Elmondta, az akcióterv alapján a kormány megváltoztatja, megreformálja és átalakítja a magyar közlekedés rendszerét a szolgáltatások színvonalának növelése, az elégedettség erősödése érdekében.
Az ötpontos akcióterv része az utasok jogainak garantálása, a vasútépítés, a járműbeszerzés, az utaskomfort fokozása és a MÁV Zrt. új vállalattá szervezése.
Az átszervezés eredményeként a MÁV-hoz három leányvállalat - a személyszállítás, a pályaműködtetés, és a cégek kiszolgálását végző társaság - tartozik majd.
A MÁV Zrt. élére Pafféri Zoltán helyére Hegyi Zsoltot, a MÁV-Start jelenlegi szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettesét nevezik ki vezérigazgatónak szeptember 1-jével
- tette hozzá a miniszter.
Lázár János úgy vélte, a közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá kellene nyilvánítani, és elmondta, hogy az Országgyűlés elé szeptemberben kerülő új személyszállítási törvényben egyebek közt ez a kérdés is szerepel.
Rögzíteni kell, hogy Magyarországon a közlekedésben minimálisan milyen jog illeti meg az állampolgárokat
- hangsúlyozta a miniszter, megjegyezve, hogy az állam biztosítaná a lakóhely és a járásközpont közötti közösségi közlekedés biztosítását naponta háromszor, oda-vissza, átszállás nélkül.
A vasútépítésről Lázár János elmondta, Magyarországon a 6500 kilométer vasúti pályának 50 százalékán a vonatok sebességkorlátozással közlekednek, egyebek közt ezért nem lehet a menetrendet betartani.
A miniszter beszámolt arról, felhatalmazást kapott, hogy a kormány nevében az Európai Beruházási Bankhoz (EIB) forduljon 1 milliárd euró hitelkérelemmel. Ezt az összeget Magyarország 1 milliárd euró saját erővel egészítené ki, és felhasználásával mintegy 880 milliárd forintot meghaladó vasúti pályafelújítási, komplex fejlesztési programot kezdene 2025-ben.
Ezenfelül szeretnének uniós forrásokat igénybe venni, egyebek között a HÉV-járművek felújításához.
A járműbeszerzéssel kapcsolatban Lázár János három opciót említett:
Az akciótervben szerepel, hogy az utaskomfort növelésére piaci tőkét is bevonnának: a befektető felújítaná a pályaudvart, ezért a vasútüzemi területen kívüli részeket használhatná. Ilyen megoldás lehetne például a Déli pályaudvarnál. A kisebb vasútállomásokat a MÁV saját erőből fejlesztené - tette hozzá.
Kérdésre Lázár János elmondta, a Budapestet elkerülő V0-ás vasúti körgyűrű létrehozásába, illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a belváros közötti vasúti összeköttetés megteremtésébe kínai tőke bevonása is szóba került, de ez utóbbinál reálisabb megoldásnak tartaná a hatsávos közúti összeköttetés kialakítását.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy Lázár János bejelentette, milyen állami beruházások indulnak el. Lázár János egy sor állami beruházást nevesített: útépítés, vasúti felújítás és szimbolikus projektek kezdődnek. Az építési és közlekedési miniszter átfogó vasúti fejlesztést hirdetett meg, de azt is közölte, hogy elkészül a következő tíz év útépítési programja.
A 2023-as év volt a magyar építőipar fekete éve – erről is beszélt az építési és közlekedési miniszter az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcastjének legújabb adásában, a Spakliban.