Bajai gyerekgyilkosság: mindent elmondott az egyik túlélő

Ismert a történet, amelynek végén 1987 októberében kivégezték a bácsbokodi Bleszity Istvánt. Azt viszont 37 éve senki sem idézte fel, hogyan élték túl a vérengző gyerekgyilkos mészárlását a testvérek, vagyis mit éltek át azon a tragikus éjszakán, amikor Bleszity megölte egyikük kislányát. A korabeli Képes 7-nek adott interjút a két nő a férfi perének egyik tárgyalási napján.

Egy traktor segített az áldozatnak. Az erősen vérző nő, akinek a szívburkát is megsértette a tőr, a jármű semmivel össze nem téveszthető hangja irányába futott. Már amennyire ezt életveszélyes sebe engedte. A férfi egy ideig még lesben állt, mert abban bízott, hogy a nő visszatér a kislányához és megsebzett húgához. Vele is végezni akart. 1986. szeptember 2-ának éjjelén Baja közelében, az 55-ös út mellett igazi horrorfilmbe illő jelenet játszódott le.

Utolsó erejéig

„Nem tudom, hogyan jutottam el a tehenészetig, csak arra emlékszem, hogy sokáig mentem, mert mindenáron segítséget akartam hívni. Beestem az ajtón és kértem, hogy hívják a mentőket, a rendőrséget. Értesítsék a férjemet, Bleszity családját is, mert féltem, őket is meg fogja ölni.

Nem tudom, mennyi idő telt el, mire kiért a mentőautó, de amennyire csak tudtam, elmagyaráztam, merre keressék a lányomat, meg a húgomat.

Nagyon sötét volt, ott járhattak körülöttük, mégsem találták meg őket. Engem aztán bevittek a kórházba és csak napokkal később tértem magamhoz" - idézte fel a tragédia napját a Képes 7 1987. március 28-ai számában az akkor 26 éves nő, Rózsi.

 

Szörnyű érzés volt tudni, hogy keresnek, de nem találnak meg"

 

- szólt közbe a nővérénél egy fejjel magasabb, 20 éves Ildikó, akit szintén megszúrt a támadó.

„Képtelen voltam felállni, megszólalni.

 

Alig kaptam levegőt, csak hörögtem. Fáztam, remegtem, kibújtam a zakómból, hogy a lábamra terítsem, de az is csupa vér volt. Semmi sem melegített.

 

A kimerültségtől elaludhattam, másnap reggel a rendőrautó hangjára ébredtem. Szerencsére a karomat még fel tudtam emelni, integettem, így találtak meg. A mentőautóban aztán elveszítettem az eszméletem. Nem emlékszem, de azt mondják, már a műtőben megindult a szülés. Segíteni akartak, de nem tudtak. Vasárnap hajnalban halva született a kisfiam. Annyit álmodoztam róla."

A férfi a bíróságon Képes 7/Arcanum Digitális Tudománytár

Addigra a 36 éves férfi már elhagyta a tarlót.

„Amikor leszúrtam őket, azt terveztem, hazamegyek, mindent elmondok a családomnak, nehogy mástól hallják meg.

Megnézem utoljára a gyerekeimet, visszamegyek a tarlóra, zseblámpával megkeresem Rózsit és végzek magammal.

De miután elhagytam a lakásomat, észrevettem, hogy a kapu előtt megáll a rendőrségi autó. Rögtön arra következtettem, hogy Rózsi él, mert más nem értesíthette őket. S akkor már nem akartam meghalni, mert ha az, aki miatt mindezt elkövettem él, akkor én is élni szeretnék" - mondta Bleszity István a lapnak.

Krisztina gyilkosság áldozata lett Képes 7/Arcanum Digitális Tudománytár

Nem Ildikó magzata volt az egyetlen, aki nem élte túl az éjszakát. Rózsi kislánya, a 6 éves Krisztina is abban az autóban, egy bordó Zsiguliban ült, amelyben kitört a veszekedés édesanyja és a férfi között.

 

Amikor Krisztinára rátaláltak pár méterre Ildikótól, a kicsi már órák óta halott volt.

 

Viharos kapcsolat

A pár a tragédia évének januárjában költözött össze. Mindketten egy házasságból léptek ki, miután 1985 nyarán megismerkedtek egymással. Először csak titokban találkoztak, szeretők lettek, aztán felvállalták a szerelmüket. Eddig a pillanatig a nő csak a kislányával volt boldog, miután a férje egyáltalán nem becsülte meg. A férfi állandóan megalázta amiatt, mert semmije sem volt, amikor elvette. Annak ellenére bántotta, hogy a fiatalasszony mindent megtett érte és a házukért is. 

Rendben tartotta az udvart, gondoskodott a családjáról és több mint 30 hízót etetett.

 

Pár hét nyugalom és felhőtlen boldogság után az immár együtt élő szeretőknél is megváltozott valami. Bleszity vallomása szerint Rózsi nem nevelte Krisztinát, aki szerinte állandóan hisztizett és „ugráltatta az anyját", ami őt idegesítette. Ennek köszönhetően egyre többet veszekedtek és többször szakítottak is egymással. Januártól szeptemberig sok helyen laktak. Volt, hogy a nő költözött el a kislányával, de olyan is, hogy a férfi ment vissza a feleségéhez, de aludtak együtt vadászházban és albérletben is. Az igaz, hogy Rózsi mindig visszatért a szeretőjéhez, de nem mindig önszántából.

 

1986. április 2-án a férfi fegyverrel kényszerítette erre.

 

Késő este berontott a családi házukba. A falhoz állította Rózsit, meg a férjét, és közben azzal fenyegetőzött, hogy mindkettejüket megöli, ha a nő nem őt választja. Eközben a kis Krisztina a szobájában aludt, és állítólag semmit sem hallott az egészből. Bár alighanem csak ő tudta volna megmondani, hogy ez így van-e. Édesapja még aznap feljelentette Bleszityet, az édesanyja pedig letérdepelt elé és könyörgött a szeretőjének, hogy nyugodjon meg, megteszi, amit kér. A nő ekkor már nagyon félt a vadőrtől, aki ellen eljárás indult. A férfi az incidensért felfüggesztett börtönbüntetést kapott és a szolgálati vadászfegyverét is bevonták.

1987-ben kivégezték a bajai gyerekgyilkost Képes 7/Arcanum Digitális Tudománytár

A viharos szeretői élettársi kapcsolat a kislány életére is kihatott. Sokszor el sem vitték az óvodába, de ha mégis megtette valaki, bent nem úgy viselkedett, mint a többiek. Ingerlékeny volt, zaklatott és gyakran elsírta magát. Amikor Rózsit a gyámügytől hívták, elhatározta, hogy magukhoz költözteti a család fekete bárányának tartott húgát. Arra számított, hogy ha magához veszi Ildikót, távol tarthatja magától a szeretőjét. Nem így lett. Volt olyan éjszaka, amikor mind a négyen egy fedél alatt aludtak, ami Ildikónak nagyon nem tetszett. Fiatal, terhes húgának pedig már a puszta léte is feldühítette az élettársát. A tragédia napján a férfi kettesben akart lenni vele, és amikor meglátta Ildikót, nagyon dühös lett.

Végleg szakítani

Szeptember 2-án reggel Rózsi délutános volt a Baja melletti rókatenyészetben, ahol a férfi is dolgozott. Megbeszélték, hogy a munka után ketten mennek el a nő édesanyjához, és közlik vele, hogy nem költöznek oda, mert végleg szakítanak. Rózsi, Ildikó és Krisztina együtt várta Bleszityet, mert a nő ragaszkodott ahhoz, hogy ők is velük menjenek. Rózsi az anyósülésre ült, a többiek hátulra. Pár percnyi autózás után elszabadult a pokol. Kiabálni, sikoltozni kezdtek, a férfi azt akarta elérni, hogy Ildikó és Krisztina szálljon ki a kocsijából, de Rózsi nem akarta, legalábbis egy ideig, aztán megszólalt Ildikó:

 

Majd én elintézem, hogy lecsukassanak!

 

Ettől Bleszity elvesztette a fejét, teljesen kikelt magából és ezt üvöltötte:

 

Ti kurvák, ti akartok engem kinyírni!"

 

Dühében a bal oldali kesztyűtartóhoz nyúlt, és előrántotta onnan a finn tőrét. Miközben Rózsi felé vagdosott és meg is vágta az arcát, Ildikó egy hosszúnyelű esernyővel próbálta fejbe csapni, de a százzal haladó autóban többször melléütött. Rózsi hiába könyörgött, hogy álljon meg, élettársa beletaposott a gázba, és nagy lendülettel egy dűlőútra fordult. Amikor a földúton lelassultak, a nők a kislánnyal együtt kiugrottak a mozgó autóból. A közeli erdő felé próbáltak elszaladni, de a férfi nem akarta őket elengedni. Utánuk hajtott.

 

Amikor Ildikó mellé ért, leállította a bordó Zsigulit, aztán egy-egy tőrrel mindkét kezében kiszállt a kocsiból és leszúrta a nőt.

 

Innen vette elő a tőrt a támadó fotó: Magyar Rendőr/Arcanum Digitális Tudománytár

Rózsi felkapta Krisztinát, és vele együtt próbált elszaladni a férfi haragja elől. Nem jutottak messzire. A nő könyörgött az élettársának, hogy a kislányát hagyja életben, de Bleszity Krisztinát szúrta meg először. Aztán még egyszer beledöfte az egyik tőrt, majd az anyját is mellbe szúrta. Rózsiékat ott hagyta és visszatért Ildikóhoz.

Még kétszer megszúrta a nyöszörgő áldozatot.

Biztos volt benne, hogy a fiatal nő ebbe majd belehal. Ekkor érkezett a traktor.

Ítélet: halál

A gyilkos az autójában hagyott női táskákból kivette az összes pénzt, aztán egy mezőre hajtott és elaludt. A második éjszakát anyósa üresen álló lakásában töltötte, ahol szeptember 4-én elfogták.

Részben aljas indokból, részben különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölési kísérletért és a kislány meggyilkolásáért

a férfit első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a Bács-Kiskun Megyei Bíróság. Másodfokon már halálbüntetést kapott. Bleszity Istvánt - kegyelmi kérvénye elutasítása után - 1987 októberében kivégezték.