Iránytűként szolgál Orbán Viktor tusványosi beszéde minden évben

Orbán Viktor Tusványoson mondja el, mit gondol a világban zajló folyamatokról

Fotó: MTI/Veres Nándor

Az aktuálpolitikai kihívások és a helyzetértékelés mellett a jövőre vonatkozó stratégia ismertetése jellemzi Orbán Viktor tusványosi beszédeit. A miniszterelnök immár hagyományosan a szabadegyetem utolsó napján szólal fel, amiben elmondja a kormányzással és a stratégiaalkotással kapcsolatos gondolatait. Az értékelés egyben iránytűként szolgálhat nemcsak a politikai szereplőknek, hanem a választóknak is.

2023 - Tervek 2040-ig 

A tavalyi beszédében a kormányfő kiemelte, hogy

 az emberiség történetének különösen veszélyes időszakát éljük, ezek a nagy változás évei.

 Mint akkor fogalmazott, a világ erőegyensúlya elmozdult, ennek súlyos következményeit nyögjük most. Jelezte, hogy Kína elmozdította a világ egyensúlyát, ez pedig régi félelme a nyugati világnak. Elmondta, hogy sohasem volt ilyen gyors és tektonikus globális egyensúlyváltozás, mint amiben ma élünk. Az Euró­pai Uniót értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy az embernek az az érzése, az EU-t szorongás gyötri és bekerítve érzi magát. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az Unió és a hazánk közötti konfliktusok mélyén az alaptörvényünk fekszik. Ugyanis 

az EU elutasítja a keresztény örökséget, lakosságcserét vezényel és LMBTQ-hadjáratot folytat a családbarát nemzetekkel szemben.

 A kormányfő szerint Európában létrejött egy saját politikai osztály, amely nem tartozik elszámolással, nincs többé se keresztény, se demokratikus meggyőződése.

Mi nem kívánjuk, hogy mindenkinek ugyanaz legyen a hite vagy ugyanolyan családi életet éljen, vagy részt vegyen ugyanazokon az ünnepeken. Ahhoz viszont ragaszkodunk, hogy van közös otthonunk, közös nyelvünk, közös kultúránk és közszféránk, amelyeket mindenáron meg kell védeni. Éppen ezért nem fogunk kompromisszumot kötni és nem hátrálunk, ragaszkodni fogunk a jogainkhoz. Nem engedünk sem a politikai, sem a gazdasági zsarolásnak - szögezte le.

Orbán Viktor a világpolitikai helyzetértékelés mellett a magyar gazdaság kilátásairól is szólt tusványosi beszédében. Úgy fogalmazott, hogy három év alatt két meteorral is összeütköztünk: először 2020-ban a Coviddal, amit kivédtünk, de a 2022-es háború eltérített minket a pályáról. A kormányfő pedig azt is megjegyezte, ha mindent jól csinálnak, akkor a 2024-es tusványosi táborban már beszélhet nyugodtan a 2030 és 2040 közötti tervekről.

2022 - Lokális sikerek

2022-ben a koronavírus miatt három év kihagyás után szólalt fel ismét Orbán Viktor a szabadegyetem közönsége előtt. Kiemelte, hogy

 2019 óta a világ belépett a háborúk és a veszélyek évtizedébe, a nyugati civilizáció megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai pedig meggyengültek.

 Utóbbi fejleményt már három évvel korábban előre jelezte a kormányfő, akkor a liberális politika miatti európai versenyképesség gyengülésére figyelmeztetett.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a világpolitikai helyzet kedvezőtlen, Magyarország előtt pedig több kihívás áll egy időben: az első helyen továbbra is a népesedés áll, amelyet a migráció és az európai lakosságcserére tett kísérlet követ, a harmadik embert próbáló veszélyt pedig a genderideológia nyugati térnyerése jelenti. A negyedik a háború, míg azt a kialakulóban lévő energiaválság követi. Szorosan ehhez illeszkedik az európai és nemzetközi gazdasági recesszió réme.

A kormányfő azonban kiutat, cselekvési tervet is hirdetett, a kormányzat stratégiai terveiről is beszélt. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy 

2024-ig – az amerikai elnökválasztásig – a béke létrejöttére nincs reális esély,

 az Európai Unió stratégiáját a konfliktus kezelésére pedig egy mind a négy kerekén defektet kapott autóéhoz hasonlította. Mint mondta, ezért az EU-nak új vízióra, Magyarországnak pedig a lokális sikerét garantáló lépésekre van szüksége, hogy kimaradjon a globális válságból.

Ezt megelőzően, 2019-ben Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar nemzet birtokában van azoknak a képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, biztató pályán van, további fejlődését pedig nem belülről, hanem kívülről fenyegeti veszély. A miniszterelnök Tusnádfürdőn rendszeresen tesz politikai prognózisokat, amelyek rendre megvalósulnak, 2018-ban például előre megjósolta az orosz–ukrán háborút. 2016-ban a világ első hivatalban lévő politikai vezetőjeként Tusványoson állt ki Donald Trump amerikai elnökjelölt mellett. Orbán Viktor először 1998-ban mondott beszédet a szabadegyetemen. Akkor, frissen megválasztott miniszterelnökként Magyarország NATO-tagságának fontosságát hangsúlyozta, a későbbi években pedig rendre politikai programadó beszédekké váltak az itteni felszólalásai.

(Magyar Nemzet)