A háborúellenes akcióterv során a legfontosabb a családok védelme

Az extraprofit megadóztatása nem újdonság. Eredetileg a 2022-ben bekövetkezett energiaár-robbanás következményeként vált szükségessé a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedések bevezetése. Ezt egészíti ki a háborúellenes akcióterv, amelyben olyan területekről vonnak el pénzt, ahol jelentős terven felüli profitot értek el a vállalatok. Azonban a cégek túlnyomó többségét nem érintik az intézkedések.

A kormány a háborúellenes akciótervben arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. Az indoklás szerint az nem fogadható el, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a hét elején a hivatalában fogadta a Magyar Bankszövetség elnökségét, és ismertette az akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti.

Az extraprofit megadóztatása nem új keletű találmány. Eredetileg a 2022-ben bekövetkezett energiaár-robbanás következményeként – a korábbi évek sikereinek védelme érdekében – vált szükségessé a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedések bevezetése.

Két évvel ezelőtt szintén a magyar gazdaság és a magyar családok védelme érdekében hozták létre a honvédelmi alapot és a rezsivédelmi alapot. A válság miatti többletterheket a kormány azokra az ágazatokra hárította, amelyek a piaci folyamatok hatására terven felüli profitot értek el.

A válság hatására a legnagyobb rendkívüli profitok az energiaágazatban keletkeztek. Az energiapiaci folyamatok hatására jelentősen megnövekedett a szénhidrogén-kitermelés nyeresége, ami a bányajáradék emelését indokolta.

Az Ural és a Brent olaj megnövekedett árkülönbözete jelentős extraprofitot eredményezett az ágazatban, amelyre speciális adóalapot vezettek be.

Az adónemnek kialakítása azonban a gazdasági helyzet változása következtében többször módosult: az adómérték több lépcsőben 95 százalékra emelkedett. Ezenkívül átmeneti különadókat szabott ki a kormány az energiapiac más torzulásaiból keletkező váratlan profitokra is. A jegybanki kamatemelések hatására a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások esetében is jelentős terven felüli profitok keletkeztek.

Ennek oka az volt, hogy az alapkamat emelkedését a betéti kamatok csak mérsékelten követték, így jelentősen megnövekedtek a banki kamatkülönbözetek. 

A kormány ezért 2022-ben új, a kamat- és díjeredményen alapuló átmeneti adózási kötelezettséget vezetett be.

Fontos megemlíteni a szén-dioxid-kvóta-adót is, amelyet 2023-ban vezettek be, ennek alanya a kibocsátó. Az adó célja a költségvetés bevételeinek növelése és ezzel párhuzamosan a kibocsátás csökkentése. A rendelet hatálya nem érvényesíthető a mezőgazdasági alapanyagot felvásárló ipari üzemek (élelmiszeripar), valamint az építőipar egy részére (tégla- és tetőcserepes ipar). Az adó mértéke szén-dioxid-tonnánként számítva 36 euró. Bár a többletterhek legnagyobb részét a fent említett ágazatok viselték, emellett több más, nagyvállalatok által dominált, nagy teherviselő képességű ágazat esetében is bevezetett a kormány átmeneti, úgynevezett sávosan progresszív, árbevétel-alapú különadókat. Az érintett ágazatokhoz tartozik a kiskereskedelmi, a biztosítási és a telekommunikációs szektor, valamint a gyógyszergyártás. írja a Magyar Nemzet.