A szakértő szerint a magyar fél jelentős eredményeket ért el a magyar-kínai csúcstalálkozó során

Hszi Csin-ping kínai elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök közös sajtótájékoztatója a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Nyugat nem kérheti tőlünk, hogy ne barátkozzunk Kínával - mondta el a Mandinernek adott interjújában Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője. Hozzátette, a két ország által megkötött megállapodások részleteiből az látható, hogy a magyar fél jelentős eredményeket ért el.

Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője a Mandiner azon kérdésre, hogy milyen jelentőséggel bírnak a most meghirdetett stratégiai partnerségi megállapodások Kína és Magyarország számára, úgy válaszolt, hogy 

a megállapodások jellegéből, azok részletéből az látható, hogy a magyar fél jelentős eredményeket ért el. 

Közölte, a megállapodások először az infrastruktúra kiépítésére koncentrálnak, amely szükséges a megtermelt termékek szállításához, azaz a kereskedelemben. "Ebben az esetben a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű, illetve a Ferihegyet kiszolgáló gyorsvasúti vonal sokat jelent." - mondta.  

Hozzátette, a megállapodások összes részlete nincsen kibontva, az azonban világos, hogy 

az ország egész gazdasági struktúrájának átalakítását jelenthetik a kínai gyárak kelet-magyarországi megépítése.

Moldicz Csaba szerint a kínai elnök egy olyan időszakban érkezett Európába, amikor az EU-Kína kapcsolatok problémákkal, feszültségekkel jellemezhetők. Úgy látja, az Európai Bizottság alapvetően az amerikai külpolitika érvei mentén haladva kritizálja a kínaiakat, és elfogadja azt a hamis alapfeltételezést, hogy az EU és Kína között geopolitikai érdekellentétek vannak.

Kínának az EU-ra továbbra is kereskedelmi, befektetési partnerként néz, és nem igazán érti a kínai vezetés, hogy az egyébként jól működő gazdasági együttműködést miért verjük szét

- mondta a szakértő. 

Az interjúból kiderült, hogy az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője szerint az autóipar, akkumulátorgyártás mellett további termelő ágazatok is a nyertesei lehetnek a két fél megállapodásainak, de az infrastrukturális beruházások is lehetőséget teremtenek az egész magyar gazdaság számára.

Ugyanakkor egyértelműnek tartja, hogy Washington és Brüsszel nem boldog Magyarország és Kína partnerségét látva, hiszen

sem az amerikai, sem a nyugat-európai külpolitikai gondolkodás nem szakított a demokráciaexporttal

és az arra irányuló külpolitikai lépések szisztematikus gyakorlásával, melyet Moldicz Csaba szerint Magyarországnak nem érdemes követnie, mivel nincsen érdemi geopolitikai vitája, vitái Kínával, a magyar érdekek pedig gazdasági jellegűek. 

A kínai kapcsolatok leépítésére irányuló kérés különösen furcsának tűnik olyan nyugati országoktól, amelyek nemcsak évtizedeken keresztül kereskedtek Kínával és fektettek be ott, hanem most is igen erős gazdasági kapcsolataik vannak Kínával. 

Megjegyezte, a magyar kormány számíthat a támadások felerősödésére, amit a szakértő csak „business as usual” kategóriának jellemzett.