Gyalázatos brüsszeli ítélet a migránsok miatt: mi van a háttérben?

AFP or licensors/(FILES) Rescued refugees and migrants stand aboard a boat at the town of Paleochora, southwestern Crete island on November 22, 2022, following a rescue operation. The migration minister for Greece, one of the countries worst affected by arrivals of growing numbers of undocumented migrants, on April 10, 2024 hailed a landmark overhaul of EU asylum and migration rules as a "historic day". (Photo by Costas METAXAKIS / AFP)

Fotó: Costas METAXAKIS / AFP

A Magyarországot több tízmilliárd forintra megbüntető luxemburgi uniós bíróság ítéletének a lényege, hogy a magyar uniós állampolgárok mondjanak le a migráció Magyarország határain kívül tartásának jogáról, adják fel a jelenlegi magyar bevándorlási szabályok által garantált védelmet és nyissák meg a migránsok előtt a lehetőséget a belépések „tényleges, könnyű és gyors hozzáférése” előtt az uniós követelményeknek megfelelően. A magyar bevándorlási politika elleni támadások már 2015-ben a kerítés felépítése idején elkezdődtek, majd a tranzitzónák elleni eljárásokkal folytatódtak. A mostani büntetés is bizonyítja, Brüsszel legfőbb célja a kerítés lebontása és az illegális migránsok százezreinek beengedése az országba.

Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet. A brüsszeli buborék tele van Soros embereivel. Sorosnak van egy terve, hogy évente be kell hozni egymillió migránst Európába, és jöjjön létre egy kevert kontinens 

– fogalmazott Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának adott interjúban az EU-bíróság ítélete kapcsán. A miniszterelnök elmondta, hogy hazánknak van egy vitája Brüsszellel, Magyarország pedig ahhoz ragaszkodik, hogy a magyarok döntsék el, kikkel akarnak élni. 

Egész egyszerűen eszement

– jellemezte az Európai Bíróság hazánkat sújtó ítéletét a kormányfő.

Brutális büntetés

Mint ismert, az Európai Unió Bírósága 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) megfizetésére kötelezte Magyarországot, mert "nem tartja tiszteletben" az uniós jogszabályokat, egyebek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen itt tartózkodó Unión kívüli országok állampolgárainak visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága múlt csütörtökön kihirdetett ítéletében továbbá arra kötelezte Magyarországot, hogy fizessen a szabályozás betartásában mutatkozó késedelem minden egyes napjára egymillió euró összegű kényszerítő bírságot, mivel nem teljesítette a bíróságnak a - befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban - 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat. 

Botrányos döntést hozott az Európai Unió Bírósága
Fotó: Hans Lucas via AFP / Hans Lucas via AFP/Kevin Reitz / HANS LUCAS

Az Európai Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy Magyarország továbbra sem tett eleget a 2020-es ítéletben foglaltaknak - kivéve a tranzitzónákat, amelyeket Magyarország az ítélet kihirdetése előtt bezárt -, 2021 novemberében újabb kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet terjesztett elő, pénzügyi szankciók kiszabását is kérve. Csütörtökön kihirdetett ítéletében az uniós bíróság mindenekelőtt azt állapította meg, hogy Magyarország nem tette meg a 2020-as ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

2015-ben kezdődtek a súlyos migrációs problémák

A teljes botrányos és 100 százalékban illegális migrációpárti bírósági ítélet megértéséhez egészen 2015-ig kell visszanyúlni. 2015 első felében jelentősen megnőtt a Magyarországra érkező migránsok száma is. 2014-ben összesen 42 777 menedékkérelmet nyújtottak be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz, ez a szám 2015 első felében átlépte az 57 ezret. Július közepéig 78 ezren lépték át az országhatárt illegálisan, közülük 77 600-an Szerbia felől érkeztek. 

A kormány 2015. június 17-én döntött arról, hogy – a görög–török, a bolgár–török, illetve a lett–orosz határhoz hasonlóan – lezárja a zöldhatárt a magyar–szerb szakaszon, hogy a bevándorlók lehetőleg a legális belépési pontokat vegyék igénybe. 

Az elfogadott 1401/2015. (VI. 17.) számú kormányhatározat értelmében körülbelül 175 km hosszúságban 4 méter magas „határőrizeti célú ideiglenes kerítést” kell létesíteni. A kerítés felépítésének eredeti határideje 2015. november 30. volt, de Orbán Viktor július 25-én a Bálványosi Szabadegyetemen bejelentette, hogy a határzár augusztus 31-ig megépül. Augusztus 29-én a Honvédelmi Minisztérium közleményben jelentette be, hogy két nappal az augusztus 31-i határidő előtt a határzár első szakaszának a telepítése befejeződött, a magyar–szerb határt lezárták.

Jöttek a tranzitzónák, de az sem tetszett Brüsszelnek

Ezzel párhuzamosan a kormány bezárta a hazai menekülttáborokat, és 2017-ben lépett életbe a jogszabály a tranzitzónákról. A jogi határzár megerősítésének a célja volt, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy bárki illegálisan tartózkodjon Magyarországon. A jogszabály életbelépésével senki sem léphetett be illegálisan Magyarországra, a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kellett megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását; illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállították az illegális határátlépőket. Ugyancsak a tranzitzónákban kellett megvárniuk menedékkérelmük elbírálását a 14 és 18 év közötti fiataloknak is; a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélkül érkezők gyermekvédelmi intézetbe kerültek. 

A tranzitzónák létrehozása ellen is több eljárást indítottak Soros György álcivil szervezetei. 

Brüsszelnek nem tetszettek a tranzitzónák sem

Ennek eredményeképpen 2020 májusában az Európai Bíróság azt jelentette ki, hogy kifogásolható a tranzitzónák működése, ezért a magyar kormány megszüntette azokat. 

Akkor döntött arról a kabinet, hogy a jövőben a nagykövetségeken nyújthatják be a menedékkérelmüket a Magyarországra igyekvő migránsok. 

Magyarország ebben a kérdésben igyekezett mindig a schengeni szabályok betartásával eljárni, illetve olyan megoldást alkalmazni, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak és a magyar emberek akaratának. A brüsszeli bürokraták szándéka az volt, hogy azok az emberek, akik az idegenrendészeti eljárások alá kerülnek, azok beléphessenek az Európai Unió területére. Korábbi tapasztalatok szerint a menedékkérők nem szokták megvárni az eljárás végét, hanem az eljárás ideje alatt továbbvándorolnak Európába. Ezért ez lényegében a brüsszeli bürokraták gondolkodásmódja szerint azt jelenthette volna, hogy egyenes útjuk van Európába. 

Az akkori változtatás az ideérkezők számára egy sokkal hosszabb procedúrát eredményezett, hiszen addig a magyar határnál adták be a kérelmüket, és a magyar állam ellátásában és felügyelete alatt éltek addig, amíg az idegenrendészeti eljárás folyt. Ezzel szemben most nem egy európai uniós országban, hanem valamely szomszédos ország nagykövetségén, amely többnyire a fővárosban van - például Belgrádban vagy Bukarestben -, kell a kérvényüket benyújtani. Így semmiféle ellátást nem fognak kapni, hanem az adott ország területén kell addig tartózkodniuk, ameddig az eljárás zajlik. 

A tranzitzónák felszámolásával a brüsszeli szándék az volt, hogy egyenes út nyíljon a menekülteknek Európába, és Magyarország ezt ismét nem engedte. 

Mindezek után született meg az uniós bíróság teljesen elfogult és migrációpárti ítélete 2024 júniusában. 

Ez teljesen szembemegy a józan ésszel

Fontos megemlíteni, hogy a múlt csütörtöki döntésében

a bíróság a migránsok magánérdekeit egyértelműen az adott helyzetben méltányolható mértéket meghaladó szinten vette figyelembe, és a közérdeket kizárólag az uniós jog érvényesülése oldaláról tartotta fontosnak. 

Kirekesztette a vizsgálatából azt a körülményt, hogy a hazai szabályozás csak a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére kötötte szigorú szabályok betartásához a nemzetközi védelmet igénylők részére a belépést Magyarország területére, amit az állam területi integritásának biztosítása és a közrend fenntartása iránti közérdek a 2015 utáni migrációs invázió egész Európában felmerült tapasztalatainak ismeretében alaposan indokolttá tett.

A külföldi migránsok nemzetközi védelem iránti magánérdekét a józan ész szerint nem lehet az alapvető tagállami funkciók zavartalan működéséhez fűződő közérdek fölé helyezni és az utóbbi rovására jogvédelemben részesíteni.

Az öt bíró erről tudomást sem vett, helyette olyan 2008-as és 2013-as irányelvek előírásainak be nem tartását azonosította a közérdek súlyos sérelmeként, amelyek alkalmazását már maga az uniós jogalkotó is meghaladottnak tekintette, ezért idén migrációs paktum néven új jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek a bevezetése köztudottan folyamatban van – írta Ádám Attila, Európa-jogi szakjogász.

Tehát a magánérdek és közérdek súlyos sérelmével indokolt észszerűtlen összegű bírságot kiszabó ítélet kirívóan önkényes. 

Értsük meg az öt bíró ítéletének világos politikai üzenetét: a magyar uniós állampolgárok mondjanak le a migráció Magyarország határain kívül tartásának jogáról, adják fel a jelenlegi magyar bevándorlási szabályok által garantált védelmet és nyissák meg a migránsok előtt a lehetőséget a belépések „tényleges, könnyű és gyors hozzáférése” előtt az uniós követelményeknek megfelelően.

Rákényszerítenék Magyarországra az illegális bevándorlókat
Photo by Sameer Al-DOUMY / AFP

Áldatlan állapotok a Kanári-szigeteken

Abból a szempontból, hogy mit jelent az illegális migránsok beengedése Magyarország területére, érdemes megnézni, mi folyik jelenleg a Kanári-szigeteken. A Spanyolországhoz tartozó területen áldatlan állapotok uralkodnak az egyre súlyosabb illegális bevándorlás miatt. A szigetcsoport elnöke, Fernando Clavijo élesen bírálta a központi szocialista kormányt amiatt, hogy ígérete ellenére nem nyújt megfelelő segítséget a hozzájuk ezrével érkező menekültek ellátásához. 

A régióvezető elsősorban arra panaszkodott, hogy a náluk lévő, mintegy hatezer kísérő nélküli afrikai gyerek ellátása okozza a legnagyobb nehézséget, de a kormány nem hajlandó szinte semmit sem a rendelkezésükre bocsátani ahhoz, hogy a helyzet megoldódjon. 

Clavijo hétvégén egy Gran Canaria-i rendezvényen adott interjújában úgy fogalmazott: 

Ami ezeket a kiskorúakat illeti, teljes túlcsordulás van a szigeteken, és megállás nélkül érkeznek újabb fiúk és lányok. Nincs anyagi mozgásterünk, ráadásul a kormány nem hajlandó nekünk felajánlani katonai létesítményeket sem ahhoz, hogy méltón szolgálhassuk ki ezeket a gyerekeket.

A kanári-szigeteki, kiskorúaknak szánt befogadóközpontok már rég tele vannak, mert nem ennyi főre tervezték őket. 

Az elmúlt hónapokban többször fordult elő, hogy a gyerekeknek csak a felnőttek befogadóállomásain tudtak ágyat biztosítani, ahol azonban nem kapták meg azt a felügyeletet, amire korukból fakadóan szükségük lenne, így többen elszöktek. Van, akit más városokban találtak meg, de olyanok is vannak, akiknek nyoma veszett. 

Az elnök szerint a kihasználatlan katonai bázisok rendelkezésre bocsátása rengeteget segítene, ráadásul minden tekintetben ideálisak lennének, hisz több fürdőszobával és jól elkülönített terekkel rendelkeznek. Központi segítség híján azonban Clavijo azt mondta, hogy most sátrak felállítását kénytelenek tervezgetni, illetve más, használaton kívüli helyeket, például egykori iskolákat akarnak megnyitni annak érdekében, hogy a migráns gyerekek biztonságban legyenek. 

Lampedusán pedig áprilisban ismét megközelítette az illegális migránsok száma az ezret az alig négyszáz fős befogadótáborban. Lampedusa szigete a jó idő húsvétot követő visszatérésével telt meg ismét. A táborban 980-an tartózkodnak: a hatóságok ígérete szerint egy több mint kétszáz fős csoportot, köztük negyven kiskorút, még szombat előtt átszállítanak Szicíliába, mert hétvégén szokás szerint újabb érkezési hullám várható. A belügyminisztérium adatai szerint az év eleje óta közel 12 ezren érkeztek az olaszországi partokra, míg a tavalyi év ugyanezen időszakában több mint 28 ezren.