A "krónikus hungarofóbia újabb esete" - így reagált a brüsszeli vádakra Kovács Zoltán

A Nemzeti Kártya programmal Magyarország orosz kémeket enged be az Európai Unióba – gyakorlatilag ez áll Ylva Johanssonnak, az Európai Bizottság belügyi biztosának megkeresésében, amit a magyar Belügyminisztériumnak küldött. A váddal kapcsolatban Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár öntött tiszta vizet a pohárba a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiadásában megjelenő abouthungary.hu blogjában.

Néhány hete Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa megkeresést küldött a magyar Belügyminisztériumnak, amelyben aggályait fejezte ki a magyarországi Nemzeti Kártya programmal, és azzal kapcsolatban, hogy szerinte az veszélyezteti az EU belső biztonságát, mivel könnyű belépési pontként szolgál „orosz és fehérorosz kémek” számára – olvasható Kovács Zoltán írásában, amelyben megfelelő válaszokkal szolgál a vádakkal kapcsolatban.

Az a vád, miszerint Magyarország orosz kémeket lát vendégül, hollywoodi kasszasikerek cselekményére hasonlít. És ha megnézzük a tényeket, akkor is csak az marad: puszta kitaláció

– fogalmazott a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

A jelenleg Brüsszel által támadott Nemzeti Kártya programról tudni kell – részletezte Kovács Zoltán –, hogy a Nemzeti Kártyával 180 napon belül 90 napot meghaladó tartózkodás lehetséges, és legfeljebb kétéves határozott időtartamra érvényes. Ez egyszerre három évvel meghosszabbítható. A kártya csak munkavállalási céllal igényelhető, vagyis kizárólag az adott munkahely és a konkrét munkakör alapján adható ki. Ha valaki ezen időszak alatt munkahelyet vált, akkor hosszabbítási kérelmet kell benyújtania, amely során a hatóságok az új munkáltató tekintetében ismét felülvizsgálják a jogosultságot.

Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár
Fotó: Origo

Ráadásul - mint Pintér Sándor belügyminiszter Johansson biztosnak adott válaszában sietett leszögezni - „a Nemzeti Kártya-kérelem elbírálásakor ugyanazokat a migrációs és biztonsági szűréseket végzik el, mint más tartózkodási engedélyek esetében”. 

Kovács Zoltán szerint „kicsit meglepő”, hogy bár a Nemzeti Kártya program keretei már jó ideje hatályban vannak, Brüsszelből eddig nem érte kritika. 

„Ha korábban rendben volt, akkor most miért támadnak minket, amikor a szabályozás és a gyakorlat változatlan?” – tette fel a kérdést. Szerinte ez egy fontos - de nem az egyetlen - „lyuk” a Bizottság érvelésében. Ahogy Szijjártó Péter külügyminiszter is megjegyezte egy pár nappal ezelőtti előadásában: ha valaki orosz és fehérorosz állampolgárok tömegeit akarja megtalálni az EU-n belül, akkor máshol kell keresnie, nem Magyarországon.

Az államtitkár felidézte: 

az Eurostat 2023. január 1-jei adatai alapján valamivel több mint 718 ezer orosz állampolgár volt az Európai Unión belül. Ebből Magyarországon 6193 orosz állampolgárt tartottak nyilván, ami az összlétszám kevesebb mint 1 százaléka. 

Ezzel szemben Németországban közel 260 ezren, Lettországban 37 906-an, Észtországban pedig bő 81 036-an voltak regisztrálva. Nagyjából ugyanezek az arányok vonatkoznak a fehérorosz állampolgárokra is. Néhány nagy tagállam, például Franciaország és Lengyelország nem szolgáltatott releváns adatokat – jegyezte meg Kovács Zoltán.

Fotó: Forrás: abouthungary.hu

Az adatok fényében 

az államtitkár szerint „kissé irreálisnak tűnik”, hogy Brüsszel „orosz kémek” miatt aggódik Magyarországon, 

amikor a magyarországi Nemzeti Kártya rendszerrel és az egész Európát fenyegető (állítólagos) veszélyekkel szemben leginkább kritikus országok (a balti államok) oroszok tömegeinek adnak otthont.

A mi szemszögünkből nézve ez a krónikus hungarofóbia újabb esete – jelentette ki. 

„És, hogy őszinte legyek, egyszerűen sértő az az állítás, hogy Magyarország, az az ország, amely az elmúlt években eurómilliárdokat költött a határvédelemre, az lenne, amely a külföldi állampolgároknak könnyű bejutást biztosít az EU-ba.

Nézzetek körül máshol, itt nincs semmi látnivaló!”

– ezzel a „brüsszeli barátainknak” szánt üzenettel zárta blogbejegyzését Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.