Legkésőbb 2027-ig gondoskodni kell arról, hogy a legkorszerűbb technológia álljon rendelkezésre hazánkban a használt akkumulátorok újrafeldolgozását illetően – hangsúlyozta hétfőn Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint szerdán hivatalában fogadta Yi Kang Myungot, a koreai SungEel Hitech Co. akkumulátoripari cégcsoport első számú vezetőjét és kollégáit, akiket Hong Kyu Dok, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete kísért el a találkozóra. A nemzetgazdasági miniszter szerint legkésőbb 2027-ig gondoskodni kell arról, hogy a világ legjobb technológiája álljon rendelkezésre Magyarországon, amely biztonságos és környezettudatos megoldást biztosít a nagy mennyiségű használt akkumulátor újrahasznosítására, a feldolgozott akkumulátorokból kinyerhető hasznos nyersanyagok újrafelhasználásra. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, még idén el kell dönteni, hogy mely vállalatok mely helyszíneken kezdhetik meg a beruházások megvalósítását.
Az akkumulátorok újrahasznosítása kapcsán a Mol csoport is aktívan érdeklődik üzleti lehetőségek iránt. Tekintve, hogy a hulladékgazdálkodási koncesszió jogosultja a Mol, ez természetes kapcsolódási pontot jelent számára.
Nagyon rég nem volt példa ekkora mértékű árcsökkentésre az üzemanyagpiacon. Kérdés, hogy az üzemanyag nagykereskedelmi árcsökkenése milyen mértékben gyűrűzik át a benzinkutakra. Az üzemanyagár-figyelő blog a nagykereskedelmi árváltozás kapcsán arról számolt be, hogy az államalapítási ünnep után jelentősen csökkentek a hazai üzemanyagárak. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy
Ekkora mértékű áresésre hosszú hónapok óta nem volt példa Magyarországon. Ugyanakkor kérdés, hogy mindez a kiskereskedelmi árakban mekkora mértékkel fog érvényesülni.
Jelenleg az alábbi átlagárak ismertek:
A magyar kormány ötpontos közlekedési akciótervet hirdetett, melyet a minap jelentett be Lázár János építési és közlekedési miniszter. Mindennek része a vasútépítés, a járműbeszerzés, az utaskomfort fokozása és a MÁV új vállalattá szervezése. Lázár János felhatalmazást kapott, hogy a kormány nevében az Európai Beruházási Bankhoz forduljon egymilliárd euró hitelkérelemmel. Ezt az összeget hazánk egymilliárd euró saját erővel egészítené ki, és felhasználásával mintegy 880 milliárd forintot meghaladó vasúti pályafelújítási, komplex fejlesztési programot kezdene 2025-ben.
Az úgynevezett európai zöldmegállapodás a közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának kilencvenszázalékos csökkentését szorgalmazza annak érdekében, hogy az unió 2050-re klímasemleges gazdasággá váljon. A vasút az egyik legkevésbé szén-dioxid-intenzív közlekedési lehetőséget kínálja, a környezetbarát és hatékony fuvarozás egyik kulcsává válhat. A kibocsátás csökkentéséhez pedig hozzájárulhat a villamosított vasútvonalak bővítése is.
Nemzetközi aktivisták egy csoportja péntek hajnali 4 órakor kihajózott egy cseppfolyósított földgázt (LNG) importáló tartályhajó elé, és órákon át megakadályozta a kikötését az omisalji LNG-terminálhoz – írja az Index.hr. Az aktivisták a tettüket azzal magyarázták, hogy a tankerek kikötésének megakadályozásával a fosszilis ipar és a cseppfolyósított gázba való folyamatos beruházás, azaz a Krk szigeti LNG-terminál kapacitásának megkétszerezése ellen tiltakoztak.
A rendőrség azonnal intézkedett, és az aktivistákat letartóztatták.
Hazánk számára is kiemelt jelentőséggel bír az LNG-terminál bővítése, mert egy alternatívája lehet a jövőben a Török Áramlaton érkező gázszállításoknak. A krki LNG-terminál kapacitásának megkétszerezéséről még 2022-ben döntött a horvát kormány, amivel 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelik a kapacitását.
Ami Magyarországot is érinti, az MVM ugyanis évi 1 milliárd köbméterig terjedő kapacitást kötött le a horvátországi az LNG-visszagázosító terminálban.
A kedvezőtlen külső hatások ellenére a kormány stabilizálta az államháztartás egyensúlyát. Az idei évben meghozott intézkedésekkel a kormány mintegy 1000 milliárd forinttal javította a költségvetés mozgásterét. Az intézkedéseknek is köszönhetően a költségvetés július végén 213 milliárd forint többlettel zárt, ami minden idők második legkedvezőbb július havi mutatója – erősítette meg az államháztartás központi alrendszerének július végi helyzetéről pénteken kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium (PM). – A kormány elkötelezett az egyensúlyi mutatók javítása mellett. A javuló költségvetési folyamatok azt jelzik, hogy a kitűzött 4,5 százalékos hiánycél tartható, a költségvetési mozgástér javulásával a gazdaság fenntartható növekedési pályára tér vissza – fogalmazott a tárca.