A Semmelweis egyetem szakemberei 84 „high fashion” modellel dolgoztak együtt 2016 és 2021 között. A modelleknek anonim módon kellett válaszolniuk 23 nyitott kérdésre, amelyek a karrierjükről, a divatiparban szerezett tapasztalataikról szóltak, és voltak olyan kérdések is, mikor a testképükről és a életmódjukkal kapcsolatos személyes kihívásokról kellett beszámolniuk.
A megkérdezett modellek kora átlagosan 23 év volt, és összesen 17 országból jelentkeztek, hogy részt vegyenek a kutatásban. Volt köztük amerikai, kanadai, holland, angol, francia, magyar, lengyel, orosz és spanyol modell is.
A kutatók az e-mailben és a videóinterjúkban kapott válaszokat néhány szavas szakaszokra osztották, amiket 31 különböző kód (pl. testsúly, testmozgás) segítségével elemeztek.
A kutatás a modellek testtömegindexével (BMI) kapcsolatban aggasztó adatokat tárt fel,
ugyanis a modellek 88,7 százaléka, sovány vagy kórosan sovány kategóriába sorolható.
Tanulmányunk azért is egyedülálló, mert a korábbiakhoz képest a női divatmodelleknek egy összetettebb, nemzetközi csoportját vonta be. Emellett ez az első olyan kvalitatív kutatás, amely tematikus tartalomelemzést alkalmazva vizsgálja az evészavarokat és a testkép-problémákat ebben a csoportban
– mondta dr. Bogár Nikolett, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-hallgatója, akinek Frontiers in Psychiatry című folyóiratban nemrég megjelent az első tanulmánya.
Az is kiderült, hogy a legtöbb modell nincs megelégedve a testével. A többség, 89,3 százalék negatívan látta magát a tükörben a korábbi traumái miatt. Ilyen például, amikor valaki lefogyott, de még mindig túlsúlyosnak lája magát. A 64,3 százalékuk ugyan tökéletesnek látta a testét, azonban elárulták, mindezt extrém fogyókúrával érték el. Sőt, többször említették, hogy testképzavarosak és pszichológiai problémáik vannak, illetve gyakran tettek negatív megjegyzéseket a testsúlyukról.
Mikor az étkezési szokásaikról kérdezték a modelleket, akkor 45,2 százalékuk negatívan fogalmazott ezzel kapcsoaltban.
Elmondták, hogy nem képesek élvezni az evést, azonban ezzel szemben csak 23,8 százalékuk áll negatívan a főzéshez.
Azok a modellek akik negatívan állnak az evéshez, arról számoltak be a kutatóknak, hogy hajlamosak túl enni magukat. Ebből a 78,6 százalék azt említette, hogy elkepesztően keveset eszik és gyakran kihagyja az ékezéseket. Emellett kicsit több, mint a megkérdezettek negyede elmondta, előfordult olyan, mikor csak napi három almát evett, míg 40,5 százalékuk extrém diétán volt, hogy minél tökéletesebben nézzen ki.
22,6 százalékuknál előfordult már az is, hogy elvesztette az étkezés feletti kontrollját, emiatt gyakran falási rohamai voltak egy extrém diéta vagy önhánytatás után.
A rengeteg negatív válasz után, amikor a modelleknek a testmozgásukról kellett beszámolniuk, legtöbben pozitívan válaszoltak a kutatóknak. Csupán csak a 14,3 százalékuk említett negatívumot az edzésekkel kapcsolatban. 23,8 százalékuk arról is beszámolt, hogy rendszeresen edz, akár napi két órát is. Ezzel szemben 11,9 százalékuknak kényszeres edzési rutinja van.
Dr. Bogár Nikolett elmondta, hogy azoknál a lányoknál, akik kórosan soványak, emésztési problémák, hajhullás, a hormonális egyensúly megborulása, csontritkulás és szívproblémák is kialakulhatnak náluk.
Hozzátette, hogy nemcsak egészségügyi problémái lehetnek egy modellnek,
ugyanis a modellkedés mentális és érzelmi kihívásokkal is jár, és az érzelmi támogatás hiánya miatt nagyobb lehet a kockázata az evészavarok kialakulásának.
A modellek 63,1 százaléka arról is beszámolt, hogy akkor is túlsúlyosnak érezte magát, mikor már kórosan sovány volt. 37 százalék említette, hogy jelenleg vagy korábban anorexiás, bulimiás volt. Pszichológiai problémákról, szorongásról, depresszióról a modellek 48,8 százaléka beszélt, 16,7 százalékuk pedig pszichoterápiára járt. Emellett 25 százalékuk számolt be arról, hogy átélt már valamilyen fizikai vagy pszichológiai bántalmazást.
Mindez közvetve népegészségügyi problémákat is felvet, hiszen a közösségi médián keresztül fiatal lányok milliói tekintik a kórosan sovány manökeneket „normának” és egyben példaképüknek.
- mondta dr. Bogár.
A kutatás arra is rávilágított, hogy nagyon fontos a divatszakmában dolgozók védelme.