A kérdéses ítélet a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadásával volt kapcsolatos.
Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében továbbá arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírságot.
Az EU Bíróság sajtóközleményében azt írja: Magyarország nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat.
"A kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül" - áll a bíróság honlapján. "2020 decemberében a Bíróság megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott."
Az Európai Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020. évi ítéletben foglaltaknak (kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország már ezen ítélet kihirdetése előtt bezárt), újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő pénzügyi szankciók kiszabása iránt.
A Bíróság az ítéletében megállapítja, hogy Magyarország nem tette meg a 2020. évi ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés tekintetében, az e védelmet kérelmező személyek ahhoz való joga tekintetében, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarországon maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolása tekintetében. Márpedig e tagállam ezáltal a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól.
E magatartás jelentős mértékben veszélyezteti az uniós jog egységességét, ami rendkívül súlyosan érinti mind a magánérdekeket, és többek között a menedékjogot kérelmező személyek érdekeit, mind pedig a közérdeket. Konkrétan Magyarország kötelezettségszegése, amely a hatását tekintve a többi tagállamra hárítja a pénzügyi vonatkozásokat érintően is fennálló, arra vonatkozó felelősséget, hogy az uniós jognak megfelelően biztosított legyen a nemzetközi védelmet kérelmező személyek befogadása, a kérelmeik elbírálása, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérése; súlyosan sérti a szolidaritásnak és a felelősségnek a tagállamok közötti igazságos elosztásának az elvét. Mivel e kötelezettségszegés az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül, a Bíróság Magyarországot 200 millió euró átalányösszegnek és a késedelem minden egyes napja után 1 millió euró összegű kényszerítő bírságnak a megfizetésére kötelezi.
A kormány eredetileg attól tartott, hogy az Európai Bíróság napi hatmillió forint megfizetésére kötelezi majd az országot azért, mert nem tartott be egy menekültügyben hozott bírósági ítéletet. Az eljárást az Európai Bizottság indította Magyarország ellen, keresetében napi 16 393,16 eurós bírságot kérve, ami hatmillió forintnak felel meg. Ehelyett ennek nagyságrendileg többszörösét, napi egymillió eurót, azaz közel napi négyszázmillió forintot kell fizetnie az államnak június 13-tól.