Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nincs még lefutva a globális, de legalábbis az európai gázjátszma – mondják a többi között Moszkvában, ahol a Kreml-közeli RIA Novosztyi hírportál a Bruegelre hivatkozva jelentette, hogy az idei harmadik negyedévben Oroszország több földgázt szállított az Európai Unióba, mint az Egyesült Államok (13,3 milliárd köbméternyi gázt adott el az EU-ban, tavaly a hasonló időszakban 11,5 milliárd köbmétert).
Összehasonlításképpen:
Moszkva ugyan úgy tesz, mintha teljesen hátat fordítana a Nyugatnak, Európának, hogy Kelet felé forduljon, a gyakorlatban azonban nagyon is odafigyel az uniós energiapiacokra. Miközben arra hajt, hogy Kazahsztánban – ahol október 6-án népszavazást tartottak, hogy megépítsék-e az ország első atomerőművét – kulcsszerepet foglalhasson el a nemzetközi konzorciumban, amely megépítené az erőművet.
Nem tudta megakadályozni Németország – és Magyarország – pénteken, hogy szabad utat kapjon a brüsszeli terv a kínai elektromos autókra kivetendő hatalmas vámokkal kapcsolatban. Még rá se ütötte a tagállami szavazás eredményére a végső pecsétet az Európai Bizottság, kedden
Peking fenyegetésért beváltva máris visszavágott.
Mindkét fél „lőtt”, és ezzel tulajdonképp ténylegesen megkezdődött az Európai Unió és a világ második legnagyobb gazdasága közötti vámháború. Augusztusban a kínaiak még elhalasztották a döntést, néhány nappal az autóvámról szóló európai uniós szavazás után azonban kedden megszületett: október 11-től letétet kell elhelyezniük az importőröknek az Európai Unióból behozott brandyre, akár az értéke 39 százalékát elérő mértékben – számolt be a Bloomberg az erről szóló kínai hivatalos közleményről.
Az európai termelőknek – főleg a franciáknak – ez is nagyon fáj (a legnagyobb mennyiségben a hatalmas kínai piacra importált szesz a brandy), de született egy másik döntés is, ami
még nagyobb haváriát vetít előre, miközben máris megmutatja, miért ódzkodtak a vám kivetésétől a németek, beleértve az autógyártóikat is.
Kína intézkedéseket vizsgál, egyebek közt a nagy motorkapacitású importált gázolajos autók vámjának emeléséről – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium egy másik közleményben.
Fel fog menni a rezsi – figyelmeztet az osztrák Krone. Az áramár a zöldátalakulás miatt emelkedik jelentősen már jövőre Ausztriában, és aztán tovább, mert a fosszilis energiáról való elszakadás hálózati átalakítási költségeit a fogyasztókra fogják terhelni. Ez úgy működik, hogy
a számlák mintegy harmadát kitevő hálózati költség jelentősen drágul a következő években.
Ezt a hálózatüzemeltetők szedik be (például a Wiener Netze, a Netze NÖ vagy az APG). Ez a költség szabályozott, és évente állapítja meg a regulátor, az E-Control. Az energiatranzíció – a zöldítés – miatt a hálózatokat nagy befektetésekkel lehet alkalmassá tenni a megváltozó igényekre.
Konzervatív becslések szerint ez a költség a következő években el fogja érni a húszmilliárd eurót (nyolcezermilliárd forintot).
Egyedül az áramellátási hálózatot működtető APG 9 milliárd eurót készül beruházni 2034-re. A gyakorlatban annyi látható előre, hogy a villanyszámlák összege átlagosan húsz százalékkal emelkedik.
Népszerűek Oroszországban a kínai autómárkák, minden második értékesített autó kínai márkához köthető. Igaz,
a kínálat beszűkült, a nagy nyugati márkákhoz újabban nehéz hozzájutni Oroszországban.
Olyannyira, hogy a már megépített gyártóüzemeket is elhagyták – ezt a lehetőséget ismerte fel a kínai Chery.
Peking persze igyekszik minél jobban befolyásolni az orosz gazdaságot, ennek is egy lépése az, hogy felvásárolják az elhagyott üzemeket, és „megtelepednek” Oroszországban.
Az új rendszerben félkész autókat hoznak majd be Oroszországba, és az ottani üzemekben szerelik majd készre a helyi piac ötödét birtokló Chery-modelleket.
