Megéri a cégeknek kastélyfelújításba, műemlékvédelembe fektetni

2017 és 2022 között a műemlék épületek felújításához kapcsolódó kedvezményrendszer révén 180 milliárd forinttal csökkenthették társasági adóalapjukat az ezen a területen befektető cégek. A kastélytörvénnyel a kormány célja az, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe.

2017 óta nemcsak a turizmust és az ország versenyképességét növeli, hanem a cégeknek is megéri a kastélyfelújításba és a műemlékvédelembe fektetni. 

A vállalkozások 2017 és 2022 között a műemlék épületek felújításához kapcsolódó kedvezményrendszer révén 180 milliárd forinttal csökkenthették társasági adóalapjukat. 

A műemlék épületek felújítására költött összeg kétszerese 100 millió euróig levonható a társaságiadó-alapból.  Éppen ezért a felújítás költsége kedvezményként háromszorosan is érvényesíthető: egyszer költségként és kétszer adóalap-csökkentő tételként. A műemlék karbantartásába is érdemes befektetni, ott a kedvezmény kétszeresen érvényesíthető: egyszer költségként és egyszer adóalap-csökkentő tételként. Könnyebbség az is, hogy az adóalap-kedvezményt nemcsak a kastély, műemlék tulajdonosa veheti igénybe, hanem a bérlője is, ha a beruházás az ő könyveiben jelenik meg. 

Magyarországon jelenleg közel 15 ezer műemlék található.  

Az elmúlt időszakban a kastélyok, a várak és az egyéb műemlékek szerepe jelentősen nőtt, az adott települések jelképeivé váltak. Mindezek mellett a műemlék helyreállítás, az örökségmegőrzés nemcsak a helyi és a magyar identitás erősítése szempontjából fontos, hanem az új szolgáltatások és munkalehetőségek révén hozzájárul az ország versenyképességének további növekedéséhez is.  

Az elmúlt időszakban a kastélyok, a várak és az egyéb műemlékek szerepe jelentősen felértékelődött
Fotó: Facebook / Festetics-kastély Keszthely

A kastélytörvénnyel a kormány célja az volt, hogy magántőkét vonjon be a kastélyok hosszú távú és fenntartható működtetésébe – közölte korábban Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építési államtitkára. 

Az elmúlt évtizedekben a mai Magyarország területén működő 1500 kastély, kúria nagy része eltűnt, elbontották, majd a rendszerváltás után tovább romlott állapotuk. Az elmúlt 13 évben a Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram részeként, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani, és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek. A tavaly év végén elfogadott és júniusban módosított törvényben a magyar állam tulajdonába került kastélyok nagyon szigorú feltételrendszerrel kerülhetnek magántulajdonba – emelte ki.

Mint mondta, így az épületek közcélúságát biztosítani kell, mellette az új tulajdonosnak üzleti tervet és többéves hasznosítási tervet kell mellékelnie, amit az állam képviseletében az ÉKM hagy jóvá és folyamatosan ellenőriz.

Amennyiben ezeket nem tartják be, életbe lépnek a biztosítékok: büntetőpénzt kell fizetniük vagy visszaveszi az állam az ingatlant. A kastélyparkokban minden esetben ingyenesen kell biztosítani a látogathatóságot, amennyiben rendelkeznek közgyűjteménnyel, annak megtekintését ingyenesen vagy a jelenlegi jegyárakon kell biztosítaniuk

– tette hozzá.

Jelezte, hogy továbbra is állami tulajdonban maradnak az olyan történelmi jelentőségű kastélyok, mint a fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély, a geszti Tisza-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély és a tiszadobi Andrássy-kastély. Kiemelte, hogy a kormány olyan tőkeerős, magyar tulajdonú cégeket keres, amelyek vállalják a kulturális örökség részét képező ingatlanok felújítását és üzemeltetését.