Brüsszel meg akarja menteni Magyar Pétert a lopási botrányában

Lopás bűncselekménye miatt – folyamatban lévő nyomozás eredményeként – a legfőbb ügyész csütörtökön indítványozta az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését. Hogy miért lopás és nem rablás miatt indult az eljárás, hogy mire számíthat reálisan Magyar Péter, illetve hogy hogyan működik az EP-ben a mentelmi jogok felfüggesztésével kapcsolatos gyakorlat, arról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt az Origónak.

Miért lopás és miért nem rablás lett a vád végül Magyar Péter ellen? Mi a különbség?

A Büntető Törvénykönyv szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. Az egységes felsőbírósági gyakorlat alapján és Btk. a 

rablás definíciója tekintetében azt a különbséget teszi a lopáshoz képest, hogy az elkövető idegen dolgot úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

Az eltulajdonított mobiltelefon értékét kb. 100 ezer forintra becsülték, ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb értéknek minősül a Btk. szerint, ekkor vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a lopás bűncselekménye. 

A Legfőbb Ügyészség közleménye alapján a rendelkezésre álló adatok szerint dr. Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután dr. Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során dr. Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.

 

Az ellopott mobiltelefonon – annak ellenére, hogy Magyar azt a Dunába dobta és búvárok hozták fel később – megmaradtak a politikusról készült felvételek. Ezeket már megvizsgálhatta a vádhatóság a mostani intézkedés előzményeképpen?

A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökénél dr. Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. Ezek alapján például

 tanúvallomás, szakértői vélemény, illetve tárgyi bizonyítási eszköz is alapja lehet 

egy, a bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló nyomozási folyamatnak.

Magyar Péter az ominózus éjszakán
Fotó: Ripost

A kampányban Magyar Péter még a mentelmi jog intézménye ellen „érvelt”, mostanra ez úgy tűnik, megváltozott. Van oka félni az EP-döntéstől?

A büntető lejárásról szóló törvény 719-720. § alapján nyomozni lehet, csak gyanúsítottként nem hallgatható ki a mentességet élvező személy. Az Európai Parlament (EP) eljárási szabályzatának 9. cikkében foglalt rendelkezések határozzák meg, hogy miként lehet felfüggeszteni egy EP-képviselő mentelmi jogát: így a tagállamok illetékes hatóságainak valamely képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a parlament plenáris ülésén jelentik be. Az érintett EP-képviselőnek jogában áll megvédenie saját mentelmi jogát.

Az elmaradhatatlan szelfi
Fotó: Facebook/Magyar Péter

Az EP jogi szakbizottsága haladéktalanul, de a kérelem összetettségét figyelembe véve vizsgálja meg a mentelmi jog felfüggesztésére vagy a kiváltságok fenntartására irányuló kérelmeket. 

A bizottság tesz ajánlást a mentesség és a kiváltságok fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására.

Ez a szakbizottság felkérheti az érintett hatóságot arra, hogy kérelmét indokolja.

A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, valamint arról sem, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást.

A bizottság kérheti az érintett hatóságtól a szükséges információkat, és az érintett képviselő számára lehetőséget ad a meghallgatásra, ahol bármilyen iratot vagy bizonyítékot előterjeszthet. 

Ha a képviselő nem vesz részt a meghallgatáson, az eljárás anélkül folytatódik, és további kimentési kérelmeket nem fogadnak el.

A szakbizottság jelentését a képviselők a következő plenáris ülés alkalmával megvitatják, amiről aztán a vitát követő első szavazások óráján szavaznak. Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát az EP döntéséről.

A bizottság a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokat bizalmasan kezeli, és a kérelmeket zárt ülésen vizsgálja. Az EP csak azokat a kérelmeket vizsgálja, amelyeket a tagállamok igazságügyi hatóságai vagy állandó képviseletei nyújtottak be.

A brüsszeli gyakorlat az, hogy 

a globalista fősodorral egyetértőket szinte soha nem adják ki a hatóságoknak, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, végső soron pedig nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület (az EP) hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában.

A jogi szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, de a „szakvéleményük” semmilyen kötőerővel nem bír, az jogi értelemben irreleváns az EP számára. Az Európai Néppárt (EPP) 188 képviselője szinte biztos, hogy a mentelmi jog felfüggesztése ellen fog szavazni.

 

Mi történik a magyar jogi színtéren, ha felfüggesztik, és mi történik, ha nem függesztik fel Magyar Péter mentelmi jogát?

Utóbbi esetben az ügyészség nem emelhet vádat vele szemben, ha azonban felfüggesztik a mentelmi jogát, le lehet folytatni a büntetőeljárást vele szemben. 

Mentelmi ügyek az EP-ben

o Ilaria Salist bűnszervezetben, bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérletével gyanúsították meg Magyarországon, miután társaival ártatlan emberekre támadtak, azonban az olasz Zöldek és Baloldal Szövetsége párt felvette őt az EP-listájára, a 2024 júniusában megrendezésre került EP-választáson pedig mandátumot is szerzett, így jelenleg is szabadlábon van, pedig amennyiben a bíróság jogerős ítéletben kimondta volna a bűnösségét, akár 16 évig terjedő fegyházbüntetésre is ítélhették volna.

o 2023 februárjában az EP megszavazta Marc Tarabella és Andrea Cozzolino mentelmi jogának felfüggesztését. Mindketten a "Qatargate" korrupciós botrányhoz köthetők, azzal vádolják őket, hogy kenőpénzeket fogadtak el Katar és Marokkó javára politikai támogatásért cserébe. A Jogi Bizottság (JURI) egyhangúlag javasolta a felfüggesztést, amelyet a belga hatóságok kérelme alapján hajtottak végre.

o Az EP 2023. március 31-én felfüggesztette Donáth Anna mentelmi jogát. A döntést szintén a jogi bizottság javaslatára hozták meg, miután a kecskeméti bíróság rágalmazási ügye alapján indult az eljárást.

o Az EP 2024 februárjában megszavazta Eva Kaili görög EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, 20.000 és 150.000 euró közötti közpénzek csalárd elköltésével vádolják.

o Az EP 2023 júniusában megszavazta Alexis Georgoulis görög EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, akit nemi erőszakkal és testi sértéssel vádolnak egy 2020-as brüsszeli eset kapcsán. Emellett felfüggesztették Maria Spyraki mentelmi jogát, akit csalással gyanúsítanak.

o Az EP 2023 áprilisában úgy döntött, hogy nem függeszti fel Nils Ušakovs és Andris Ameriks EP-képviselők mentelmi jogát. Lettország ezt kenőpénz és hivatali visszaélés vádjai miatt kérte. Az EP Jogi Bizottsága azt javasolta, hogy maradjon meg a mentelmi joguk, mivel a vádak politikai indíttatásúak lehetnek.

o Kovács Béla esete: az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentette az Ügyészségen, az EU intézményei ellen, Oroszország javára folytatott kémkedés gyanúja miatt. A Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy az EP függessze fel Kovács mentelmi jogát. Az EP hónapokig nem tárgyalta az ügyet. 2015 januárjában bejelentették, hogy februárban megtárgyalja az ügyet, de időhiány miatt ez elmaradt. Végül március 9-én került erre sor. Május 6-án meghallgatták Kovács Bélát, később pedig Polt Péter legfőbb ügyészt. A bizottság szeptember 14-i ülésén javasolta Kovács mentelmi jogának a felfüggesztését. A bizottság később elfogadta az indítványt, azzal a megszorítással, hogy a képviselő tovább végezheti az EP-i munkáját, és csak jogerős bírósági ítélet esetén lehet gyanúsítottként kezelni, illetve letartóztatni. Az EP október 14-i plenáris ülésen megszavazta a jogi bizottság előterjesztését, így a mentelmi jogának felfüggesztésével Kovács Béla kihallgathatóvá vált. Kovács Béla tagadta az ellene és felesége ellen megfogalmazott vádakat és jelezte, hogy lemond EP-képviselői mentelmi jogáról. Morvai Krisztina, a volt jobbikos EP-képviselő, szembement pártja hivatalos álláspontjával, és Kovács Béla mentelmi jogának megvédéséért érvelt. Míg a Jobbik vezetői a mentelmi jog felfüggesztését támogatták a kémkedés vádja miatti büntetőjárás indításának érdekében, Morvai egy nyílt levélben arra figyelmeztetett, hogy a mentelmi jog elengedhetetlen garancia a politikai visszaélések ellen. A párt nem egyeztetett Morvaival ebben a kérdésben, és nem támogatta álláspontját. 

 

Magyar Pétert közben újabb vádak érik. Mi történik, ha bebizonyosodik, hogy igazak – az egyelőre még nem hivatalos – vádak, és több tízmillió forintos hűtlen kezelés miatt kezdenek nyomozni a politikus ellen? Újabb „kör" kezdődik mentelmi jog felfüggesztése ügyében az EP-ben?

A Btk. 376. § (1) bekezdése szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A több tízmillió forint alapján az összeg jelentős vagy különösen nagy (attól függ, hogy 50 millió forint alatt vagy felett van). 

Előbbi esetben 1-5 évig, utóbbi esetben 2-8 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Feltéve, hogy az előző, lopás megalapozott gyanúja miatt indult ügyben politikai szempontok mentén nem függesztik fel a mentelmi jogát, akkor ismét az EP-elnökéhez fordulhat a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában.

Fontos, hogy az EP főként az ún. fumus persecutionis elvre hivatkozva szokta számos esetében elutasítani a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó tagállami kérelmet, ami nagyjából azt jelenti, hogy politikai indíttatású büntetőeljárásoktól kívánják megvédeni az adott képviselőt. Korrupciós ügyekben azonban ezt ritkábban alkalmazzák, ezért 

egy közpénzzel szorosan kapcsolatba hozható hűtlen kezelésre vonatkozó ügyben komoly dilemma elé kerülhet a strasbourgi testület, még Magyar Péter kapcsán is.

Ráadásul a pozitív diszkrimináció és a részrehajlás elkerülése kapcsán utalnunk kell arra is, hogy Európai Parlament eljárási szabályzata alapján a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során. 

A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.

Mint ismeretes, korábban az EP korrupciós ügyekkel összefüggésben függesztette fel a belga Marc Tarabella és olasz frakciótársa, Andrea Cozzolino mentelmi jogát.