A Bárándy-klán csupán azért támadja a független ügyészséget, hogy visszatérhessenek a politikába

A Tűzfalcsoport szerint Bárándy Péter és fia, Bárándy Gergely személyes sértettségből és politikai motivációk alapján hergelik a baloldali közvéleményt, a politikába való visszatérésük egyik lehetséges útját pedig Magyar Péternek a személyében láthatják.

“Az ügyészség nem engedheti meg magának, hogy ne indítson nyomozást, kiderítendő, ki és milyen módon nyúlhatott bele a Schadl–Völner-ügy nyomozásába” – jelentette ki Bárándy Péter, Magyar Péter ügyvédje a Népszavának adott egyik márciusi interjúban.

Bárándy akkor nem kevesebbet állított, minthogy a volt igazságügyi miniszterhez köthető hangfelvétel alapján több bűncselekmény gyanúja is felmerül, például:

• bűnpártolás;
• hivatali visszaélés;
• minősített adattal való visszaélés.

A Tűzfalcsoport emlékeztet, hogy Bárándy Péternek, a Medgyessy-kormány egykori igazságügy-miniszterének Magyar Péter mögötti felbukkanása volt az egyik első nyilvánvaló bizonyítéka annak, hogy a Tisza Párt alelnökének megjelenésével valójában egy ellenzéki átrendeződés vette/veszi kezdetét, melynek során a baloldali politikai térből napjainkra kiszorult, korábban leszerepelt „politika-csinálók” próbálnak visszakerülni a különösebb szellemi és fizikai megerőltetéssel nem járó, de jól fizető politikai pozíciók lehetőségét magában rejtő ellenzéki húsosfazék közelébe.

Ismert, hogy a hajdani baloldali miniszter látta el Magyar jogi képviseletét abban az ügyben, amely az ellenzék aktuális politikai és morális (!) megváltója által - a részéről leuralt családi környezetben - a feleségéről és gyermekei édesanyjáról titokban készített hangfelvétel ügyében indult meg, és amely kapcsán a teljes baloldal, Bárándyval az élen a legkülönfélébb bűncselekményekkel vádolt meg kormányzati szereplőket, és intézett támadást a nemzeti oldallal szemben.

Bárándy Péter többek között a Népszavának adott interjújában - az egyébként tudvalevőleg bizonytalan körülmények között rögzített és egyértelműen manipulált hangfelvételről - már előzetesen kijelentette, hogy annak alapján egyszerre merül fel a bűnpártolás, a hivatali visszaélés és a minősített adattal való visszaélés bűncselekményének gyanúja. Ezen állításait bizonygatva pedig kifejtette, hogy a Magyar Péter által készített hanganyagon az hallható, hogy „bizonyos politikusok kívánságának megfelelően bele lehet nyúlni az ügyészség előtt folyó ügyekbe és bizonyos határok között lehet machinálni a bizonyítékokkal”. Míg annak kapcsán, hogy a magánbeszélgetés során egyértelműen másodkézből szerzett információkról esik szó, az ügyvéd egész egyszerűen úgy nyilatkozott, hogy „az sem gyengíti” az állítások a hitelességét.

Sőt, Bárándy az ügy komolyságát hangoztatva odáig is elment, hogy a nyilvánosságon keresztül gyakorlatilag felszólította az ügyészséget, hogy - amennyiben meg akarja védeni a presztízsét - azonnal indítson nyomozást a hangfelvétel ügyében, és az azon szereplő valamennyi személyt hallgassa meg.

- írta a blog. Hozzátették, az ügyben - Bárándy Péter kirohanásától függetlenül - a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt nyomozás indult, amely során a nyomozóhatóság a felvételen - akár csak említés szintjén is - szereplő valamennyi politikai szereplőt tanúként hallgatta meg.

Végül az átfogó vizsgálat - többek között - megállapította, hogy 

• egyetlen kormánytagnak vagy más hivatalos személynek sem volt tudomása a büntetőeljárást megelőzően a hangfelvételen tárgyalt korrupciós cselekményről; 
• a nyomozati ügyiratokat senki nem manipulálta,
• azok manipulálása objektív körülmények folytán fizikailag kizárt; 
• a magánbeszélgetés során elhangzott további kijelentések pedig jelentős ténybeli tévedésben szenvednek, azok objektív tényekkel cáfolhatók, így csupán a folyosói pletykák részét képezik. 

Mindezek alapján

 a Fővárosi Nyomozó Ügyészség bűncselekmény és bizonyítottság hiányában szüntette meg a nyomozást az ügyben.

Bárándy Péter azonban ezt követően a minden részletre kiterjedő nyomozás alapján meghozott, az ügyvéd korábbi állításait megcáfoló, így számára nem tetsző döntés miatt - fiával, Bárándy Gergely volt szocialista politikussal kiegészülve és az ő hathatós közreműködésével - a szakmai objektivitás és moralitás alapvető szabályait negligálva, politikai hadjáratot indított az ügyészséggel és a kormánnyal szemben a baloldali nyilvánosságban. Ennek keretében Bárándyék számos baloldali médiumot végigjártak a vádhatóság lejáratása érdekében, holott éppen Bárándy Péter nyilatkozta korábban azt, hogy az ügyészség a nyomozás elrendelése által védheti meg renoméját.

Bárándyék azonban e korábbi kijelentés ellenére - nem mellesleg pedig a nyomozás eredményétől függetlenül - szisztematikusan rombolják az ügyészségbe vetett közbizalmat. Ennek bizonyítékául szolgálnak a korábbi baloldali miniszter Klubrádióban tett azon kijelentései, miszerint a nyomozás eredménye „kételyeket ébreszt az emberben”, annak „lezárása nem életszerű”. Ráadásul, miközben ezeket a szubjektív, a vádhatóság integritásátmerőben sértő megállapításokat teszi, Bárándy egyúttal azt is kijelenti - egyáltalán nem mérlegelve az ebben játszott saját szerepét - hogy az ügyészség „a magyar társadalomban megtépázottabb hitelességgel rendelkezik, mint ahogyan egy ügyészségnek kellene, […] ezért vannak kételyek, hogy ezek az ügyészségi megállapítások kellő súlyúak és kellő hitelességűek”.

Fia, Bárándy Gergely pedig - ugyancsak a Klubrádióban - nemes egyszerűséggel a „NER kiszolgálójának” nevezte a független ügyészséget és számos más állami szervet.

De az ügyvédi minőségben megszólaló, ám valójában politikai megmondóemberi szerepkörben, és apja szakmai megítélésének védelmében eljáró volt szocialista politikus az ATV stúdiójában még ezen a lejárató hadjáraton is tudott csavarni egyet, egészen elképesztő, a jogászi hivatáshoz kapcsolódó megalapozottság szakmai és morális követelményével összeegyeztethetetlen vádakat megfogalmazva az ügyészséggel szemben. Ennek során Bárándy Gergely élő adásban vádolta meg a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF) azzal, hogy a „Fidesz ökleként” tevékenykedik, a teljes ügyészi felsővezetést pedig, hogy „politikailag elfogult magatartást” folytat. Egyúttal pedig - még mielőtt rátért volna Magyar Péter pártja választási eredményének méltatására - azt is kijelentette, hogy ő „azt sem hiszi el a KNYF-nek, illetve a Legfőbb Ügyészségnek, amit kérdez”.

A blog szerint a Bárándy-klán és egyúttal a baloldal jelen ügy kapcsán tanúsított magatartása azonban semmiképpen sem nevezhető előzmény nélkülinek. Visszatérő jelenség ugyanis, hogy a nekik nem tetsző döntések miatt támadásba lendülnek az állami szervekkel és a kormánnyal szemben, ez történik most is.

Bárándy Gergely többek között hasonlóan járt el az Alkotmánybírósággal összefüggésben is, amikor határozott ambíciói ellenére az illetékes szakmai bizottság végül leszavazta alkotmánybíróvá történő jelölését. A baloldali ügyvéd a szakmai döntés folytán - az ügyészséggel szemben most megfogalmazottakhoz kísértetiesen hasonló vádakkal - kezdte szisztematikusan rombolni a taláros testület tekintélyét, valamint az alkotmánybírók szakmai és morális integritását. Tette mindezt sértettségből és a társadalmi bizalom leépítése érdekében.

Az ifjabbik Bárándy a közelmúltban az ATV stúdiójában élesen bírálta az Alkotmánybíróságot, objektív igazságként tálalva a közvélemény számára azon személyes meggyőződését, hogy a taláros testület alkotmányos funkciójának betöltése helyett „a Nemzeti Együttműködés Rendszerét szolgálja”. Egyik korábbi Facebook-posztjában például „politikai elfekvőként” utalt a testületre, amelyet „parkolópályára került káderek fórumává silányítanak”.

Bárándy visszatérően hangoztatott bírálatainak hitelességét ugyanakkor erősen árnyalja az a tény, hogy 2023 júniusában örömmel lett volna az általa elfogultsággal, szakmaiatlansággal és kvázi irányított működéssel illetett testület tagja.

A Momentum Mozgalom által alkotmánybírónak javasolt baloldali (ex)politikus az Alkotmánybíróság új tagjainak jelölési eljárásában illetékes Igazságügyi Bizottság meghallgatása során - mint ahogyan azt a hivatalos jegyzőkönyv is tanúsítja - a támogatása érdekében megfogalmazott érvelésében „a jogászi pálya egyik csúcsaként” és „rendkívüli megtiszteltetésként” jellemezte az alkotmánybírói hivatást.

Majd azt is kifejtette, hogy „ma is vannak a testületben hozzáteszem, kivétel nélkül egyébként konzervatív, de általam tisztelt tagok, és egy-két határozat tiszteletreméltó szakmaiságról tesz tanúbizonyságot”. A politikusi és az alkotmánybírói hivatás közti különbségekre kitérve pedig kiemelte, hogy a taláros testületbe történő beválasztása esetén „nem ellenpólust szeretne képezni a hivatalban lévő tagokkal”, és nem a kormány ellensége vagy barátja akar lenni, hiszen ez egy politikus, nem pedig egy alkotmánybíró feladata.

A bizottsági meghallgatáson és az azon kívül tett kijelentések közötti ellentmondások, valamint önmagában az a tény, hogy míg Bárándy konzekvensen bírálja a testületet, addig ő maga alkotmánybíró akart lenni, több dolgot is bizonyítanak.

A Tűzfalcsoport szerint egyrészt igazolják, hogy a volt szocialista képviselő igenis politikai motívumok és célzatok mentén cselekszik, amikor nyilvánosan kritizálja az Alkotmánybíróságot. Másrészt nyilvánvalóvá teszik, hogy Bárándy AB-hoz (beleértve a testület jelentőségét és magát az alkotmánybírói hivatást), illetve annak tagjaihoz való ellenséges viszonya a volt politikus sértettségéből és csalódottságából fakad. Az Országgyűlés illetékes szakmai bizottsága ugyanis végül -gyakorlatilag egyhangúlag, mindössze egy szavazat ellenében - leszavazta alkotmánybíróvá történő jelölését. Míg egy interjúban azt is kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság „az elmúlt időszakban - finoman szólva  - nem töltötte be azt az alkotmányos szerepét, amit a rendszerváltáskor neki szántak, és amit az Alaptörvény nevesít”. Bárándy szerint az AB döntéseinek jelentős része „nem szakmai alapon”, hanem „egészen más megfontolások mentén született meg”. Sőt, a Soros-egyetem ügyében hozott döntést konkrétan kiemelve, még a végrehajtó hatalom és a törvényhozás irányába fennálló, „kritikátlan” hozzáállással is megvádolta a testületet.

Nemrég pedig Juhász Imrének, az Alkotmánybíróság új elnökének - akit a volt szocialista politikus önhatalmúlag az előbbiekben említett káderek csoportjába sorolt - megválasztása kapcsán jelentette ki, hogy az AB „jelenlegi jogköreinek semmilyen jelentősége nincs”, mondván, a testület - az összes többi állami szervhez hasonlóan -  a politikai rendszer részévé vált. (Megjegyzendő, hogy a politikus-ügyvéd egyébként már korábban is nyilvánosan uszított Juhász Imrével szemben, alkotmánybíróvá jelölését „az orbáni önkény és hatalmi gőg újabb megnyilvánulásának”minősítve).

Bárándy Gergely azonban nem állt meg itt, hiszen egyúttal azt is kijelentette, hogy jelenlegi összetétele mellett voltaképpen„teljesen mindegy, hogy milyen jogkörei lennének” az Alkotmánybíróságnak, mivel - álláspontja szerint - annak irányított, elfogult működése eleve elrendelt, hiszen a jelenlegi alkotmánybírók között csak néhány olyat találni, akikben „még megmaradt egy kicsit a szakmaiság”.

De az ilyen jellegű, immorális és tekintélyromboló hozzáállás kapcsán, ugyanúgy példaként említhető Karácsony Gergely esete is a közelmúltból. A párbeszédes politikus ugyanis nem egyszer temette már a nyilvánosságban az állami szervek függetlenségét, és hergelte velük szemben a közvéleményt a személyes elvárásaival nem egyező szakmai döntések miatt.Ám most, amikor a főpolgármesteri választás eredményével összefüggésben számára kedvező döntés született, már a „független bíróságot” ünnepelve és annak döntésére hivatkozva áll el az általa előzetesen beharangozott megismételt választás ígéretétől.

A blog szerint Magyar Péter hangfelvételének ügyéből az látszik, hogy egyrészt világos, hogy Bárándyék (ismét) személyes sértettségből és politikai motivációk alapján hergelik a baloldali közvéleményt az ügyészséggel szemben. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a pártpolitikától - elviekben - visszavonult Bárándy-klán továbbra is sokak álláspontja szerint sokkal inkább politikai, mintsem objektív szakmai tevékenységet folytat.

Emellett az is nyilvánvaló, hogy Bárándyék a politikába való visszatérésük egyik lehetséges útját az ellenzék aktuális messiásának, Magyar Péternek a személyében láthatják, így mindent megtesznek annak érdekében, hogy személyét és alaptalan politikai akcióit amennyire lehet, hitelesítsék.

Azt azonban ez a mostani eset is igazolja, hogy a Magyar Péter mögött felsorakozó szereplők ugyanazok a 2010 előtti, uszításon és polgárháborús hangulaton alapuló „politikai kultúrát” képviselő személyek, akik fölött a magyar választópolgárok már nem egyszer demokratikus úton ítéletet mondtak

- írta a Tűzfalcsoport.