Fideszes sikertörténetek Észak-Magyarországon

Komoly sikereket aratott az önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP Észak-Magyarországon. A választópolgárok döntése alapján a kormánypártok négy kiemelt jelentőségű településen is visszahódították a városvezetés jogát a baloldaltól: Salgótarjánt és Gyöngyöst 10, Miskolcot és Egert pedig 5 év után vezetheti újra jobboldali polgármester ősztől.

A Magyar Nemzet foglalta össze azoknak az észak-magyarországi városoknak az eredményeit, ahol egy vagy több választási ciklus után ismét jobboldali vezetése lesz.
 

Tíz év után hódította vissza Salgótarjánt a Fidesz-KDNP

Salgótarján sokáig az egyik legstabilabb baloldali bástyának számított, de a balliberális kormány 2006-os megszorításai, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és az azt kísérő rendőri brutalitás, valamint a szocialisták helyi belső konfliktusai elsodorták az 1994 óta regnáló baloldali városvezetést. Ez utóbbi akkora méreteket öltött, hogy az MSZP 2006 őszén végül nem a várost 12 éve vezető Puszta Bélát, hanem a Nógrád Megyei Közgyűlés akkori elnökét, Dóra Ottót indította polgármesterjelöltként. 

A regnáló polgármester nem nyugodott bele a szocialista párt döntésébe, és független jelöltként is rajthoz állt: Puszta Béla végül 12,32 százalékos eredményt ért el, így az MSZP-s Dóra hiába szerzett 39,09 százalékot, a Fidesz-KDNP jelöltje, Székyné Dr. Sztrémi Melinda 40,40 százalékos eredménnyel is győzni tudott.

A választás annyira szoros küzdelmet hozott, hogy mindössze 210 szavazatnyi előnnyel szerezte meg a polgármesteri címet az iskolaigazgatóból politikussá váló Székyné. A jobboldal a képviselő-testületben is szoros többséget szerzett. Négy évvel később, az Orbán-kormány első kétharmados parlamenti felhatalmazása utáni önkormányzati választáson megerősödött a Fidesz-KDNP Salgótarjánban: Székyné dr. Sztrémi Melinda ezúttal már simán, 51,39-44,10 százalékos arányban győzte le Dóra Ottót és a testületben is kényelmes többségre tettek szert a kormánypártok. 2014-ben ugyanakkor fordult a kocka: az MSZP, a DK és az Együtt támogatását is élvező Dóra Ottó egy rendkívül szoros küzdelemben, mindössze 50 szavazatnyi különbséggel győzött a regnáló kormánypárti polgármesterrel szemben és a testületen is többségbe került a balliberális oldal. Salgótarján azóta is a baloldal kezén van, melyet Dóra Ottó halálát követően 2016-tól az MSZP-s Fekete Zsolt vezet (a szocialista politikus 2019-ben 54,25 százalékkal tudott győzni). 

Mindez 2024 őszétől megváltozik, a Fidesz-KDNP ugyanis 10 év után ismét lehetőséget kap a város vezetésére:

 a választók június 9-i döntése értelmében a Fidesz-KDNP színeiben induló Kreicsi Bálint vezetheti Salgótarjánt, aki a vártnál talán könnyebben (46,58-36,56-os szavazataránnyal) verte meg a visszavonuló Fekete Zsolt helyett induló szocialista Huszár Mátét. Mindemellett a Fidesz-KDNP a képviselő-testületben is többséget szerzett, a kormánypártok tehát komoly lehetőséget kaptak arra, hogy újra fejlődő pályára állíthassák Salgótarjánt. Az új polgármester, Kreicsi Bálint új szereplő a politikában. Az elkötelezett lokálpatrióta hírében álló leendő városvezető a Hajrá, Salgótarján! Egyesület elnökéből lett a kormánypártok polgármester-jelöltje, de már sikeres vállalkozóként is letette a névjegyét Salgótarjánban: az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán diplomát szerző 47 éves Kreicsi Bálint 2007 óta a Nordtechnik Kft. egyik ügyvezetőjeként dolgozik. A salgótarjáni családi vállalkozásként működő Nordtechnik jelentős cégnek számít a híradástechnika, valamint az antennarendszerek, a rádióadók és adótornyok telepítése, átalakítása területén.

Újra jobboldali polgármestere lesz Gyöngyösnek, tíz év után

A Fidesz-KDNP még Salgótarján visszavételénél is komolyabb eredményként könyvelheti el Gyöngyös visszaszerzését. A Heves vármegyei település – melynek szintén 10 év után lesz újra jobboldali polgármestere – még Salgótarjánnál is nehezebb terepnek számít a jobboldalnak. Gyöngyöst 1994 és 2010 között az MSZP vezette balliberális oldal irányította, a város polgárai tehát még a 2006-os események ellenére is kitartottak a baloldal mellett. A politikai felálláson a Gyurcsány-Bajnai kormányok megszorításai is csak részben változtattak 2010-ben: a Fidesz-KDNP jelöltjeként induló Faragó László ugyan viszonylag könnyedén – 45,95-42,99-es szavazataránnyal – nyerte el a polgármesteri címet a várost 2002 óta vezető Hiesz Györgytől, a képviselő-testületbe mégis az MSZP juttatta be a legtöbb képviselőt. A jobboldal nem is tudta megvetni a lábát a városvezetésben, a 2014-es önkormányzati választás ugyanis a baloldal részbeni visszatérést hozta: a korábbi polgármester, Hiesz György 31,48 százalékos eredménnyel is győzni tudott az összesen hat polgármester-jelöltet hozó választáson. 

A képviselő-testület ugyanakkor a baloldal további visszaszorulását hozta, így a többség biztosítása érdekében Hiesznek jobbikos és fideszes alpolgármesterrel is együtt kellett dolgoznia.

A gyöngyösi választók nem díjazták a politikai társbérletet, így 2019-ben nemcsak újraválasztották Hiesz Györgyöt, de a képviselő-testület stabil baloldali többségéről is gondoskodtak. Érdekesség, hogy a polgármester mindössze 479 szavazattal tudott nyerni a Fidesz-KDNP jelöltjeként induló Klausmann Viktorral szemben, azaz a Borkai-ügy nélkül akár még szorosabb eredményt is hozhatott volna a gyöngyösi polgármester-választás. 

A 67 éves, és népszerűségéből is veszítő Hiesz György nem indult el újra az idei önkormányzati választáson, amely végül a Fidesz-KDNP sikerét hozta.

A kormánypártok jelöltje, Szókovács Péter – 42,16-35,17-es szavazatarány mellett – könnyedén verte az MSZP-DK-Jobbik-Momentum jelöltjeként induló Végh Attilát. A képviselő-testületben ugyanakkor ezúttal sem lesz önálló többsége az új városvezetésnek, de egy képviselő megnyerésével már biztosítható lesz az eredményes döntéshozatal, ami jelentős könnyebbséget jelent a 2010-2014-es ciklussal ellentétben. Az ősszel hivatalba lépő új polgármester Szókovács Péter háromgyermekes családapa és születése óta Gyöngyösön él. A négydiplomás Szókovács már 13 éve dolgozik a Mátrai Gyógyintézet személyzeti csoportvezetőjeként, ami előtt egy országos médiacég kereskedelmi és marketingvezetője volt. Az új városvezető az elmúlt években a Városom, szeretlek Egyesület elnökeként vett részt a gyöngyösi közéletben.

Öt év után visszatért a jobboldali útra Miskolc

Miskolc a rendszerváltás után először 2002-ben választott baloldali polgármestert. Az MSZP-SZDSZ színeiben induló Káli Sándort 64,12 százalékkal választották meg, aki négy évvel később 56,31 százalékkal újrázhatott. A Fidesz-KDNP első kétharmados országgyűlési választási sikerét hozó 2010-es évben Miskolc azonban újra jobboldali városvezetést választott. 

A négy évvel korábban is starthoz álló Kriza Ákos 42,58 százalékos eredménnyel győzte le a 37,97 százalékot szerző Káli Sándor regnáló polgármestert, ráadásul a kormánypártok a képviselő-testületben is többséget szereztek.

A Fidesz-KDNP sikeréhez a Jobbik önálló indulására is szükség volt. Az akkor még Vona Gábor vezetése alatt álló párt polgármesterjelöltje, Szegedi Márton 16,96 százalékot kapott. Kriza Ákos négy évvel később hasonló eredménnyel tudott újrázni: a kormánypárti polgármester 42,37 százalékot elérve biztosan előzte meg az MSZP-DK által támogatott, és 33,26 százalékot szerző Pásztor Albertet, valamint a 20,53 százalékot elérő jobbikos Jakab Pétert. A képviselő-testület működését ezúttal is Fidesz-KDNP-s többség határozta meg. 2019-ben ugyanakkor ismét a baloldal került hatalomra Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeszékhelyén. Az azóta elhunyt Kriza Ákos súlyos betegsége miatt nem vállalta az újabb megmérettetést, és bár az utódjának szánt kormánypárti polgármesterjelölt, Alakszai Zoltán nem vallott kudarcot a 40,83 százalékos eredményével, esélye sem volt a helyi ellenzék közös jelöltjével szemben. A 2010-es és a 2014-es voksolásokkal ellentétben az időközben baloldalivá váló Jobbik nem indított önálló jelöltet, hanem a DK-MSZP-Momentum-LMP-Párbeszéd-MMM által is jelölt Veres Pál mögé sorakozott fel, aki végül 54,8 százalékkal győzött. A testületi többséget szintén megszerezte a baloldali összefogás. 

Az idei önkormányzati választáson Miskolc ismét visszatért a jobboldali útra, ami azért is számít kiemelkedő eredménynek, mert a miskolciak 1994 óta rendszerint két cikluson keresztül bízzák ugyanarra a politikai erőre Magyarország negyedik legnagyobb települését.

A siker még akkor is elvitathatatlan, ha figyelembe vesszük, hogy a Fidesz-KDNP helyzetét kétségkívül megkönnyítette, hogy Veres Pál polgármester nem kívánt újrázni, ráadásul a ciklus végére még a baloldali koalíció is szétesett. Ez utóbbit még a választási együttműködés kényszere sem tudta újra megteremteni, így a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Tóth-Szántai József végül 40,20 százalékos eredménnyel győzött. A jelentősebb kihívói közül Barkai László (DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 22,12 százalékot, Varga Andrea Klára (Momentum-Jobbik-Függetlenek-SZIVE) 13,54 százalékot, Lehoczki-Spider László (Nép Pártján) pedig 12,30 százalékot kapott. Miskolcon ráadásul még a Mi Hazánk is állított polgármester-jelöltet, ami viszont nem a kormánypárti jelölt esélyeit javította: Pakusza Zoltán végül 6,96 százalékot ért el. A képviselő-testületi többséget szintén a Fidesz-KDNP szerezte meg. Az új polgármester, az 53 éves Tóth-Szántai József rádiósból lett politikus. A Nonstop, a Rádió Ga-Ga és a Rádió M által már 30 éve ismerhetik a hangját a miskolciak, a pályája során ráadásul vezetői tapasztalatra is szert tett: Tóth-Szántai a Nívó-díjas Rádió M cégvezetője és főszerkesztője, valamint a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnökségi tagjaként is ismert.

Eger öt év után megszabadult a baloldaltól

Eger először a gyurcsányi megszorításokról, az őszödi beszédről és a rendőri brutalitásokról elhíresült 2006-os évben szabadult meg a baloldali városvezetéstől: az Egri Lokálpatrióták Egyesületének (ELE) színeiben, de Fidesz-KDNP-s támogatással induló Habis László egy az egy elleni küzdelemben, 52,66-47,34 százalékos szavazatarány mellett győzte le a várost 8 éve vezető szocialista Nagy Imrét. A képviselő-testületben ugyanakkor még masszív frakcióval vett részt az MSZP-SZDSZ, de ez négy évvel később megváltozott. Habis László 2010-ben már Fidesz-KDNP-s színekben indult és 54,27 százalékos eredménnyel győzött a megosztott ellenzék jelöltjei előtt. A testületben nagyon kényelmes többséget szereztek a kormánypártok, így a nem sokkal korábban hivatalba lépő Orbán-kormány támogatásával minden adott volt Eger fejlődésének biztosításához. Habis László 2014-ben is újrázni tudott, igaz ekkor már csak az ellenzék megosztottsága mentette meg a polgármesteri székét: a politikus 38,3 százalékos eredményt ért el, míg a kihívói közül a jobbikos Mirkóczki Ádám 26 százalékot, a DK-MSZP-Együtt színeiben induló Szalóczi Géza pedig 19,07 százalékot kapott. A testületben továbbra is megmaradt a stabil kormánypárti többség, így a Fidesz-KDNP nem kényszerült arra, hogy érdemi következtetéseket vonjon le a polgármester támogatottságának jelentős visszaeséséből. A következő, 2019-es önkormányzati választásokon a baloldal egységesen felsorakozott a jobbikos Mirkóczki Ádám mögött, aki 47,6 százalékos eredményt ért el a 43,77 százalékig jutó Habis László polgármesterrel szemben. A Fidesz-KDNP a képviselő-testületben is kisebbségbe került, így Eger 13 év után a baloldal kezére került. 

A váltás ugyanakkor káoszt hozott a hevesi megyeszékhely életébe, a Mirkóczki Ádám mögötti baloldali összefogás tehát nem állta ki az idő próbáját.

Olyannyira nem, hogy a baloldal az idei önkormányzati választáson már nem is állt újra össze, melynek köszönhetően a Fidesz-KDNP jelöltje, Vágner Ákos 35,51 százalékkal győzni tudott. Az új polgármester főbb baloldali ellenfelei közül Mirkóczki Ádám (Civil Közéleti Egyesület) 26,52 százalékot, Pál György (DK-MSZP-Momentum-Párbeszéd), 12,57 százalékot, Domán Dániel (MKKP) pedig 8,17 százalékot ért el. Vágner Ákos sikerének értékét növeli, hogy két jobboldali ellenféllel is szembe kellett néznie: a korábban a helyi Fideszben politizáló Oroján Sándor 5,01, a Mi Hazánk színeiben induló Pápai Ákos pedig 4,35 százalékot ért el. 

Végezetül a Fidesz-KDNP a képviselő-testületben is stabil többségre tett szert, így minden adott ahhoz, hogy Eger újra fejlődő pályára állhasson.

Eger leendő polgármestere új szereplő a város politikai életében. A 49 éves Vágner Ákos okleveles gazdasági agrármérnök, aki a Wikipédia oldalának tanúsága szerint „1997-től 2012-ig a Heves Megyei Agrárkamaránál dolgozott ügyintézőként, gazdasági igazgatóként, végül titkárként. 2007 és 2013 között a Magyar Agrárkamara területi koordinátora, 2013-2015 között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója volt.” A tősgyökeres egri Vágner Ákos 2016 óta saját tanácsadó céget vezet, és „gazdasági területen munkálkodó szakemberként – csapatával közösen – az elmúlt négy évben több mint 20 milliárd forintnyi beruházási támogatáshoz juttatták Eger és térsége vállalkozásait.”