Brüsszel utasítására zsarolhatja Ukrajna Magyarországot és Szlovákiát

Képünk illusztráció

Ukrajna az orosz kőolajszállítás leállításával zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Az ukrán szankció miatt havi 1,1 millió hordó nyers kőolaj hiányzik a két ország piacáról, ugyanis Ukrajna szankciót vetett ki az orosz Lukoillal szemben. Az ukrán lépés miatt a két országnak veszélybe került az ellátásbiztonsága és a gazdasága. Két hét után úgy tűnik, hogy Brüsszel beleegyezésével és jóváhagyásával léptek az ukránok - az is lehet, hogy Brüsszel kezdeményezésére -, ugyanis a globalista háborúpárti erőknek nem tetszik a békepárti álláspont. Emiatt büntetik a békepárti országokat, hogy belepréseljék őket a háborúba.

Már több mint két hete részlegesen nem érkezik orosz kőolaj a Barátság vezetéken, miután Ukrajna június elején újabb szankciókat vezetett be az orosz vállalatok ellen. Most az ukránok az orosz Lukoilt sújtották szankciókkal, amivel a Mol számára olajat szállító vállalat előtt elzárták a Barátság kőolajvezetéket. 

Az ukránok leállították a szállítást Fotó: AFP

A Mol idén nyersanyag igénye mintegy 40 százalékát fedezi nem orosz forrásból, és 2026-ra állhat készen az orosz készletek teljes kiváltására. 

Az Origo arról is írt, hogy az ukrán szankció miatt havi 1,1 millió hordó olaj esik ki. Ez a mennyiség nemcsak a magyar piacról hiányzik, hanem a szlovákról is. Itthon a Dunai Finomító (DuFi), Szlovákiában pedig a Mol pozsonyi finomítója a végállomása a Barátság csővezetéknek. Korábban mindkét üzemben a feldolgozott olaj mintegy kétharmada orosz eredetű volt. 

Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója korábban Magyarország olajellátásával kapcsolatban arról beszélt, hogy semmilyen piaci racionalitás mentén nem lehet amellett érvelni, hogy az orosz kitettséget radikálisan csökkentsük és egy másikra cseréljük. Az ukránok által bevezetett szankció nemcsak a magyar felet érinti, hanem Szlovákiát is, akik szintén ellátásuk nagy részét az orosz kőolajjal fedezik.

A békepárti álláspont miatt zsarolnak 

Egyre erősebb a gyanú, hogy elsősorban az Egyesült Államok és a háborúpárti Brüsszel utasítására, vagy legalábbis engedélyével történik mindez.

Nem véletlen az sem, hogy azután merült fel a vezeték korlátozása, miután Orbán Viktor nekilátott a nagyszabású békemissziójának a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.

 Magyarországot a békepárti álláspontja miatt büntetik Fotó: Ladóczki Balázs - Origo 

Ahogy beszámoltunk róla, Inna Sovsun, az ukrán parlament energetikai bizottságának elnöke azt mondta, több mint két éve várnak arra, hogy az Európai Unió valódi szankciókat vezessen be az orosz olajjal szemben, és szerinte abszurd megengedni, hogy a háborúra szánt pénzt Oroszország az olaj Ukrajnán keresztüli szállításával teremtse elő. A politikus bevallotta, más céljuk is van a tiltással: Magyarország ellenállásának letörése az ukrajnai fegyverszállításokkal és Kijev EU-csatlakozásával szemben.

Mindenféle diplomáciai megoldást kipróbáltunk, ám nem működtek. Úgy tűnik, most más megközelítést kell alkalmaznunk, hogy beszélhessünk a magyarokkal

– jelentette ki Sovsun.

Azonban ezen túlmenően fontos azt leszögezni, hogy az ukránok az orosz-ukrán háború kitörése óta folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy ellehetetlenítsék a magyar ipart és gazdaságot. 

Zelenszkij felrobbantotta volna korábban a Barátság-kőolajvezetéket Fotó: AFP

 Ahogy azt megírtuk 2023-ban, kiszivárgott titkosszolgálati iratokból kiderült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezte, hogy felrobbantja a Barátság kőolajvezeték Magyarországra tartó ágát, azért, hogy megpróbálja tönkretenni a magyar ipart.

Magyarország és Szlovákia konzultációs eljárást kezdeményezett

Immáron több mint egy hét telt el azóta, hogy Szlovákiával közösen kezdeményeztük az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt. Eltelt több mint egy hét, és az Európai Bizottság nem tett semmit 

– írta a közösségi oldalán Szijjártó Péter, írta meg az Origo. A külgazdasági és külügyminiszter szerint hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat.

A külügyminiszter vélekedése szerint két lehetőség van:

1. Az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben.
2. Nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.

Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?

– zárult a bejegyzés. 

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, hogy Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást.  A miniszter emlékeztetett, hogy mivel az energiaellátás nem politikai, hanem infrastrukturális kérdés, s mivel hazánk kőolajszükségletét alternatív szállítási útvonalak hiányában nem lehet megoldani orosz források nélkül, Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt kivételt kapott az EU-s szankciók alól az import terén.

Egyelőre átmeneti megoldásokkal sikerült stabilizálni a helyzetet, azonban már középtávon sem biztosítható a magyar és a szlovák kőolajellátás biztonsága a Lukoil szállításai nélkül. Továbbá az ukrán döntést különösen annak fényében is barátságtalannak és váratlannak nevezte, hogy a szomszédos ország júniusban a legtöbb villamos energiát hazánk felől importálta, a teljes behozatala 42 százalékát. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Ukrajna energiaellátását a „szájkaratézók és a nyilatkozóbajnokok” helyett a folyamatosan pellengérre állított Magyarország segíti ezekben a nehéz időkben. Emellett a magyar villamosenergia-hálózatot működtető vállalat is nagyon komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Ukrajna az európai hálózathoz csatlakozni tudjon 

– mondta Szijjártó Péter.

Szlovákia kemény választ küldött az ukránoknak

Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy az ukrán miniszterelnökkel, Denisz Smihallal folytatott többszöri telefonos egyeztetés, valamint az Ukrajna pozsonyi nagykövetével történt hétfői megbeszélés után be kell jelenteniük, hogy amennyiben Ukrajna nem áll le az orosz kőolaj Szlovákiába és Magyarországra irányuló exportjának korlátozásával, akkor a pozsonyi Slovnaft olajfinomító nem folytatja az Ukrajnába irányuló gázolajexportot, amely az ottani szükségletek 10 százalékát teszi ki.

Robert Fico kemény üzenetet küldött Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP

 Robert Fico hangsúlyozta: 

A szlovák kormányfő közölte, hogy Kijev az orosz kőolajexport tranzitjának korlátozásáról hozott lépésével Szlovákiának, Magyarországnak és Ukrajnának is árt, miközben az intézkedés kihatásait Oroszország nem is érzi meg. Robert Fico arról is szólt, hogy bármennyire is azt próbálja láttatni a Brüsszel-párti média, hogy a kőolajszállításból adódó jelenlegi problémáknak Oroszországban van a gyökere, látni kell, hogy a kőolajszállítás korlátozásáról szóló döntést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hozta meg július 24-én, amikor a Lukoil társaságot szankciós listára tette.

A szlovák miniszterelnök elmondta: a szlovák közvélemény nagyon rosszul értékeli Kijev exportkorlátozó döntését, és ez a döntés sem változtathatja meg Pozsony békepárti álláspontját az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. Hangsúlyozta: a pozsonyi kormány elutasítja, hogy egy új vasfüggöny politikája valósuljon meg az Európai Unió és Oroszország között. Hozzátette, hogy amennyiben az EU ki akar kerülni az Egyesült Államok "totális befolyása alól", gondolkoznia kell az Oroszországgal folytatandó együttműködésen.

Elutasítom, hogy olyan vitákban vegyek részt, amelyek arról szólnak, hogy a tojás vagy a tyúk volt-e először, és arra akarok összpontosítani, ami a lényeg, vagyis, hogy hiányzik a kőolajunk egy része. A külföldi érdekeket előnyben részesítő liberális és progresszív politikusoktól eltérően a szlovák kormány számára az ország lakosainak érdekei az elsők

- jelentette ki Robert Fico.

Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója Fotó: Origo / Polyák Attila

Magyarországot a békepártisága miatt büntetik

Ukrajna elzárta a csapot, így az orosz kőolaj jelentős része nem érkezik meg Magyarországra, ezzel Ukrajna veszélyezteti az energiabiztonságunkat, az energiaellátásunkat 

- hangsúlyozta Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

A békepártiságunk miatt akarnak bennünket büntetni, ezt egy ukrán képviselő világosan elmondta. Így fogalmazott: meg kell törni Magyarország ellenállását a fegyverszállításokkal kapcsolatban, vagyis ha békét akarsz, nem kapsz olajat

- emelte ki Menczer Tamás. A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar emberekkel akarják megfizettetni a háború árát, "pedig ez nem a mi háborúnk".

Akárhogy is, a békepárti álláspontunk mellett ki fogunk tartani, és a támadásokkal szemben minden lehetséges módon védekezni fogunk. Arra készülhet mindenki, hogy Magyarország nem hagyja magát

- fogalmazott a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 
Fotó: MTI/Komka Péter 

A kormány szerint Ukrajna azt a két országot zsarolja, amely következetesen tűzszünetet és békét követel

  Ukrajna a békepárti álláspont miatt zsarol minket, ami ellentétes az EU-s megállapodásokkal is 

- mondta  Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás szerint mostantól a Lukoil nem tud szállítani Magyarországra, mint mondta, hazánk az orosz olaj kiesése miatt nem tudja tartani az ellátásbiztonságot. 

 Amennyiben a helyzet nem oldódik meg, üzemanyaghiány is lehet, erre szeptemberig megoldást kell találni

– jelentette ki a politikus.

Miközben Ukrajna ezt teszi, Magyarországról szerzi be az elektromosáram-szükségletének negyven százalékát. Eközben hazánk segítséget nyújt az Ukrajnából érkező menekülteknek. Magyarország ezért kérte fel az Európai Bizottságot, hogy lássa el a szerződéses közvetítő szerepét.