Nagyot csökkentek Magyarországon a jövedelmi különbségek

Képünk illusztráció

Fotó: Kamil Zajaczkowski

Magyarország jelentős előrelépést tett az európai uniós átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek felszámolásában. Az elmúlt két évtizedben az egy főre jutó jövedelem folyamatosan emelkedett, míg 2010-ben az uniós átlag 66 százaléka volt, 2022-ben már 76 százalékot ért el - írta az Euractiv.

Magyarország jelentős előrelépést tett az Európai Unió (EU) átlagához képest a jövedelmi különbségek csökkentése terén. Az elmúlt két évtizedben az ország egy főre jutó jövedelme folyamatosan emelkedett, a 2010-es 66 százalékról  2022-re az uniós átlag 76 százalékára. Ez az előrelépés nagyrészt annak köszönhető, hogy Magyarország integrálódott a globális értékláncokba, különösen az autóiparban, valamint a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) növekedésének, különösen az elektromos járművek (EV) és akkumulátorok gyártása terén. Ez a nemzeti fejlődés azonban elfed egy kemény valóságot: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kiemelt tartós és jelentős regionális jövedelemkülönbségeket - írta az Euractiv.

Az általános gazdasági növekedés ellenére a regionális jövedelmi különbségek továbbra is jelentős kihívást jelentenek Magyarországon. Budapest, a főváros, az ország többi részét felülmúlta, míg a legkevésbé fejlett déli és északi régiókban alacsony és stagnáló növekedés tapasztalható. Ezek a lemaradó régiók továbbra is számos dimenzióban, többek között az oktatás, a digitalizáció, az infrastruktúra és az egészségügyi eredmények terén maradnak el az országos átlagtól.

Az elmúlt két évtizedben Magyarországon a regionális jövedelmi különbségek fő mozgatórugói a munkatermelékenységben és a munkaerőpiaci részvételben mutatkozó különbségek voltak. A magas kiindulási termelékenységgel és munkaerő-részvétellel rendelkező régiók, mint Pest és Győr-Moson-Sopron, gyorsabban növekedtek, míg az alacsonyabb kiindulási feltételekkel rendelkező régiók, mint Somogy, Tolna, Bács-Kiskun, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok, lemaradtak.

Az írásból kiderült még, hogy Budapest mind a gazdasági fejlettség, mind a zöld munkahelyek aránya tekintetében élen jár: az egy főre jutó GDP mintegy 5,0%-a az EU-27 átlagának, a zöld munkahelyek aránya pedig mintegy 3,0%. Ezt követi Nyugat-Dunántúl 4,6% körüli GDP-vel és a zöld munkahelyek 2,2% körüli arányával. Ezzel szemben az olyan régiókban, mint az Észak-Alföld és Dél-Dunántúl, ahol az egy főre jutó GDP jóval az uniós átlag alatt van, a zöld munkahelyek aránya jóval alacsonyabb, 0,7-0,8% körüli.