A tárcavezető arról számolt be, hogy az ENSZ Közgyűlésének napirendjét a héten az ukrajnai és a közel-keleti fegyveres konfliktus uralta, és jól látszik, hogy a világ országainak többsége békét akar.
Van egy nagy globális békepárti többség, ennek Magyarország is a része. Kevés európai ország tartozik ehhez a csoporthoz
- emelte ki, hozzátéve, hogy a globális Dél államainak elegük van abból, hogy egy tőlük több ezer kilométerre lévő háború árát kell fizetniük. Illetve szavai szerint sérelmezik, hogy a transzatlanti közösség "folyamatosan önti az olajat a tűzre", és olyan döntéseket hoz, amelyek csak tovább súlyosbítják a helyzetet.
Az egész világnak elege van már abból, hogy Európában nem képesek az európaiak vagy a transzatlanti közösség véget vetni ennek a háborúnak
- mondta. Hozzátette: ezért Kína és Brazília vezetésével összeül most tizenöt ország, közöttük Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország, Mexikó, Kenya, Zambia és Kazahsztán, előkészítve itt egy Béke barátai nevű csoport megalakítását.
Úgy döntöttek az ülés kezdeményezői, hogy három európai országot is meghívnak ma délelőtt erre az ülésre, minket, Magyarországot, Franciaországot és Svájcot
- jelentette be.
Az ülésnek az a mondanivalója, hogy az ukrajnai háborúnak nincs megoldása a csatatéren. Az ukrajnai háborút kizárólag tárgyalásokkal lehet megoldani, és minél előbb kezdődnek meg a tárgyalások, annál több emberéletet lehet megmenteni, annál jobban csökkenthető az eszkaláció veszélye, s annál inkább csökkenthető a károkozásnak, a pusztításnak a mértéke
- sorolta. Szijjártó Péter leszögezte, hogy Magyarország támogatja ezt a kezdeményezést, és készen áll arra, hogy részt vegyen a csoport munkájában.
Annál is inkább, mert a Béke barátai csoport egyik fontos célja az, hogy a kínai-brazil koprodukcióban készített béketerv mentén szorgalmazzon tárgyalásos megoldást az Ukrajnában zajló válságra
- húzta alá. Majd kifejtette, hogy ezen javaslat minden pontja támogatható, így lehetne garantálni, hogy hazánk is biztonságban legyen a háború szomszédságában. Ez a béketerv kimondja, hogy a diplomáciai rendezés jelenti a háború egyetlen lehetséges megoldását, azt is, hogy fokozni kell a humanitárius segítségnyújtást, s el kell kerülni a civil áldozatokat, az emberek további szenvedését. E szerint tartózkodni kell az atomfegyverek használatától, továbbá meg kell előzni a nukleáris létesítményekkel szembeni támadásokat - tájékoztatott.
A kínai-brazil béketervnek az egyik leghosszabb távra mutató pontja is egybevág az elképzeléseinkkel, a céljainkkal, mert ez a béketerv kimondja azt is, hogy nem fogadható el, hogy a világot újra nyugati és keleti blokkokra osszák
- tette hozzá. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a fegyverszállítások csupán meghosszabbítják a háborút, az eddigi katonai támogatások sem vittek semmivel közelebb a békéhez, de még csak a csatatéri helyzeten sem sokat változtattak, mindössze még több ember halt meg és még nagyobb lett a pusztítás.
Tehát a fegyverszállítások láthatóan veszélyesek, bajt okoznak, a háború meghosszabbítását okozzák, és ami hosszú távon problémás, gyakorlatilag a háború eszkalációjának folyamatos veszélyével járnak
- figyelmeztetett.
Ehhez képest a globális Dél országai diplomáciai úton történő megállapodást szorgalmaznak, és mára talán a transzatlanti buborék legelvetemültebb politikai szakértői hiszik csak el azt, hogy továbbra is a transzatlanti világ az egyetlen vezető ereje a globális politikának vagy gazdaságnak
- emelte ki. Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a globális Dél lakosságszám tekintetében jócskán a transzatlanti világ fölé kerekedett, a keleti országok mára behozták a Nyugat korábbi technológiai fölényét, s a Kelet a finanszírozási háttér tekintetében is versenyképessé vált a Nyugattal.
Nagy jelentősége van annak, hogy a globális Dél országai egy-egy ilyen fontos kérdésben milyen álláspontot képviselnek
- összegzett.