Orbán Viktor: Gyors az apadás, az árhullám távozik Magyarországról

A 2024-es dunai árvízben 40 kilométres szakaszon építettünk ki ideiglenes védműveket, 4,5 km-en épült mobilfal. A védekezésnél fel nem használt homokzsákokat az önkormányzati és állami raktárakba viszik, a zsákokat eltesszük a következő árvízre, ami remélhetőleg minél később lesz - mondta Orbán Viktor kormányfő keddi tájékoztatóján.

Az operatív törzs ma még dolgozik, a tervek szerint az árhullám ma Mohácsnál tetőzik, majd elhagyja az országot, mi pedig kikísérjük – mondta Orbán Viktor a hazánkon levonuló dunai árvíz helyzetéről adott keddi tájékoztatón. A miniszterelnök az árvízinfón úgy fogalmazott, az időjósok szerint csapadék ugyan várható, de ez nem befolyásolja az árvizet. 

A Duna Bajánál tetőzött tegnap, 925 centiméternél áll a víz a Pandur-szigetnél. A hullámtérben épült házakat fenyegeti a víz, az önkormányzat a tulajdonosokat tájékoztatja

- számolt be a kormányfő, aki azt is közölte: gyors ütemben zajlik az apadás, az árhullám elvonultával számítanak az egészségügyi szakemberek munkájára. – Ezért is van jelen Müller Cecília – közölte Orbán Viktor. 

A miniszterelnök ismertette: 510 kilométernyi szakaszon védekeztek az elmúlt napban. A kiemelt Duna menti városokban folyamatosan apadt a vízállás, és vélhetően az árhullám nem csap már át a védvonalon.

A 2024-es dunai árvízben 40 kilométeres szakaszon építettünk ki ideiglenes védműveket, 4,5 km-en épült mobilfal. A védekezésnél fel nem használt homokzsákokat az önkormányzati és állami raktárakba viszik, a zsákokat eltesszük a következő árvízre, ami remélhetőleg minél később lesz. Az árvízzel érintkezett zsákokat megsemmisítjük – mondta.

Orbán Viktor: 1687 kilométert tettem meg

Jelezte, a védekezésben több ezer fő vett részt, köztük önkéntesek, katonák, rendőrök, szakemberek. – A harmadfokú készültséget is meghaladó szintet 40 kilométeren kellett elrendelni. A vízügyes szakemberek 5500 kilométert tettek meg gyalog az árvízvédelem során, ez nagyjából a teljes magyar határszakasz kétszerese. Én 1687 kilométert tettem meg, de nekem jobb dolgom volt, sokszor autóval vittek, de így is mintha eljutottam volna Tallinnba – fogalmazott. Hozzátette, Budapesten az árvíz előtt a Duna 205 centiméteren állt, 806 centiméter lett. Bajánál 173-ról 900 centiméter felé ment a víz.

A vízügyi szakemberek javaslatára vár a kormány a jövő évi árvízvédelmi fejlesztések és beruházások megtervezése kapcsán. Ezt követően dönti el a kormány, hogy a jövő évben hol hosszabbítsa meg az állandó gátszakaszokat vagy cserélje állandóra az ideigleneseket

- közölte a miniszterelnök a kérdésekre válaszolva, azt is megerősítette, hogy kedden Mohácsra látogat.

A tízmilliárdos uniós árvízvédelmi segély kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy mivel annak megérkezése esetleges, ezért érdemes az országnak a saját árvízvédelmére alapozni. Ennek kapcsán hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a jövőre nézve is érdemes felkészülni arra, hogy ne várjon az ország külső segítségnyújtásra.

Orbán Viktor köszönetet mondott a fővárosi védekezésben résztvevő vízügyi szerveknek, és megerősítette, Budapest megkapja a Lánchíd és az alagútra megítélt 6 milliárd forintos összeget. Orbán Viktor a főpolgármesternek is megköszönte az együttműködést.

A Duna menti gátak fejlesztése kapcsán a miniszterelnök az Origónak elmondta,

a folyóval párhuzamos gátakat támogatja a kormány, az azokon keresztbe épített gátakat nem. A Duna magyarországi szakaszán nincsen keresztben lévő gát, amellyel egy érkező árhullámot akár többszörösére duzzaszthat. 

Kérdésre reagálva a kormányfő azt is elmondta, kevés jó hír van, mivel jött egy hatalmas árvíz, amely más országokban komoly károkkal, halálesetekkel járt. Ehhez képest Magyarországon lehoztuk az árvizet emberélet nélkül, mindent megvédtünk, amit lehetett, minden jól működött, a főpolgármesterrel együtt, minden klappolt – mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, a kormánynak az embereket tájékoztatni kell. Ez is a feladat, és ez így van rendben – mondta arra reagálva, hogy a kormány a közösségi médiában hirdette az árvízvédelmet.

Müller Cecília: Így zajlik a kárelhárítás

Müller Cecília, tisztifőorvos a tájékoztatón arról beszélt, számos közegészségügyi kihívással kell szembenézni, amire felkészültek már az árvíz levonulta előtt. – Ilyenek a kutak védelme, szennyvízülepítők, tározók kiürítése, ami azt a célt szolgálta, hogy a víz ne tudja bemosni a szennyeződéseket a Dunába – mondta.

Jelezte, azokra a helyekre kell fókuszálni, ahol ez a veszély még fennáll. A védekezést és a kárelhárítást a települések közötti útszakaszokon a közút, településen belül az önkormányzat végzi. Kiemelte, mindenhez szakmai segítséget nyújtanak, kiküldtek egy mindenre kiterjedő felvilágosító anyagot, és egy 0-24 órás callcenter is működik további segítségnyújtásra.

Müller Cecília közölte, nem mindenütt és nem mindent kell és lehet fertőtleníti, ugyanis a környezetvédelmi előírásokat is figyelembe kell venni. Amennyiben szennyvízzel szennyeződött útszakaszról van szó, azokat a magasnyomású tisztításon túl, fertőtlenítő szerrel is le kell mosni.

A Duna mentén 31 vízbázis van, amelyeknél napi mintavételt végeznek a hatóságok, majd laboratóriumban is megvizsgálják a kutak vizeit

 – folytatta az országos tisztifőorvos. Példaként felidézte, 

Dömös-Pilismarót-Pilisdobogókő térségben szennyeződést találtak az ivóvízben, ezért ott csak forralás utáni fogyasztást javasoltak, a gyermekeknek pedig palackozott ivóvizet biztosítottak.

A tisztifőorvos közölte, a ivóvízforrások vizsgálata esetén legalább 2 negatív tesztet követően tekintik azt ismét fogyaszthatónak. Beszámolt arról is, hogy 

Dunabogdány, Visegrád térségében algaszaporulatot találtak az ivóvízbázisban, amelyek lehetséges szennyeződés jelezhetnek előre, ezért az ottani ivóvizet elővigyázatosságból fogyasztásra alkalmatlannak minősítették, amíg fertőtlenítésük meg nem történik.

Müller Cecília hangsúlyozta, a szomszédos országokkal ellentétben Magyarországon nincs szükség Hepatitis A, vagyis a sárgaság elleni védőoltásra.