitáson alapuló stratégia: a lényege pedig, hogy jól meg kell tanulni jól menedzselni a kölcsönös függéseket.
A konfiktusokat nem háborúval, hanem az asztal mellett kellene megoldani, de erre Európa képtelen.
A brüsszeli elit háborús készülődésben tud csak gondolkodni. Európa ma egyre messzebb sodródik a békétől. 20 évvel az Unió egyet jelentett a békével, mára Európa elszegényedik, és a béke is tovatűnt.
Orbán Balázs szerint nem kérdés, hogy irányváltásra van szükség, és ha ez nem valósul meg, akkor joggal aggódhatunk a gyermekeink jövője miatt. Az igazgató szerint az Európa Projekt-kutatás azért kiváló, mert megmutatja, hogy az emberek ki tudják jelölni, mire van valójában szükségük, tudják mit szeretnének.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK