Hazaszótár: 1956

A szerző előadásában hallható a Kossuth Rádióban Demeter Szilárdnak, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnökének, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötete alapján készülő jegyzetsorozata. Az 1956 című jegyzet a Vasárnapi újság október 20-i adásában hangzott el.

1956 nem lezárt múlt. Schrötter Tibor ‘56-os hőssel olvasok nagyinterjút, azt mondja: „Vannak dolgok, amiket nem lehet megbocsátani. Nem tudom megbocsátani, hogy a meghurcolások során a feleségem elvetélt a három hónapos magzatunkkal, majd később a minket ért kegyetlenségekbe ő is belehalt. Negyven éven keresztül minket nem tekintettek embernek.” Arra gondolok, hogy a minap a kisfiammal edzősarkot építettünk a garázsban, miközben a feleségem a nyári ruhákat pakolta el – idillünk elgondolkodtató ellenpontja az interjúból kirajzolódó sorsnak. Jó életünk van. Schrötter Tiboréknak ez nem adatott meg, mint ahogyan a szüleimnek sem. Pótolhatatlan évtizedeket rabolt el életükből az embertelen kommunista diktatúra – és ők mégsem adták fel. Mások mellett Schrötter Tiboréknak köszönhetjük a jobb életünket.

Ez az első fontosabb emlékeztető október 23-án: hogy semmi sem természetes, semmi nem jár alanyi jogon. Nemzedékek egész sora dolgozott és küzdött azért, hogy nekünk jobb életünk legyen.

A második emlékeztető: ez a szabadság, amelyben élnünk adatott, nem az ‘én’ szabadságom, nem a ‘te’ szabadságod, hanem a mi szabadságunk. Egymás nélkül nem lehetünk szabadok, egymásba kapaszkodva is csak akkor leszünk ‘mi’, ha az ‘ők’ alatt a gyermekeinket értjük.

Harmadik emlékeztető: ha a gyermekeink szemén keresztül tudunk nézni a világra (és csakis az az egyetlen helyes nézőpont), akkor látjuk tisztán a feladatainkat.

Mert – és ez a negyedik emlékeztető – ha semmi sem jár alanyi jogon, akkor a jobb élet fenntartása napi választást, döntést és cselekvést igényel. Tennünk kell érte. És értük kell tennünk, nem magunkért.

A teljes cikk ITT olvasható el!