2010 előtt a szocialista időszakot a pénzkivonás jellemezte, körülbelül 600 milliárd forint értékben– írja közösségi oldalán Vitályos Eszter kormányszóvivő.
Mint írja, 2010 előtt a privatizáció volt a jellemző, és az üzleti szemlélet jegyében be akarták vezetni a napidíjat és a vizitdíjat. A baloldal bezárt több tucat kórházat és kirúgtak 3 ezer orvost, illetve 6 ezer egyéb egészségügyi dolgozót (főként ápolókat), akik így döntő részt külföldre kényszerültek távozni.
Mindezek nyomán annyira csődbe jutott az egészségügy, hogy 2008-ban az akkori kormányzat egyhavi bért el is vett a dolgozóktól, s a kórházak annyira eladósodtak, hogy később a Fidesz-KDNP kormányzatnak 60 milliárd forintos kórházkonszolidációt kellett végrehajtania.
2010 után az állami felelősségvállalás mellett megindultak a fejlesztések.
A nemzeti kormány két és félszer annyit költ jelenleg az egészségügyre, mint a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben.
Az elmúlt időszakban több mint 500 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottunk végre az egészségügyben. Az elmúlt években felújítottunk 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, továbbá létrejött 23 új rendelőintézet és 41 új mentőállomás. A Magyar Falu Program keretében több mint 600 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg.
1706 település szerezhetett be orvosi eszközöket 4,09 milliárd forintnyi összegből és 81 település 6,79 milliárd forintot költhetett orvosi szolgálati lakások építésére, felújítására. Több mint ezer új mentőautó állt szolgálatba. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtottuk végre az orvos béremeléssel, és az ápolók bérét is jelentősen növeltük. 2017 óta az Egészséges Budapest Programban 11 országos intézet, 13, a fővárost és agglomerációt ellátó kórház, centrumkórházak és 32 szakrendelő fejlesztése zajlott.
– áll a bejegyzésben.
Mint írja a kormányszóvivő a baloldal kormányzásuk alatt bezárt több száz iskolát, és utcára tettek 14 ezer tanárt. Mindezek mellett felhívta arra is a figyelmet, hogy megalázóan alacsony fizetésért dolgoztatták a tanárokat és tandíjat vezette be. Megdöbbentő módon összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. 748 iskolát úgy szüntettek meg, hogy azokat beolvasztották más intézményekbe, ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola. A baloldali kormány mindezek mellett folyamatosan emelték a tankönyvek árát és fizetős lett az óvodai és a bölcsődei étkeztetés.
Ezzel szemben évtizedek óta nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint az utóbbi években.
Az elmúlt öt évben 5680 óvodai és iskolai fejlesztés indult el, illetve valósult meg. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében – hazai forrásból – jelenleg 220 projekt valósul meg országszerte: