Miért volt szükség az orvosi ügyeleti rendszer megváltoztatására?
Orvosi ügyelet eddig is működött az ország számos pontján. Azt láttuk, hogy településenként eltérő megoldást találtak az orvosi ügyeleti rendszerre. Az önkormányzatok feladata volt ugyanis, hogy éjszaka is legyen ellátás. Az önkormányzatok pedig vagy külön orvosokkal, vagy cégekkel szerződtek – a cégek pedig alvállalkozó orvosokat vontak be. A betegek sokszor arról számoltak be – és a menőknek is ez volt a tapasztalatuk –, hogy meglehetősen esetleges volt, hogy megfelelő ellátást kapjanak.
A páciensek esetenként el sem tudták érni telefonon az ügyeletet, vagy ha mégis felvette valaki a telefont, orvosuk nem volt, aki segíthetett volna, így csak annyit mondtak: hívják a mentőket.
Az önkormányzatok egyre nehezebben is tudták finanszírozni az orvosokat, cégeket, akik az ügyeletet biztosították. Több polgármester úgy nyilatkozott, hogy a rendszer már fenntarthatatlan.
Egyebek mellett ezért is született meg a döntés, hogy jöjjön létre egy egységes, átlátható rendszer, amelyben az állam leveszi az önkormányzatok válláról a terhet és a betegek jobb minőségű ellátást kapnak, ráadásul az ország minden részén– hiszen ugyanez a rendszer működik vidéken már körülbelül másfél éve, ami most október elsejétől Budapesten is elindul.
Természetesen most is működik a fővárosban ügyeleti rendszer, ahol papíron talán minden rendben is van – kerületenként elvileg 2-2 orvos ügyel és lát el betegeket. A gyakorlatban azonban sajnos ez eddig nem így működött – számos esetben hiába hívta az ügyeletet a beteg, nem talált bent orvost, vagy ha volt is orvos, nem lehetett ellenőrizni, hogy valóban megfelelő ellátást kapott-e a páciens. Ráadásul ahány kerület, annyiféle ügyeleti megoldás, a telefonszám is mindenhol más – aki nem ismerte a rendszert, sok esetben nem is tudott eligazodni, hogy milyen számot kell hívni, ha baj van.
Milyen tapasztalatok alapján dolgozták ki az új rendszert?
Évtizedeken át működtettünk ügyeleteket, például Szombathelyen, vagy Pilisvörösváron. Ezen kívül száznál is több ügyeleti egység operatív irányításának feladatát is elláttuk az ország különböző részein. Ezután Hajdú-Bihar megyében zajlott egy féléves modellprogram, amikor azt vizsgáltuk, hogyan működhet a legjobban, leghatékonyabban az ügyeleti rendszer. Tehát bőven volt tapasztalatunk. Azt láttuk, hogy aki délután négy óra és este tíz óra között fordul orvoshoz – mert mondjuk estig dolgozik, és nem tud háziorvosi rendelési időben orvoshoz menni –, általában valamilyen háziorvosi problémával keresi fel az ügyeletet, vagy esetleg azért, hogy gyógyszert írasson fel. Aki este tíz óra után fordul az ügyelethez, általában akut panaszokkal jelentkezik, így ezekben az esetekben leginkább sürgősségi ellátást igényel. Ennek a tapasztalatnak az alapján határoztunk meg két időszakot:
az egyik a délután négytől este tízig tartó időszak, amikor háziorvosokat vonunk be az ügyeleti ellátásba, a másik pedig az este 10 és reggel 8 óra közötti időszak, amikor átvesszük a sürgősségi ügyeletet, és biztosítjuk a betegek ellátását.
Garantált szolgáltatást nyújtunk, országszerte jól működik a rendszer már másfél éve. Természetesen alaposan megvizsgáltuk a budapesti jellegzetességeket és azokhoz igazodva kezdi meg működését október 1-től az új fővárosi ügyeleti rendszer.
A gyakorlatban hogyan működik majd az alapellátási ügyelet Budapesten? Mit kell tennie a betegnek délután négy óra után, vagy este 10 után, ha rosszul érzi magát?
Délután négytől este tízig háziorvosi ügyelet várja a betegeket. Eddig már közel 400 orvos jelentkezett, hogy ügyeletet vállaljon Budapesten, várjuk a többi háziorvos csatlakozását is – díjazás ellenében havonta legfeljebb 2 ügyeletet kell teljesíteniük valamelyik délután, vagy délelőtt. Ráadásul az orvosok dönthetik el, mikor szeretnének ügyelni. Este tíz óra után a mentők veszik át az ügyeletet.
Ha valaki éjszaka, vagy hétvégén érzi úgy, hogy orvosra van szüksége, hívja a 1830-as telefonszámot és adja meg az irányítószámát. Fővárosi irányítószám esetén a budapesti ügyeleti irányítókhoz kapcsolják a pácienst, akit a hívásfogadó meghallgat, kikérdez és a panaszok alapján eldönti, milyen segítségre van szüksége.
Előfordul, hogy a telefonálónak csupán általános kérdése van – ilyenkor az operátor átkapcsolhatja az egészségvonalra, ahol készségesen válaszolnak minden felmerülő kérdésre. Ha a betegnek akut problémája van, de nem igényel vizsgálatot – például arról érdeklődik, hogy bevehet-e egy bizonyos gyógyszert, ha közben egy másik fajta tablettát folyamatosan szed –, akkor a kezelő bekapcsolhat egy orvost a vonalba, és úgynevezett telekonzultációban segítséget kap a páciens. A harmadik lehetőség, hogy valóban meg kell vizsgálni a beteget, ezért a hozzá legközelebbi ügyeleti telephelyre irányítjuk.
Budapesten 13 ponton fogadják a felnőtt. 3 helyen a gyermek betegeket, ráadásul bármelyiket választhatják, nem szükséges a lakhelyük szerinti telephelyre menni.
Két helyen (egyik Pesten, másik Budán) reggeltől délutánig is lesz lehetőség ügyeleti ellátásra. A negyedik lehetőség pedig az, hogy a 14 mobil ügyeleti egységünk közül az egyik kimegy a beteghez és az otthonában látja el. Ha a beteg rossz állapotú, vagy nehezen mozog és nem tud bemenni az ügyeleti telephelyre, akkor az ügyeleti kocsi házhoz megy és ott segít.
Mi a teendő akkor, ha a beteg súlyos állapotban van, és valószínűleg életmentésre lesz szükség?
Az orvosi ügyeleti rendszer alapvetően nem életmentésre, hanem háziorvosi szintű ellátásra szolgál.
Ha valaki úgy látja, hogy a tünetek súlyosak, életveszélyesek, továbbra is azonnal a mentőket, vagyis a 112-t kell hívni.
A 1830-at abban az esetben hívja a beteg, ha a háziorvosa rendelési idején kívül jelentkező, a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható egészségügyi problémája van.
Vidéken már másfél éve működik ez a rendszer. Milyen visszajelzések érkeztek eddig?
Országszerte eddig már 900 ezer beteget láttunk el az elmúlt másfél évben. Ez komoly tapasztalat. Fontos számunkra, hogy tudjuk, a betegek hogyan értékelik a szolgáltatást, ezért gyűjtjük a visszajelzéseiket. Egytől ötig lehet osztályozni, ráadásul több szempontból. Könnyen elérték-e az ügyeletet? Milyen ellátást kaptak? Megkapták-e a szükséges tájékoztatást? Nagy örömünkre rendszerint négyes-ötös értékelést kapunk.
A budapestiek hogyan értesülnek majd arról, hogy október elsejétől teljesen más ügyeleti rendszer lép életbe?
Újságban, rádióban, tévében, internetes platformokon, sőt, még a BKV járművein is hirdetjük az új ügyeleti rendszer életbe lépését. Tájékoztató anyagokat is készítettünk, amit a lehető legtöbb helyre igyekszünk eljuttatni. Abban is segítünk, hogy különböző panaszok esetében milyen ellátást érdemes igénybe venni. Ezen kívül a www.mentok.hu/ugyelet oldalon minden információ elérhető, letölthető.
Változik-e a mentők létszáma az új ügyeleti rendszer életbe lépése miatt?
Alapfeltétel volt, hogy az új rendszer ne jelentsen plusz terhet a mentőellátásnak. Létrehoztunk egy külön szolgálatot, új munkatársakat vettünk fel és szívesen átveszünk olyan kollégákat, akik eddig más ügyeleti magáncégeknél dolgoztak: jöjjenek hozzánk, jobb fizetést és jobb körülményeket biztosítunk nekik.
Új gépkocsikat szerezhettünk be – 170 speciálisan felszerelt, sárga Suzukival láthatjuk el a mobil ügyeleti szolgálatot, ebből több mint száz már dolgozik vidéken.
A rendelőkbe és az autókba is új műszereket szerezhettünk be.
Úgy látjuk, minden személyi és tárgyi feltétel rendelkezésre áll, hogy október elsejétől zökkenőmentesen elinduljon az új ügyeleti rendszer Budapesten is.
A neve beszédes:
„budapesti betegközpontú ügyeleti rendszer”.
Ezt nagyon komolyan gondoljuk, hiszen az egész változás célja, hogy a beteg kerüljön a középpontba. Ne neki kelljen keresgélni, hogy milyen segítséget kaphat. Mindenben segítünk – neki csak fel kell hívnia a 1830-as telefonszámot, és mi megtaláljuk neki a legjobb megoldást.