Fásy Ádám: Őrült vagyok, mindig kitalálok valamit és meg is valósítom

Vágólapra másolva!

„Mindig kitalálok valamit, és azt szeretem megvalósítani. Hosszútávon gondolkodom - tehát, ha holnapra nem is valósul meg az álmom, előbb-utóbb biztos, hogy létrejön. Hiszem és vallom, hogy a kemény munkának előbb-utóbb lesz gyümölcse.” - mondta Fásy Ádám, aki néhány héttel ezelőtt vehette át a Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést. Az Origónak adott interjújában beszélt a gyerekkoráról, a szépségversenyek lényegéről, a televíziós munkáiról, a hitről, de a főzés szeretetéről is, valamint arról is kérdeztük, hogy a mai világunkban mi aggasztja leginkább. Végül azt is elmondta, hogy az életében a családjára a legbüszkébb: a felesége és a kislánya a legnagyobb támasza, aki idén vehette át mesterdiplomáját kitűnő eredménnyel. Interjú Fásy Ádámmal.

Vági Barbara

Vágólapra másolva!

Magyar Érdemrend Lovagkeresztje festmények Munkácsy

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést vehette át néhány héttel ezelőtt. Milyen gondolatok fogalmazódtak meg önben, amikor megtudta, hogy ilyen rangos elismerésben részesül?

Számomra végtelenül megtisztelő, hogy a miniszterelnök úr terjesztett fel erre a kitüntetésre, és köszönöm a köztársasági elnök úrnak, hogy átadta az elismerést.

Amikor megtudtam, hogy megkapom a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést, az életutamra gondoltam.

Egy kisvárosból jöttem, Gyomáról (mai nevén Gyomaendrőd), ott születtem, és onnan jutottam el idáig - küzdelmes és sok munkával.

Amit az újságolvasók, televíziónézők tudhatnak önről, hogy bármibe belefogott, azt sikerre vitte, és évtizedek óta minden nyilatkozatában alázattal, szerénységgel beszél a sikereiről, és tisztelettel, kedvességgel fordul az emberek felé. Honnan hozta ezeket az értékeket?

Tizennegyedik gyerekként születtem a családban - nyolcan nőttünk fel, és én voltam a legkisebb. Édesapám 1907-ben született, érettségizett ember volt, ami akkoriban meglehetősen ritkaságszámba ment. Rendkívül művelt ember volt. Édesanyámmal több mint ötven éves házasságot éltek meg.

Nagyon szerető és szeretetet terjesztő család volt a miénk.

"Mindennapi kenyerünket add meg nekünk" - eszerint éltünk. Boldog gyerekkorom volt. Amikor tizennégy éves lettem, édesapám azt mondta:

fiam, nagykorú lettél, tessék továbbtanulni, szerezz valami szakmát, hogy boldogulj az életben, amiből később el tudod majd tartani a családodat.

Fásy Ádám a testvéreivel
Fotó: Fásy Ádám

Budapestre kerültem, és elvégeztem a speciális üvegező és tükörkészítő-, csiszoló szakmát. Ezután Fonyódra mentem, ahol pincérként dolgoztam egy étteremben. Nyolc éven át felszolgáló voltam, de közben elvégeztem a vendéglátóipari technikumot, megszereztem az üzletvezetői képesítést, elsajátítottam a szakács szakmát is. Egyre feljebb kerültem a vendéglátó szakma ranglétráján. A Balatonról visszakerültem a szülővárosomba és 1984-ben az Aranykereszt Hotel igazgatói, később a békéscsabai Fiume Hotel vezérigazgatói posztját töltöttem be. A kilencvenes évek elején felsőfokú vendéglátó menedzser diplomát is szereztem. Mindig éreztem ambíciót a tovább tanuláshoz, folyamatosan képezni szerettem volna magam. Most is rengeteget olvasok.

Hirtelen váltás következett a vendéglátás után: a magyar játékkaszinólánc vezetője lett…

Igen, a Casinos Hungary dél-kelet európai regionális vezérigazgató-helyettesének neveztek ki. Ezt a tisztet hat éven át – 1994-2000 között –töltöttem be. Közben azonban a Miss Universe Hungary, a Miss Europe Hungary és a Miss Intercontinental Hungary licenc tulajdonosa lettem. Egy osztrák úriember keresett meg, hogy rendelkezik a jogokkal. Rögtön arra gondoltam, hogy micsoda remek ötlet: szép lányok jönnek majd a szállodába, és reklámozzák a hotelt, amelyről televíziós felvétel is készül. 1991-et írtunk, ekkor még egy televízió volt hazánkban. Végül a világverseny-licence az enyém lett.

Emlékszik az első versenyre?

Több ezer hölgy jelentkezett, nagy kartondobozokban gyűjtöttük a leveleket, ha emlékezetem nem csal, 20 lányt választottunk ki. Az első versenyt Békéscsabán rendeztük meg a Jókai Színházban. Kállai Feri bácsi volt a zsűri elnöke, aki szintén gyomai származású volt, a legidősebb bátyámmal járt iskolába. Illetve Sík Ferencet és Oszter Sándort is a zsűritagok között köszönthettük. Néha visszanézem a régi felvételeket, jóleső érzés nosztalgiázni. Emlékszem az első nyilatkozatomra, rendkívül zavarban voltam, tele izgalommal. Nem volt színpadi rutinom - már ami a kommunikációt illeti. Azelőtt zenészként kisgyerekkorom óta többször szerepeltem kisebb, nagyobb pódiumon.

Milyen hangszeren játszott?

Játszottam? Játszom is! 10 éves korom óta foglalkozom a ritmus világával!

Gyerekként arról álmodoztam, hogy felnőttként saját zenekarommal lépek majd fel. Szerencsére ez az álmom is teljesült. Több mint 10 éve élő zenekarral lépek fel, éneklek, dobolok.

Nemrég Tiszacsegén a helyiek szerint közel tízezer főt tudhattunk a közönség soraiban. Megfogták egymás kezét az emberek, együtt énekeltek velünk – ez pedig gyönyörű érzéssel töltött el.

Térjünk vissza a szépségkirálynő versenyekre. Az első világversenyen milyen tapasztalatokat szerzett?

Az első szépségkirálynőnk Thaiföldön, Bangkokban képviselte hazánkat. Akkor még nem volt internet, nem volt rálátásom egy ilyen volumenű versenyre.

Amikor megláttam - vidéki szálloda vezérigazgatójaként -, hogy hova is keveredtünk, és láttam azt a hihetetlen nagyságot, pompát, ahogyan megrendezik a versenyt, rájöttem, hogy jó döntés volt nyitni a szépségipar felé.

Minden versenyző a saját hazájáról vitt egy kisfilmet, amit levetítettek – mi Magyarországot mutattuk be. Azt gondolom, a rendszerváltást követő időszakban ez azért volt jó lehetőség hazánknak, mert az ország éppen akkoriban kezdett kibontakozni a korábbi politikai rendszerből, és a világ felé való nyitás jelentős szerepet játszott az új, demokratikus Magyarország imázsának kialakításában.

Egy világversenyen levetített kisfilm lehetőséget adott arra, hogy Magyarország pozitív fényben mutatkozzon meg a nemzetközi közönség előtt, hangsúlyozva kulturális értékeit, történelmét és az új, szabadabb jövőt.

Amikor lement a magyar kisfilm, végtelen büszkeség töltött el - Magyarország gyönyörű, a magyar hölgyek a legszebbek a világon, és ez a verseny is erről szól: a szépségről, jóságról, a békéről, a világ országainak összetartozásáról.

Nagyon jó érzés, hogy a családommal minden állami támogatás nélkül 33 éve népszerűsítjük Magyarországot a gyönyörű hölgyeken keresztül.

Hogyan látja, a mai woke-őrületben változott-e a szépségverseny lényege?

Úgy gondolom, hogy mindenkinek megvan a maga értéke. Azonban hiszem, hogy a versenyzés akkor igazságos és kiegyensúlyozott, ha az emberek a saját kategóriájukban mérettetnek meg. Egy nő nővel versenyezzen, férfi a férfival, egy transznemű pedig transzneművel. Ha jó kezekben van a szépségverseny, és kulturált helyen, környezetben, jól szervezetten, a szépség, a jóság és a nemzeti érzés megjelenésével rendezik, akkor annak igenis van értelme. A Magyarok Világszépe Szépségversennyel lebontottuk a határokat. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is jelentkeztek hölgyek Kárpátaljáról, a Felvidékről és Erdélyből is - az volt a célunk, hogy a határon túli magyar hölgyeket is minél több számban szólítsuk meg. Korábban örömmel köszöntöttünk a versenyzők között félig magyar, félig török származású királynőjelöltet, de volt ázsiai gyökerekkel rendelkező indulónk is és természetesen Vajdaság is képviseltette magát. A lányok intelligenciatesztet is kitöltenek, fontos az általános műveltség és az, hogy minimum angolul beszéljenek. Ezt a világverseny meg is követeli. A királynőjelölteknek a verseny folyamán el kell jutniuk odáig, hogy nem törik össze a világ, ha nem ők nyerik meg. Van győztese a versenynek, de nincs vesztese - mindig ezt hangsúlyozom nekik. Emlékeztetem őket, hogy ez az időszak egy szép emlék lesz, amit majd az unokáiknak is megmutathatnak, és a felvételek segítségével újra átélhetik a maradandó pillanatokat. Én ezt dalba is foglaltam: „A Földön minden nő királynő, mindenkinek más az első, ma éjjel mégis Te vagy a fény a lelkünk egén, mit mondjak Én, a szépség mesél. Mennyi szépség egy csokorban, mennyi kétség egy mosolyban. Korona vár rád, de ne veszítsd el a fejed, itt nincsenek vesztesek csak győztesek.” Voltunk már Európa-győztesek Laky Zsuzsival, rendre jól szerepeltünk a Miss World- és a Universe-versenyeken, megnyertük a Miss Intercontinental világversenyt is.

Később más területen is megjelent a televízióban: elkezdődött a Fásy mulató. Hogyan indult a műsor?

Az ATV akkoriban bontakozott ki, és rengeteg műsoridő állt rendelkezésemre. Először egy kicsit más műsortervem volt: a társadalom különböző rétegeiből érkeztek volna fellépők: a gróftól a rendőrön és az orvoson át egészen a szakmunkásig. Kitaláltam erre a műsortervre egy komplett tartalmat. Később a feleségem mondta, hogy vegyük komolyan a műsort, és töltsük meg olyan tartalommal, ami valóban kuriózum lehet. Így is lett, fellépett nálunk a műsorban a Korda-házaspár, a 100 tagú cigányzenekar, Illényi Katica, Payer Öcsi, a Karthago, Koós János, Aradszky László, de feltörekvő tehetségeknek is lehetőséget adtunk a bemutatkozásra, ilyen volt a Crystal, Mága Zoltán, Havasi Balázs, a Cotton Club Singers, Nótár Mary, Mező Misi, és elértünk egészen az operáig, hiszen Zámbó Jimmy - aki nagy testvérem volt - fellépett Miklósa Erikával az Operaházban.

Fásy Ádám Zámbó Jimmyvel
Fotó: Fásy Ádám

Mit szólt Zámbó Jimmy, hogy operát énekelhet?

Nagy vágya volt, hogy felléphessen a Magyar Állami Operaházban. Az egyik szépségversenyünk alkalmával kibéreltük az intézményt és felléptettem egy duettel Miklósa Erika operaénekessel. Teljesítettem a kívánságát. Átölelt szeretettel, nagyon boldog volt.

Az eseményt követően a királynő, Horváth Éva és a király, Zámbó Jimmy négylovas hintóval, motoros rendőri felvezetéssel érkeztek meg az Andrássy útról a Várba, a fogadás helyszínére.

Óriási történeteim vannak, ha visszagondolok ezekre az évekre...

Mindeközben a Munkácsy Alapítvány elnöke is. Miért fontos önnek ez a küldetés?

Munkácson született Pákh Imre, kedves barátom, aki évtizedek óta New Yorkba él. A kedvenc hobbija igen költséges - Munkácsy-festményeket gyűjt. Amikor Long Islandon voltam nála, megláttam a képeket és elállt a szavam. Mondtam, hozza haza és mutassa be a magyar közönségnek, a művészet pártolóinak. Ötletemből valóság lett, hazahozta a képeket, és az első kiállítás 2004-ben nyílt meg a Várban. Nem nagy jövőt jósoltak a szakemberek. Rajtunk kívül sokan meglepődtek, amikor több mint 400 ezer ember meglátogatta a kiállítást. Ekkor fogalmazódott meg a vándorkiállítás ötlete. Mutassuk meg az egész országban ezeket a csodálatos alkotásokat. Így is lett, ma már túl vagyunk az ötmilliomodik látogatón. Szarvastól Karcagon, Székesfehérváron, Szolnokon, Sopronon túl jelenleg Szegeden vannak kiállítva a képek. Ötven kiállításon vagyunk túl, tele örömmel és büszkeséggel.

Felemelő érzés számomra, hogy én - mint egyszerű ember - egy ilyen sikertörténetnek részese lehetek.

Nem szabad elfelejteni, hogy a sikerhez elengedhetetlen egy jó csapat, Boros Judit művészettörténész és az alapítvány titkára, Hedrich Béla szintén kiemelkedő szerepet játszanak a kiállítás megvalósításában. Beigazolódott, hogy az emberek szeretik a művészetet, pláne egy magyar géniuszt, akit egyébként az egész világon ismernek, még az Amerikai Egyesült Államok elnöke is fogadta.

Ha már a sokoldalúságot említettük, a főzést ki ne felejtsük. Évek óta recepteket oszt meg az egyik napilapban, és rendszeresen láthatjuk a televízióban is főzni. Ilyen nagy szenvedély a főzés?

Igen, nagyon szeretek főzni. A vendéglátásban kezdtem, szakács végzettségem is van, és a főzés szeretete megmaradt. Van egy internetes oldalam is, a Fásy konyha, ahol számtalan különleges receptet osztok meg az olvasóval - például rengeteg galamb-receptet.

Mi a kedvenc étele?

A kakastöke pörkölt kakastaréjjal, de nagyon szeretem a körömpörköltet és a töltött káposztát is. De mind különleges módon készül.

A paprikás krumplit például úgy készítem, hogy először is főzök egy pörköltet öreg tyúkból bő szaftban, azután leszűröm. A szűrt szaftban megfőzöm a krumplit, majd galuskát szaggatok bele.

De nagyon kedvelem az olasz konyhát is - dolgoztam Olaszországban, sok különleges konyhai fogást ellestem. Szeretem a tengergyümölcseit, a libamájat, a steaket, de mindezek mellett, a mai napig nem tudok ellenállni a lecsókolbász varázsának, amely mindig nosztalgikus emlékeket idéz fel bennem. Ismerem a francia, a sváb, a bajor, az erdélyi és a szlovák konyhát is - azokból is rendszeresen merítek. Órákig tudnék beszélni a gasztronómiáról. Otthon is én főzök és büszke vagyok, mert a lányom, Zsüliett is nagyon jól főz. Elleste kiskorában a fortélyokat, mindig figyelte, hogyan készítem az ételeket. Ahogyan gyerekkoromban én is édesanyámtól tanultam szinte mindent. Nem voltunk gazdagok, de édesanyám mindig varázsolt valami finomat az asztalra - a régen a háziasszonyok mindig tudtak a semmiből is várat építeni.

Van valami, amit ugyanúgy készít, mint az édesanyja?

Persze, a kenyereket, pogácsákat és a halászlét édesanyám receptje alapján készítem. A Körös mellett nőttem fel, kötelező volt mindenkinek nagyon jól elkészíteni a halat - így a halászlét is.

Beszéltünk a vendéglátásról, a szépségversenyekről, a kaszinókról, az alapítványról, a főzésről… minden témáról hihetetlen szenvedéllyel beszél. Mi ennek a szenvedélynek a titka?

Őrült vagyok, mindig kitalálok valamit, és azt szeretem megvalósítani.

Hosszútávon gondolkodom - tehát, ha holnapra nem is valósul meg az álmom, előbb-utóbb biztos, hogy létrejön. Hiszem és vallom, hogy a kemény munkának előbb-utóbb lesz gyümölcse.

Ha valamiben hiszek, addig megyek, amíg meg nem valósul. Még ha érnek is veszteségek, nem szabad csüggedni.

Ha már veszteségről beszélt: történt egy tragédia is az életében. Elveszítette a fiát. Úgy tudom, a hite erős... de egy ilyen tragédia után sem inog meg a hit?

Emberek vagyunk - az életünkről Isten dönt. Nem mi irányítjuk, hanem Isten segítségével megyünk tovább. Érik tragédiák az embereket. Sok tragédia volt az életemben. Nagyon sajnálom, hogy szüleim már nem élhették meg a sikereimet. Számomra ez nagy hiány. Ahogy az is, hogy a testvéreimet is elveszítettem. Az élet legnagyobb fájdalma pedig az, ha az ember a gyerekét temeti. Nehezen élem meg a mai napig. Mindig számolgatom, hogy hány éves lenne.. Nem lehet elengedni.

De vallom, hogy csak a hit, a szeretet, a béke, a remény és a család az, ami tovább visz az utunkon.

Az élet tele van megpróbáltatással. Az út soha sem sima. De mindig azt mondom, hogy az ember addig él, amíg beszélnek róla. Látja, mi most a fiamról és a szüleimről beszélgetünk - így itt vannak velünk.

Ön egy vidám, sikeres ember. Van valami, ami mégis aggasztja a mai világunkban?

A szomszédban levő háború nagyon aggaszt. Családok mennek tönkre, gyerekek lesznek árvák, és emberek ezrei kénytelenek elhagyni otthonaikat, hogy megmentsék az életüket. Egyszerűen szörnyű. A világunkat a szeretet, a megértés és az együttműködés alapelvei kellene, hogy vezéreljék. Hiszem, hogy a béke fenntartása elengedhetetlen.

Örülök, hogy hazánk Miniszterelnöke is a béke pártján áll.

A világ is odafigyel rá, amerre járok - márpedig gyakran utazom a világban - mindenki azt mondja: büszkék lehetünk, hogy ilyen miniszterelnökünk van, bárcsak nekik is ilyen erős, előrelátó, komoly ember lenne a vezetőjük.

Személyes életében mire a legbüszkébb?

Elsősorban a családomra, a feleségemre - aki hatalmas támaszom, a családi vállalkozás háttérországa -, és a kislányomra, aki idén vehette át kitűnő minősítésű mesterdiplomáját. Már nyolc éve vágóként tevékenykedik, emellett színpadi dizájnt is tervez és a rendezés terén is bontogatja szárnyait. A család együtt van éjjel-nappal - együtt dolgozunk, és mégis kevés a vita, sok a tartalom, és még nagyobb a szeretet közöttünk.