Ezt lépheti Magyarország Ukrajna zsarolására

Ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként felmerülhet annak a lehetősége, hogy az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást korlátozzuk. Mindez nagyon komoly csapás lenne Ukrajna számára, mivel volt olyan időszak, amikor az ország áramimportjának több mint 40 százaléka Magyarroszág felől érkezett. Az M1-nek szakértők megerősítették, hogy szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Mint arról az Origo többször is beszámolt, Ukrajna leállította a Lukoil kőolaj-szállítását Magyarországra, mivel ezzel próbál nyomást gyakorolni a békepárti magyar kormányra.

A magyar-szlovák egyeztetéseken felmerült annak a lehetősége, hogy ha Ukrajna nem biztosítja az olajszállítást Magyarország és Szlovákia felé, akkor válaszlépésként felmerülhet annak a lehetősége, hogy az Ukrajna felé menő áramszolgáltatást korlátozzuk, felfüggesztjük – tudta meg az M1. Szakértők szerint ez szlovák-magyar koordinálással elvileg ez megvalósítható. Hortay Olivér, a Századvég energiapolitikai üzletágának vezetője az ukrán áramellátást érintő kérdéssel kapcsolatban azt mondta, Ukrajna legnagyobb energetikai problémája a villamossági rendszerben van, mivel a háborúban az energiaellátás ezen területét súlyos orosz sapások érték. Éppen ezért hosszan tartó áramszünetek vannak az országban.

Ezt a rendkívül nagy problémát az import felpörgetésével tudják valamelyest kezelni, és a importarányban a Magyarországon keresztül érkező villamosenergia mennyisége meghaladta a 40-42 százalékot volt.

 Ennek kiesése tehát nagyon nagy problémát jelentene Kijev számára - mondta az elemző. 

Mint a Híradóban elhangzott, a szabolcsbákai MAVIR-állomás az egyik fő csomópontja az európai és az ukrán villamosenergia-rendszernek. Ez az egyetlen olyan magyarországi és uniós alállomás, ahol vannak 750 kV-os rendszerelemek. Ukrajna áramimportjának nagyjából 40 százaléka megy itt keresztül. 

Egyértelmű zsarolás

Mint ismert, Ukrajna az olajszállítás leállítását helyezte kilátásba. A magyar és szlovák aggodalmakra a brüsszeli bizottság úgy reagált, hogy szerintük Ukrajna lépése nem veszélyezteti a két ország ellátását. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította az uniós érvelést és Horvátországot nem megbízható tranzitországnak nevezte. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón méltánytalannak és az uniós megállapodásokkal ellentétesnek nevezte, hogy Ukrajna a békepárti álláspontja miatt zsarolja Magyarországot és Szlovákiát. Jelezte: ez rendkívüli veszélyt jelent az ellátásbiztonság szempontjából - emlékeztettek.

Hortay Olivér mindezek kapcsán arról beszélt: a társulási megállapodásban - amelyre hivatkozva Magyarország és Szlovákia eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál - "szó szerint szerepel az, hogy a felek nem korlátozhatják egymás importját, exportját és nem korlátozhatják a tranzitot". 

Innentől kezdve magától értetődő, hogy Ukrajna lépése jogellenes és az Európai Bizottságnak azonnal konzultációs fórumot kellene összehívnia. 

A bizottság ezt - csütörtöki információk alapján - mégsem kezdi meg arra hivatkozva, hogy nem áll fenn közvetlen ellátásbiztonsági kockázat, továbbá a két ország az orosz olajat képes lenne helyettesíteni a Horvátországon keresztül érkező Adria-vezetéken - mondta. Hortay Olivér kifejtette: egyrészt a Lukoil biztosítja a százhalombattai finomító olajigényének harmadát, a pozsonyi finomító igényének pedig 45 százalékát. "Ha ennek kiesése nem okoz ellátásbiztonsági kockázatot, akkor nem világos, hogy mi okozna" - fogalmazott. Hortay Olivér megjegyezte azt is, hogy az Adria-vezeték elméleti maximum kapacitása évi 11 millió tonna, és a két ország együttes igénye 12 millió tonna, továbbá Csehországba is kellene jutnia olajnak. A horvát vezetés valamilyen kémiai eljárásra hivatkozva 14 millió tonnáról beszélt, de nem tiszta, hogy pontosan hogyan gondolják ezt megvalósíthatónak - tette hozzá.

Kijev elismerte a zsarolást, fegyvereket akarnak 

Mint arról korábban az Origo is beszámolt, Ukrajna több hete nem engedi át a Barátság kőolajvezetéken a Lukoil olaját. Magyarország ebből a forrásból szerzi be keleti irányú csővezetékes importjának felét, körülbelül 2 millió tonna kőolajat. Egyre erősebb a gyanú, hogy elsősorban az Egyesült Államok és a háborúpárti Brüsszel utasítására, de legalábbis engedélyével történik a zsarolás. Nem véletlen az sem, hogy azután merült fel a vezeték korlátozása, miután Orbán Viktor nekilátott a nagyszabású békemissziójának a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében. Kijev nem is leplezi, hogy mi a valódi céljuk a kőolajszállítások lehetetlenné tételével. 

Inna Sovsun, az ukrán parlament energetikai bizottságának elnöke bevallotta, hogy más céljuk is van a tiltással: Magyarország ellenállásának letörése az ukrajnai fegyverszállításokkal és Kijev EU-csatlakozásával szemben. 

Mindenféle diplomáciai megoldást kipróbáltunk, ám nem működtek. Úgy tűnik, most más megközelítést kell alkalmaznunk, hogy beszélhessünk a magyarokkal

– jelentette ki Sovsun.

Brüsszel hallgat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy Magyarország és Szlovákia közös konzultációs eljárást kezdeményezett, kérve az Európai Bizottság fellépését Ukrajnával szemben az olajszállítások tiltása miatt. 

Az Európai Bizottság nem tett semmit

– írta a közösségi oldalán Szijjártó Péter. A miniszter szerint hiába két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat.

A külügyminiszter vélekedése szerint két lehetőség van:

1.     Az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben.

2.     Nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet; nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.

Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság? – zárult a bejegyzés.

Minderre az Európai Bizottság azt közölte, múlt hét óta vizsgálja az Ukrajnán keresztül érkező Lukoil-szállítások ügyét, és jelenleg a hatóságok részletes válaszaira vár. "Fokozott figyelemmel követjük a helyzetet, és szoros kapcsolatban vagyunk a magyar és a szlovák hatóságokkal" – írta a Bizottság magyarországi képviselete a Facebook-oldalán. A Bizottság rendelkezésére álló információk szerint a szállítás korlátozása nem érinti közvetlenül az EU olajellátását. "Nincs közvetlen probléma a két érintett ország esetében", mivel mindkét országnak 90 napos olajtartaléka van az EU szabályozásoknak megfelelően – nyilatkozta.